rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Síkvidéki gorilla populációra bukkantak Kamerunban

  • A nyugati síkvidéki gorilla egészséges populációjára bukkantak egy kameruni természetvédelmi parkban.

    A gorillák a világ legveszélyeztetettebb állatai közé tartoznak, ám a Wildlife Conservation Society szervezet ritka jó hírrel szolgált a napokban ezen nagytestû fõemlõsökrõl. A nyugati síkvidéki gorilla, a szervezet által „sûrûnek és egészségesnek” titulált populációjára bukkantak a kameruni Deng Deng Nemzeti Parkban. Talán a legmeglepõbb azon tény, hogy ezek az állatok egy fakitermelési helyszín közelében élnek.

    Mintegy 300-500 gorilla osztja meg idejét a park és a helyszín között. A két helyet emellett országút választja el, mely a gorillákat az orvvadászoknak teszi ki.

    „Ezen populáció védelme és jövõjük garantálása megköveteli, hogy a gorillákat mind a fakitermelési helyszínen, mind a parkban megvédjük” – mondja James Deutsch, a WCS afrikai programjának igazgatója. Õ és csapata mindezt azt követõen határozta el, hogy népszámlálást tartott a régió gorillái között. Ennek elvégzéséhez megszámlálták az állatok fészkét. A vizsgálat emellett felölelte az ilyen helyeken talált ürülék vizsgálatát is.

    A fõemlõsvételmi erõfeszítések mûködni látszanak, mivel a Deng Dengben talált gorillák egyedszám-sûrûsége közel egyenlõ a gaboni Lopé Nemzeti Parkéval és a kongói Nouabalé-Ndoki Nemzeti Parkéval.

    A Deng Deng Nemzeti Parkot mindössze 2010-ben alapították. Létrehozásának egyik oka a gorillák védelme a halálos ebolajárványtól, mely más fõemlõs-populációkat kiirtott Közép-Afrikában. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Vörös Listáján a gorillák „kritikusan veszélyeztetett” fajként szerepelnek. A veszélyek között a betegségek, vadászat, élõhelyek ember – és talán klímaváltozás miatti - elveszítése és degradációja áll.

    A Deng Deng ennélfogva ritka menedéket nyújt a gorilláknak és más állatoknak. Csimpánzok, elefántok, bivalyok és vörösesbarna antilopok – úgynevezett bongó – szintén a védett területen élnek.

    Roger Fotso, a WCS kameruni programjának vezetõje szerint, „egy ilyen apró területhez képest, ez egy rendkívül fontos hely a gorillák védelmében. Emellett azért is figyelemreméltó, mivel ez a nyugati síkvidéki gorillák legészakibb populációja.”


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egy ló történetét írom le, aki már nincs közöttünk

    Rambó

    Rambó nyárfekete csõdör volt, orrán hókával. Szerette a családját, akikkel egy Kecel meletti tanyán élt. Boldog család voltak, persze néha kitört a veszekedés. Ugyanis voltak ezen a tanyán más csõdörök is, akiket nem õ nemzett. Két lánya volt, Bóra és Kiara. A tanyán a legnagyobb karámban, még tó is volt. Mellette két kisebb karám helyezkedett el.

  • Sündisznó-számlálás Bécsben

    Bécs, 2007. 6. 8. (Compress) Mivel az osztrák fõváros nemcsak kétmillió embernek, hanem számos vadállat-fajnak is otthona, a természetvédõk sündisznó-számlálásra invitálták a lakosságot, hogy megtudják, pontosan hány tüskéshátú is él a városban.

    A Bécsi Városháza Környezetvédelmi Osztálya az Osztrák Természetvédelmi Szövetséggel közösen sündisznó-számlálásba kezdett a hónap elején. Az akció célja, hogy megtudják, hány állat él a városban és hol a legnagyobb a populáció.

  • A világ legkevésbé ismert madarának fészkelõhelyét fedezték fel Afganisztánban

    A világ legkevésbé ismert madaraként számon tartott himalájai nádirigó (Acrocephalus orinus) elsõ ismert fészkelõhelyét fedezték fel Afganisztánban.

    A himalájai nádirigó elsõ egyedét Indiában fedezték fel 1867-ben, a másodikat 139 év múlva, 2006-ban észlelték Thaiföldön. A nemzetközi vadvédelmi szervezet, a World Conservation Society (WCS) szakemberei a Göteborgi Egyetem kutatóival közösen most Afganisztán északkeleti részén, az elmúlt évtizedek háborús pusztításaitól viszonylag megkímélt Váhán-folyosóban leltek az énekesmadárra.

  • Macskaprém, kutyaprém

    Öttõl 150 ezer forintig terjedõ bírságra számíthat a jövõben az, aki macska-, vagy kutyaprémet, illetve azt tartalmazó terméket hoz forgalomba, a kormány ugyanis szerdai ülésén módosította az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendeletet - jelentette be Budai Bernadett kormányszóvivõ a csütörtöki tájékoztatón.

    Hangsúlyozta: a kabinet ezzel a döntéssel is erõsíteni akarja az ember számára legkedvesebb háziállatok védelmét.

  • Még fehér holló az érzéstelenítéses disznóvágás Romániában is...

    Kolozsvár/Budapest - Bár hamarosan Romániában is elkezdõdik a karácsony elõtti, házi disznóvágások idõszaka, továbbra is teljes a bizonytalanság: kell-e érzéstelenítés vagy még nem - a disznónak. Szerintünk ez nem kérdés: KELL!

    A kolozsvári Krónika címû lap összeállítása szerint a gazdákat már tavaly értesítették arról, hogy az európai uniós elõírásoknak megfelelõen el kell kábítani a sertést, mielõtt leszúrják, a szakemberek szerint azonban nehéz megváltoztatni a hagyományos disznóvágási szokásokat.

  • Okosabb az ember, mint egy kismadár?

    Lassan a lelkiismereti vegetáriánusoknak lesz igazuk: az elmúlt évek kutatásai nyomán egyre több, korábban emberi sajátosságnak tartott jelenségrõl derül ki, hogy az állatvilágban is van rá példa.

    Régebben például azt hittük, hogy csak az emberek képesek társadalmi normákat kialakítani az ösztöneiktõl többé-kevésbé függetlenül. Vagy, hogy: csak az ember képes elképzelni, hogy mit gondol a másik.

  • Magyar mentõkutyák a világ élvonalában

    Budapest/Prága - Elsõ helyezést ért el a Baptista Szeretetszolgálat és a Pest Megyei Kutató-Mentõ Szolgálat közös háromfõs csapata Csehországban a Nemzetközi Bevetési Csapatversenyen, így a világ élvonalában most magyar mentõkutyák vannak - tájékoztatta a www.zug.hu -t hétfõn a Baptista Szeretetszolgálat.

    A Nemzetközi Mentõkutyás Szövetség által rendezett versenyen 22 csapat 66 kutyával vett részt. A magyar csapat tagjai: Aqua (malinois) - Balázs László csapatvezetõ, Morris (beauceron, francia pásztor) - Eged Zsófia és Brutus (labrador) - Garai László.

  • Kutyákat akasztottak fel Ózdon - vigyázat, durva képpel!

    2010. 02.22-én este csörgött a telefonom, és egy bejelentés érkezett Arlóból, miszerint egy úr két felakasztott kutyatetemet talált saját kutyája sétáltatása közben. 23-án, kedden, reggeli órákban kimentünk egy állatbaráttal, és sajnos, saját szemünkkel kellett meggyõzõdnünk róla, hogy a bejelentés igaz.

    Arlóban, a romatelep mögötti területen, egy vízvezeték lezáró aknájában két felakasztott kutya teteme volt található.

  • Kutyapánik az augusztus 20-i tűzijáték idején

    Kutyapánik az augusztus 20-i tűzijáték idejénAz ünnepi tűzijáték hang és fényhatással jár. Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy az állatokra a tűzijáték sokkhatásként hat, amitől elszökhetnek, de az ijedt kutya / macska félelemből támadhat / harapást is okozhat. Seres Zoltán egyesületi vezető javaslata az, hogy az állatok számára a durrogás idejére a gazdik biztosítsanak zárt, hangtól tompított helyet. Megelőző intézkedésekkel a kóborrá váló állatok számát csökkenthetjük, illetve a felelős állattartást segíthetjük elő. A kutyák a tűzijátéktól ijedtükben a kerítést átugorva vagy a pórázt a gazdi kezéből kitépve menekülnek. A probléma megelőzhető!

  • Bûzbombákkal a bálnavadászok ellen!

    A Sea Shepherd állatvédõ csoport aktivistái bûzbombákkal támadtak meg japán bálnavadászokat egy órával azután, hogy két emberüket szabadon engedték több napos japán fogságból. Az 1986-ban megkötött és azóta többször is csak nagy nehezen megerõsített nemzetközi bálnavadászati tilalomban van egy kiskapu, amit például Japán rendre ki is használ. Az állatvédõk szerint azonban a kutatási program csak ürügy a Japánban ínyencségnek számító bálnahús beszerzésére, illetve a tilalom kijátszására.

  • Mágikus erõvel vezetnek a sikerig az állatok

    Nagyon jó egy puha bundába beletúrni, egy hízelgõ macska dorombolására ébredni vagy egy mindentudó kutya szempárba belenézni. A állatok gyógyító energiáját már régóta ismerik és alkalmazzák, emellett azonban érdemes azt is figyelembe venni, hogy az õ erejük végigkíséri az emberek életét és misztikus hatással vannak tulajdonságaikra vagy egyes életterületükre is.

    Jobb életet elérni nem csak egy varázspálcával lehet. Aki tudja, mit szeretne változtatni magán annak érdekében, hogy boldogabb legyen az élete, annak elég kimennie rendszeresen az állatkerbe ahhoz, hogy fokozatosan elérje ezt a célját.

  • Farkasokat tartanak kedvencekként

    Egy kaliforniai pár 10 hibrid farkassal él együtt - az emberhez szokott, kedves állatok a lakásba is bejárhatnak, ott ülnek a gazdik mellett a pamlagon. Ha választanod kell, mégis milyen kedvencet tartsál otthon, nem valószínû, hogy rögtön valamilyen veszélyes ragadozó jutna az eszedbe.

    A Los Angeles közelében, Studio Cityben egy családi házban élõ Paul Pondella és Colette Duvall azonban máskép gondolja, õk kifejezetten boldogok odaadó társaikkal.

  • Akna a kaukázusi juhász visszakerült gazdájához

    A felnõtt kaukázusi juhász jellegû, kan kutya egy magánházas környéken kóborolt. A kutya nyakában hosszú lánc volt, így az emberek körében nagy riadalmat keltett az egyébként is robosztus állat. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a kutyust megfelelõ ellátásban részesítette.

    Az állatot védelem alá helyeztük, majd nem sokkal késõbb kiderült, hogy az állat kiszakította magát addigi helyérõl (feltehetõen tüzelõ szuka szaga végett), és elszökött otthonról. Most a gazdi visszakaphatta kutyáját.

  • A kenguruhús a jövõ?!

    Együnk kenguruhúst, csökkentsük a légkör felmelegedését!

    Sydney - A kengurufogyasztásra való áttérés csökkenthetné az éghajlat felmelegedését okozó üvegházhatást: erre jutott egy tudományos jelentés, amelynek tartalmával az ausztráliai kormány legfõbb környezetvédelmi tanácsadója is egyetért.

    Ross Garnaut professzor vizsgálata kimutatta, hogy az erszényesek csak nagyon kevés metángázt bocsátanak ki, ami a szervezetükben található egyik baktériumnak köszönhetõ.

  • Betanított vándorsólymok õrzik Ferihegy légterét

    Idomított vándorsólymok járõröznek a Ferihegyi repülõtér légterében, hogy távol tartsák a repülés biztonságát veszélyeztetõ madárcsapatokat a fel- és leszálló gépek közelébõl. Ezt a különleges, élõ védelmi rendszert a Falcon Guard Kft. üzemelteti, és vezényletével összesen nyolc speciális képzést kapott sólyom óvja a magasban az utasok és a hajtómûvek épségét. Györfi Villám András, a társaság ügyvezetõje elmondta, hogy a repülõteret üzemeltetõ Budapest Airporttal kötött megállapodás alapján ötödik éve mûködik ez a - hivatalos nevén - Vad- és Madárriasztó Ökológiai Rendszer.

  • Orvvadászok garázdálkodtak Algyõn

    Feltehetõen orvvadászok áldozatává vált az a vaddisznó, aminek a maradványait találta meg az egyik reggel az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkatársa. A tetem Algyõn, egy vasúti átkelõhelytõl néhány méterre volt a földre ledobva.

    Az állatot valószínûleg hurokkal ejtették el, majd ezt követõen megnyúzták, és a bõrét a fejével együtt kidobták egy viszonylag elhagyatottabb bokros területre. Az ügyben a rendõrség nyomozást indított.

  • Rekordszámú költözõmadarat vadásztak le illegálisan Cipruson

    Rekordszámú, mintegy 1,4 millió költözõmadarat vadásztak le illegálisan Cipruson idén õsszel - hívja fel a figyelmet a BirdLife helyi csoportja.

    A nagymúltú madárvédelmi szervezet szeptember-októberben végzett felmérést a szigeten, amelynek során megállapították, hogy az elõzõ éveknél lényegesen több madár, köztük a becslések szerint mintegy 60 veszélyeztetett vagy védelemre szoruló faj egyedei végezték be életüket a ciprusi konyha jellegzetes fogásaként.

  • Parfümmel csalogatják elõ a jaguárokat a guatemalai dzsungelben

    Parfümmel csalogatják elõ a kutatók a jaguárokat a guatemalai dzsungelben, ugyanis a nagymacskák rajonganak a különleges illatért.

    Rony Garcia és Jose Moreira, a Wildlife Conservation Society (WCS) nemzetközi vadvédelmi szervezet jaguár védelmi programjában részt vevõ két biológus elmondta: elsõsorban az úgynevezett fotócsapdákkal igyekeznek nyomon követni a Guatemala legészakibb részén elterülõ Maja Bioszféra-rezervátumban élõ jaguárokat. A siker érdekében azonban szükségük van még egy fontos összetevõre.

  • Börtön fenyegeti a kutyaviadalok szerbiai szervezõit

    A viadalosok ellen határozott hatósági fellépést várnak az állatvédõk!

    Belgrád - Három és öt év közötti börtönnel lehet majd sújtani a Szerbiában igen népszerû kutyaviadalok szervezõit, ha megszületik az errõl szóló, már a kormány elõtt lévõ törvény.

    Jelenleg a kegyetlen, de nagy pénzeket megmozgató "játék" szervezõi és lebonyolítói csak szabálysértésért vonhatók felelõsségre, s néhány ezer dinár büntetés róható ki rájuk, ám még nem fordult elõ, hogy bárki ellen is eljárás indult volna.

  • Miért színesebbek a háziállatok?

    Stockholm - A háziállatok szõrének színe és mintázata sokfélébb, mint a vadon élõ rokonaié. Ennek okait kutatták svéd tudósok.

    Korábban a tudomány azt feltételezte, hogy a vadon élõ állatoknak álcázniuk kell magukat mind prédájuk megközelítése, mind a rájuk vadászók elõli rejtõzködésük végett. Voltak olyan tudósok is, akik szerint a sokféleség a háziasítás eredménye, mivel az erõs szelekciónak kitett állatok magatartását meghatározó gének befolyásolják szõrük színét és mintázatát is.