rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • A kutyatartás szabályai

  • Sokan szembesülnek nap mint nap ártatlan kutyák szenvedésével, és még többen fordulnak/fordulunk el szemlesütve, mert már nézni sem bírjuk.

    Régóta probléma a gazdátlan, kidobott állatok sanyarú sorsa, s az utóbbi idõben talán még inkább romlott a helyzet.

    Sok helyrõl hallható, hogy a gazdasági válság okozta nehézségek csökkentését sokan úgy látták kezelhetõnek (legalábbis részben), hogy megszabadultak "imádott" négylábú társuktól.

    Használhatnánk sokszoros idézõjelet is, mert akik számára valóban társ, családtag a kutya (vagy akár macska), az még nehéz helyzetében sem tenné utcára, menhelyre, a szerencsére bízva további életét. Igaz, ez csak egy része a teljes képnek, hisz a legnagyobb gond nem a gazdasági válság, hanem a felelõtlen állattartás.

    Magyarországban a lakosság számához képest sokkal több kutyát tartanak az emberek, mint Európa legtöbb országában. (Nincs pontos adat rá, de különbözõ szervezetek, egyesületek becslései szerint jelenleg kb. 2-3 millió kutya él az országban.) Ez csak látszólag jó (lásd: szeretjük az állatokat), mert a tények sajnos épp azt mutatják, nem szeretjük eléggé Õket, és épp ezért van ennyi kutya (ideig-óráig) az embereknél. Mert amint bármilyen nemû probléma (rossz(?) a kutya, beteg, anyagi körülmények romlása, stb.) felmerül, pillanatok alatt, zokszó nélkül képesek nem is lemondani róla - és esetleg új családot keresni neki -, hanem megszabadulni tõle.

    Ez nem azt igazolja szerintünk, hogy mi magyarok, annyira szeretnénk az állatainkat. Természetesen tisztelet a kivételnek, akinek nem inge... És akkor még szó sem esett az állatkínzásokról, a menhelyek kilátástalan helyzetérõl, a gyepmesteri telepek "mûködésérõl, mûködtetésérõl", a gyomorforgató módon kutyákat szaporítókról, stb.

    Biztosan sokunkban megfogalmazódott már, ez nem mehet így tovább, valamit tenni kell!
    A helyzet nem fog megváltozni varázsütésre, de ha semmit sem teszünk, akkor késõbb sem fog.

    De mit lehet tenni? Mi (lehet) a megoldás? Szerintünk legyen tanfolyam elvégzéséhez és vizsgához kötött a kutyatartás.

    Bár a mondat kijelentõ módban íródott, tudjuk, hogy ez elsõre furán hangzik és rengeteg kérdést vet fel. Mi csak elmondjuk, mire gondolunk, aztán lehet rajta vitatkozni, ki lehet egészíteni további ötletekkel. Maga a gondolat egyébként nem egyedülálló (bár Magyarországra vonatkozóan még nem futottunk bele, jelezzétek, ha tudtok ilyenrõl), mert a nálunk minden szempontból "fejletlenebb" Svájcban úgy tudjuk létezik.

    Ha mondjuk ahhoz, hogy valaki kutyát tartson (fajtától függetlenül) el kellene végeznie egy 2-3-4 (?) hónapos tanfolyamot, ami pénzbe (de nem egy vagyonba) kerülne, az a következõ dolgokat eredményezhetné:

    - az emberek egy jelentõs része legalább alapszintû (!) ismeretekkel rendelkezne a kutyákkal, kutyafajtákkal, kutyatartással kapcsolatban
    - ezáltal a nagyobb tudás mellett talán a kutyának is nagyobb respektje lenne néhány helyen, hisz meg kell dolgozni azért, hogy tarthassunk
    - talán csökkennének a kutyákkal kapcsolatos rémhírek/atrocitások is (ahol alapvetõen sosem a kutya a hibás, hanem az ember vagy az embertelenség)
    - kevesebb lenne az "impulzus" vásárló, aki egy hirtelen ötlettõl vezérelve úgy dönt, hogy jó lenne egy kölyök kutya, mert olyan "édi"
    - valószínûleg sokan körültekintõbben választanák ki a magukhoz illõ fajtát/társat
    - vagyis mindenképpen felkészültebben vágna bele mindenki a kutyatartásba
    - a megszerzett vizsga egyúttal szankcionálásra is használható lenne (ha visszavonható/megvonható)
    - bizonyos esetekben a visszavont vizsga újra megszerezhetõ lenne mondjuk 3 év elteltével, de csak még magasabb áron, és emelt szintû képzés elvégzésével
    - akár örökre megvonható lenne a tanfolyam elvégzésének lehetõsége (pl. azoknak, akik akár csak egyszer állatkínzást követnek el)
    - tenyésztõknek, menhelyeknek le kellene jelenteniük (és kérniük kellene a vizsga meglétének igazolását), ha az adott engedéllyel valaki kutyát vesz vagy örökbe fogad
    - összességében idõvel kevesebb kutya élne ugyan az országban, de azok többsége olyan körülmények között, ahogy illene

    Persze igazi eredmény akkor várható, ha már gyermekkorban elkezdõdne a képzés. Ezért mondjuk 15 év feletti gyerekeknek az iskolákban fakultatív módon lehetõvé kellene tenni egy ilyen tanfolyam elvégzését és a vizsga megszerzését, ebben az esetben azonban díjmentesen!

    Tudjuk, hogy a gyerkõcöknek már így is rengeteg az ilyen-olyan fakultatív képzés, különóra, de mivel szabadon választható mindenki eldöntheti, fontos-e ez számára vagy gyermeke számára, hogy már most elvégezze (ez a szülõknek sem lenne rossz eszköz a kölyökért könyörgõ gyermek idõleges "leszerelésére - ha meg elvégzi, akkor máris egy fokkal valószínûbb, hogy komolyan gondolja) vagy inkább majd késõbb, de akkor már pénzért (vagy soha, de akkor meg nem tart kutyát, mert úgy gondolja egy papagáj kevesebb macera).

    A bevezetése történhetne például a kötelezõ chipezés mintájára, azaz mondjuk 2012. január 1. után tulajdonosváltás már csak ilyen vizsgával lehetne. Így azok, akiknek már most is van kutyájuk, nem róna "felesleges" plusz terhet, de belátható idõn belül a folyamat végigpöröghetne.

    Hogy ezeket a tanfolyamokat, vizsgákat milyen keretek között, mennyiért, milyen tartalommal lehetne/kellene megszervezni, megtartani, elvégezni azt most nem célunk kitalálni, mert az már egy következõ lépés lenne. De például ezeknek a szervezését rá lehetne bízni menhelyekre, akik felkérnének erre megfelelõ oktatókat, és a tanfolyam ára hozzájuk folyna be, ami a fenntartásra lenne fordítható. A legjobb, ha van a menhelyen esetleg olyan terem, ahol meg lehet tartani az oktatást, így eleve hatással lesz az emberekre az, amit ott tapasztalnak. És biztosan növekedne az örökbefogadók és önkéntes segítõk száma is.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Valószínûleg elaltatják a tizennyolc lefoglalt harci kutyát

    Tizennyolc nagytestû harci kutyát foglaltak le a nógrádi rendõrök Salgótarjánban, illetve Karancslapujtõn szerdán - tudta meg a Független Hírügynökség. Mindkét helyszínre jövedéki ügyben mentek a vámosok, õk értesítették a rendõröket a veszélyes állatokról.

    Némedi Gábor alezredes, a Nógrád Megyei Rendõr-fõkapitányság bûnügyi osztályvezetõje csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta:

  • Aknából mentettek ki egy tehenet (képekkel)

    Tûzoltók mentettek ki egy tehenet egy két méter mély betonaknából szombaton a Heves megyei Sirok határában - tájékoztatta az MTI-t a katasztrófavédelem.

    Az egri tûzoltók mintegy kétórányi munkával, targonca "bevetésével" húzták ki az aknából a csaknem fél tonnás állatot - közölte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivõje. Magyar Attila elmondta, hogy az állat legelés közben zuhant bele a gazda elõtt is ismeretlen aknába.

  • Nem csak lakcím kell a kutyatartónak, hanem felelõs gazdi is a kutyának!

    Erõszakkal elvették a kutyáját az állatvédõk és nem is adják vissza - állítja egy szegedi hajléktalan férfi. Az általa elmondottak csak részben igazak. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a hatóság kérésére vette el az úr kutyáját, mert a gazdája többszöri felszólítás ellenére is szabálytalanul tartotta közterületen az állatot. A jogszabályok szerint pedig nem adhatnak ki sem macskát, sem kutyát a menhelyrõl olyan személynek, akinek nincs bejelentett lakcíme, és nem tud megfelelõ körülményt teremteni a háziállatának. Nézze meg a Szegedi Városi TV ügyben készült riportfilmjét!

  • Zöldülés a Sziget 2005 fesztiválon is

    Már hagyományosnak mondható, hogy a totális eszméletvesztésként emlegetett Sziget Fesztivál környezetvédelmi programoknak is otthont kínál a Hajógyári Sziget Zöld Udvarában.

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a felelõs állattartást segítõ-és a kóbor állatok számát csökkentõ célzattal, általános tájékoztató munkával vesz részt a rendezvényen.

  • Gyilkos barnamedve a Kárpátokban

    Egy barnamedve megtámadott egy turistacsoportot a Kárpátokban, egy amerikai hölgyet meg is ölt, két másik csapattagot pedig súlyosan megsebesített. A nyaralók korábban felheccelték az állatot. Az amerikai hölgy férje is megsérült a támadásban. A rendõrség adatai szerint a nõstény medve egy másik sátorozó csoportra is rátámadt, akik közül senki nem sérült meg, és a másik csoport súlyos sérültjei is túl vannak az életveszélyen. A támadás elõtt a hatfõs csoport a Bucegi-hegységben a Caraiman menedékháznál a medvét többször is lefotózta, állítja a román Mediafax hírügynökség.

  • Mályen a föld alatt - levegõ-és fény nélkül - élõ baktérium

    Egyfajos ökoszisztéma a Föld mélyén

    Washington - Évmilliók óta él teljes sötétségben, oxigén nélkül kilométerekkel a földfelszín alatt a 60 fokos talajvízben a Desulforudis audaxviator nevû baktérium - teljes elszigeteltségben. Egy dél-afrikai aranybányában, 2,8 kilométeres mélységbõl vett vízben találtak rá.

    Az amerikai energiaminisztérium 5600 liter mintában keresett genetikai anyagot - és annak több mint 99,9 százaléka a szóban forgó baktériumtól származott.

  • Mianmarban szabadon árulják a védett tigrisek és más vadállatok részeit

    Mianmarban (az egykori Burmában) az üzleti forgalomban szabadon árulják a tigrisbõröket, a csíkos ragadozó fogait, karmait és más védett, kihalás fenyegette fajok darabjait - figyelmeztetett szerdán a WWF természetvédelmi világalap.

    A WWF Traffic - tiltott kereskedelem - nevû programjának keretében az elmúlt másfél évtized során tucatnyi vizsgálatot folytatott az ázsiai országban, és ezek során 1158 árusnál 1320 nagyragadozótól eredõ darabot azonosítottak.

  • Április 24. a kísérleti állatok védelmének világnapja

    Kutyákon is kísérleteznek, emlékezzünk meg róluk is!

    Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élõlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!? Emberi szemszögbõl a válasz egyértelmû: igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumi kísérleti állat bõrébe, a kérdésre adott válasz már nem ilyen egyértelmû.

  • Pásztorkutyák védelmeznek egy kihalástól fenyegetett pingvinfajt

    Sydney - Ausztrál állatvédõk szokatlan, de eredményes módszert találtak egy kihalástól fenyegetett pingvinfajta megmentésére: juhászkutyákkal védik a kis állatokat a ragadozóktól.

    Mint Ian Fitzgibbons, a kísérleti program vezetõje hétfõn közölte, a maremma-abruzzói juhászkutyák családjukba "fogadták" az Ausztrália déli tengerpartja közelében, a Middle-szigeten élõ pingvineket, és megvédik õket a rókáktól és egyéb ragadozóktól. Most az állatvédõk azt fontolgatják, hogy a hûséges kutyákat más veszélyeztetett állatfajok védelmében is alkalmazzák.

  • Meli kutya és Toli kutya gazdihoz kerültek

    Melit a kiskutyust egy állatbarát találta a belváros egyik utcájában. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület segítségét kérte, hogy az állat az utcáról megmeneküljön, és szeretõ gazdára találjon. Toli, a kistestû, foxy keverék kutyát gazdája magára hagyta egy panellakásban. A hatóságok kérésere az ebet az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkatársa az állatvédelmi telepre szállította.

    Nekik már jó, de sok - sok szeretetre méltó, gazdit keresõ védenc továbbra is befogadókat keres.

  • Folti, Fruzsi is gazdihoz került!

    A hat kölyökkutya egy erdõsáv mentén kóborolt. Lehet, hogy valaki kidobta õket?! Szinte biztos... :(

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület jóvoltából, a kutyusokat beszállításukat követõen külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük, elláttuk õket vízzel és élelemmel.

    Nagyon játékosak és elevenek. A kutyusok a gazdikeresõ programunknak köszönhetõen szeretõ gazdihoz kerültek!

  • A tudós, aki meg akarta alkotni a majomembert

    Cambridge - Egy szovjet-orosz biológus-zoológus meg akarta alkotni a majomembert. Alexander Etkind, a cambridge-i egyetem orosz származású történész professzora egy szaklapban számolt be az Ilja Ivanov hajmeresztõ kísérleteirõl folytatott kutatásainak eredményeirõl .

    A múlt század elsõ felében tevékenykedõ Ivanov, akit a nyugati sajtó "vörös Frankensteinnek" nevezett, a maga korában a mesterséges megtermékenyítés talán legnagyobb szakértõje volt - csak sajnos átlépett egy határt az utópia irányába.

  • Elképesztõ fotó! Hihetelen méretû kutya!

    Felmentették az állattartástól való eltiltás alól azt a kutyatulajdonost, aki hagyta, hogy labradora közel hetven kilogrammosra hízzon.

    A tízéves Ben háromszor olyan nehéz volt, mint a hozzá hasonló kutyák, és nem tudott néhány lépésnél többet megtenni úgy, hogy ne essen össze kimerülve.

    Mire az állatvédõk megmentették, a kutya nyakörve már annyira szoros volt, hogy egy tátongó sebet okozott az állat nyakán.

  • Utcai cicainvázió - macskavédelem

    Magyarországon az Orpheus Állatvédõ Egyesület becslése szerint hárommillió macska él. A tavaszi párzási idõszak után nyáron nagy fejtörést jelentenek a magánházak, és a panelépületek körül nyávogó kiscicák, akiknek szinte lehetetlen gazdát találni. A kóbor cicák pedig „csak” tovább szaporodnak…

    Alapvetõen a ház körüli macska jó célt szolgálna, hiszen a pincék, csûrök rágcsáló állatainak számát szinten tartanák. A macskákat a házak körül rendszerint ételmaradékokkal etetik.

  • Az utcákon napi 80 tonna kutyagumi képzõdik

    Az állattartók az utcán WC-ztetik kedvenceiket

    A kutya és macskatartók nem veszik kellõ komolysággal az -általuk keletkezõ - a közterületre mért szennyezés súlyosságát. A felelõs állattartás megkívánná, hogy aki városban vagy nagyobb településen állatot tart és aki közterületen végezteti el a kis-és nagydolgot, az kedvence után takarítsa össze a végterméket. A probléma azért is fontos, mert az állati ürülékek emberre és állatra veszélyes vírusokat és baktériumokat is tartalmazhatnak.

  • 9 kiskutya a hûtõszekrényben

    Kilenc kiskutyát találtak Lakitelek külterületén a Laki-Gazda Kft. dolgozói. Az állatokat egy kiszuperált hûtõszekrényben hagyták sorsukra.

    A település külterületén szétszórt, elektromos hulladékokat szedték össze a kft. dolgozói, amikor az egyik külterületi úton kiskutyák ugatására lettek figyelmesek.

    A hangok egy hûtõszekrénybõl jöttek, amiben kilenc labradorra emlékeztetõ kiskutyát találtak. Az ebek mintegy hathetes lehetnek.

  • A megmentett Dumbó hétköznapjai

    "Büszkén mutathatom be Dumbót azaz algyõi nevén Csikit akinek egy hónapja vagyok gazdija. Ez a kis vacak megszépítette a hétköznapjaimat, bolondozása és megható ragaszkodása, hízelgése mindig vidámságot okoz. A szeretni való pöttömke gyorsan tanul és szófogadó kiskutyus.

    Remélem sok ilyen kis kutya talál még gazdira az önök munkájának köszönhetõen, melyhez sok sikert kívánok.

    Üdvözlettel: Laukó Mátyás"

  • A kiöregedett farkasok nyugdíjasotthont kaptak

    Összkomfortos nyugdíjasotthont rendezett be három agg farkasnak a franciaországi Amnéville állatkertje. A kiszolgált dúvadak a látogatóktól távol, az állatkert egy távoli, fákkal övezett csendes zugában élvezik a megérdemelt pihenést.

    A békés környezetben õsi ösztöneiknek megfelelõen viselkednek, egyedül gondozójukat engedik közel magukhoz. A farkas természetétõl fogva félénk állat, különösen az embertõl tart, amely évezredeken keresztül módszeresen pusztította a fajtáját.

  • Állati influenza: a bálnától a sertésig

    Az elmúlt idõszak híradásaiban rendre elõkelõ helyet foglaltak el az új influenzával kapcsolatos hírek.

    Esett szó a megelõzésrõl, a terjedésrõl és az oltóanyagról is. De vajon mi történik kedvenceinkkel, ha õk lesznek influenzások?

    Az influenza egy igen érdekes téma a betegségek között, ám az átlagembernek rendre csak kevés információ van birtokában ezzel kapcsolatban.

  • Tege vakon és süketen került szerető gazdihoz

    Tege vakon és süketen került szerető gazdihozSzeged egyik külvárosi utcájának vízelvezető árkából még november derekán mentette meg az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere a szemmel láthatóan rossz bőrben lévő kutyát, melyről hamar kiderült, hogy idős, vak és süket is. A www.ebangyal.hu állatmentő és gazdikereső programnak köszönhetően Tege kutya életének utolsó szakaszát (budapesti örökbefogadójának köszönhetően) szeretetben és biztonságban töltheti el. Ez egy igazán szép véget ért állatmentés, mely megerősít minden állatbarátot: nincs lehetetlen állapot!