rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Kutatások veszélyeztetik a pingvineket

  • Veszélyeztetik a kutatások a szabadon élõ, megfigyelõkészülékkel megjelölt pingvinek életét: a megjelölt állatoknak kevesebb fiókája születik, és kisebbek a túlélési esélyeik, mint meg nem jelölt fajtársaiknak

    Egy, a Nature címû tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint kutatók tíz éven keresztül vizsgálták egy királypingvin-kolónia életét. Kutatásaik szerint a megjelölt állatok a környezet, illetve a klíma változásaira is eltérõen reagáltak. A tudósok ugyanakkor kétlik a jelzõkészülékekkel gyûjtött adatok helytállóságát is.

    A fémbõl vagy mûanyagból készült készülékeket a királypingvinek úszószárnyára erõsítik, a szerkezet segítségével pedig nagy távolságokból is követhetik az állat viselkedését és helyváltoztatását. Már az 1970-es éveken megfigyelték a kutatók, hogy a felerõsített készülékek komoly sérüléseket is okozhatnak a pingvineknek és akadályozhatják õket az úszásban is: a berendezések ugyanis növelik a vízben az ellenállást, ezáltal növekszik az állatok energiafelhasználása. A jelölések hosszú távú hatása egyelõre még a kutatók között is vitákat vált ki.

    Claire Saraux, a Strasbourgi Egyetem munkatársa kollégáival ötven jelölt és ötven jelöletlen pingvin viselkedését és szaporodását vizsgálta az Antarktisz egyik szigetén költõ királypingvin-kolóniában (Aptenodytes patagonicus). A megfigyelés eredményeként megállapították, hogy a megjelölt állatok tíz év alatt 39 százalékkal kevesebb fiókát költöttek, mint jelöletlen társaik, túlélési arányaik pedig 16 százalékkal csökkentek. Elsõsorban a gyengébb pingvinek szenvedtek a készülékek miatt.

    A megjelölt pingvinek késõbb fognak hozzá a tojások kiköltéséhez is, átlagosan 16 nappal. Számukra a táplálékkeresés is több idõt vesz igénybe az úszás nehezítettsége miatt. Mindez csökkenti a költés sikerét is - fejtették ki a tudósok, akik megállapították, hogy a megfigyelt hatások több éven át tartanak. Ez ellentmond az eddigi feltételezéseknek, amelyek szerint a pingvinek idõvel hozzászoknak a jelzõkészülék viseléséhez.

    Végül a kutatók megvizsgálták, hogyan reagál a két pingvincsoport a klímaváltozásra. Eredményeik szerint a melegebb években a megjelölt állatok késõbb látnak hozzá a tojások költéséhez, mint a jelöletlen pingvinek. A víz hõmérsékletének megváltozása is különbözõ mértékben befolyásolta a két csoportot. A kutatók, akik a jelzõkészülékek segítségével vizsgálják a klímaváltozás pingvinekre gyakorolt hatását, magukkal a készülékekkel befolyásolják az állatok viselkedését - mondták ki a szerzõk a Nature címû szaklapban megjelentetett tanulmányukban.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Állatkísérlet helyett õssejtteszt

    Állatok helyett embnrionális õssejtek segítségével akarják végezni a vegyi anyagok ártalmasságát megállapító teszteket német kutatók

    A Die Welt címû német napilap tudósítása szerint egy kölni biotechnológiai vállalkozás a TÜV Rheinland minõségvizsgáló intézettel gyorsabban és olcsóbban tudja elvégezni a szükséges teszteket, s ezzel egyben a REACH címen ismert, mintegy 30 000 vegyszer ismételt tesztelését elõíró, tervezett uniós vegyipari rendeletnek is eleget tesz.

  • Már láthatja a nagyközönség Bimbát, a toszkánai származású jegesmedvét

    Már láthatja a nagyközönség Bimbát, a toszkánai származású jegesmedvét a Fõvárosi Állat- és Növénykertben.

    Az állat múlt hét szerdán érkezett, de eddig a Kisszikla belsejében, az érdeklõdõk számára láthatatlan elkülönítõ helyiségben pihente ki az utazás fáradalmait. Az új nõstényt azért szállították a fõvárosi állatkertbe, mert az itt élõ Lady és Vitus frigyébõl 16 év alatt nem született utód. Az állatokat 2009 januárjában megvizsgálták és kiderült, hogy Ladynek egyáltalán nem lehetnek bocsai.

  • Brutális csirkekopasztás (videóval)

    Húsevés elõtt ölni kell és kopasztani a csirkét!

    Csak erõs idegzetû olvasóinknak ajánljuk a cikkben található videót. A filmben láthatjuk, ahogy a házilag eszkábált csirkekopasztó gépbe (feltehetõleg élve) beledobják az étel célra feldolgozandó szárnyasokat. Nem reklámozni akarjuk a világban érzékelhetõ „mindennapos horrort”, hanem elrettenteni: így ne, ne így… A nagyüzemi húsfeldolgozás sem sokkal jobb, na mindegy, mindenki döntse el maga, hogy ez belefér e a mindennapjaiba.

  • Miért kell a madarakat meggyûrûzni?

    Az uniós szabályok elõírják a díszmadarak gyûrûzését, amit az ornitológosok már 101 évvel ezelõtt bevezettek, hogy ellenõrizhessék a madarak útját a légtengerben.

    A gyûrû hasznos, hiszen nemcsak az ország, a település számkódja, de többek között a fióka születésének idõpontja is megtalálható a gyûrûn, amely - kivált, ha színes - látcsõvel is jól megfigyelhetõ.

    Az a madár, amelyik leszedi a gyûrût, chipet kap, azonosíthatósága érdekében.

  • Depressziós lehet a hörcsög

    Amerikai kutatók felfedezték, hogy az alvás közben világító tompa fény változásokat idéz elõ az agyban - legalábbis hörcsögök esetében. Az állatokon depressziós tünetek jelentkeztek.

    Tracy Bedrosian és Randy Nelson, az Ohiói Állami Egyetem neurológusai egy nyolc hétig tartó kísérlet folyamán két csoportra osztották a törpehörcsögöket. Az egyiket 16 órán át világosban, nyolc órán át pedig sötétben tartották. A másik csoportot éjjel enyhe fénynek tették ki, ami nagyjából egy sötét szobában bekapcsolva hagyott televízió fényerejének felelt meg.

  • Márk és Csipi is gazdához került!

    A fiatal, kan, beagle kutyát állatbarátok segítségével fogtuk be egy forgalmas út mellõl. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület által üzemeltetett Szegedi Ebrendészeti telepre való beszállítását követõen a kutyust külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük. Ápoltnak tûnt, gondoltuk, hogy csak elkószált, igazunk is lett... gazdáját felkutattuk, aki haza is vitte a rosszcsontot. Egy bejárás alkalmával lettünk figyelmesek a fiatal, szuka, labrador keverék kutyára, aki egy bevásárló központ melletti füves területen kószált. Az állat befogása után beszállítottuk az Ebrendészeti telepre, ahol bolhátlanítottuk és féregtelenítettük. Számára új gazda jelentette a megmenekülést!

  • Afrikában háziasíthatták a kutyákat

    Ez tény vagy csak találgatás?!

    Egy amerikai genetikai vizsgálat szerint a kutyák domesztikálása is a modern ember bölcsõjéban, Afrikában történhetett.

    Korábbi tanulmányok szerint a kutyák háziasítása Kelet-Ázsiában kezdõdött, ám a legutóbbi vizsgálat, amely az afrikai kóbor kutyák DNS-vizsgálatán alapul, egészen másra enged következtetni – olvasható a Discovery News hírei között.

  • Előzzük meg a petárdabaleseteket

    Előzzük meg a petárdabaleseteketHázi kedvenceink is veszélyben - PetárdaSTOP-ot kérnek az állatvédők Szilveszterre. Az óévbúcsúztatókor használt pirotechnikai eszközök durva hang-és fényhatásai a házi kedvencek számára sokkos pánikot okozhatnak. Egy magából kifordult házi kedvenc félelmében akár támadhat - haraphat is, de a leggyakoribb, hogy elszökik, elkóborol. Sok kóborló kutya - macska soha többé nem kerül haza. Egy kis odafigyeléssel megelőzhető lehet, hogy a Szilveszteri petárdázásból eredően a háziállatok kapcsán kellemetlen szituációk képződjenek.

  • Eltüntettük a csíkos nagymacskák lakóhelyét

    100 év múlva tigrist csak állatkertben látunk?

    A vadon élõ tigrisek természetes élettere 40 százalékkal csökkent az elmúlt tíz évben, populációjuk világszerte 7500-ra esett.

    A több környezetvédõ szervezet által készített tanulmány, amely ezeket az adatokat tartalmazza, határozott fellépést sürget az orvvadászok ellen, és az állatok megmaradt életterének védelme érdekében.

  • Hasztalan rezervátumok?

    Washington - Az elmúlt harminc évben hatszorosára nõtt a természetvédelmi területek nagysága világszerte. Egyesek különösen Afrika esetében egyfajta újragyarmatosításnak vélik a folyamatot. Szerintük a rezervátumok elûzik a helyi lakosságot otthonaikból, és megakadályozzák, hogy hagyományosan mûveljék földjeiket.

    A kaliforniai Berkeley Egyetem most utánajárt az ügynek.

  • Ötéves gyereket harapott meg egy harci kutya

    Szerencsére a kutyatámadás csak maradandó nyomok nélküli, könnyebb sérüléseket okozott.

    Arcát harapta meg egy ötéves kislánynak Szegeden, a Nyírfa utca környékén egy staffordshire terrier. A kislányt mentõ szállította a gyermekklinika ambulanciájára. Úgy tudjuk, a gyermek a nagymamájával sétált, amikor az eset történt. Információink szerint a támadás során a gyermek felületi sérüléseket szenvedett, a harapás az arcán érte.

  • Belgrád a kóbor kutyák városa is

    Belgrád - Kevés külföldi tudja, de Belgrádnak a nándorfehérvári váron, a Száva és a Duna találkozásán, kocsmákkal teli bohémnegyedén kívül van még egy jellegzetessége: rengeteg kóbor kutya otthona.

    A szerb fõváros (fõleg külsõ részeinek) utcáin becslések szerint jelenleg négy és félezer gazdátlan eb csatangol, vagy él. Többségükre ez utóbbit lehet mondani, mert Belgrádban nem utálják a kóbor kutyákat, csak néha félnek tõlük, ha már nagyon elvadultak, s embert harapnak.

  • Víz alatti kutyaélet - érdekes képek

    Víz alatti kutyaélet - érdekes képekPár állatbolond elővette avíz alatti fényképezőgépét, a nagylátószögű objektívet, a vízálló vakut és a víz alá merült kutyusokat fotózni. A strandoló kutyákat is lencsevégre lehet kapni, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a most közzétett fotósorozat, ami el is készült. Minden kutya szeret úszni, lehet hogy ezt még nem tudja mindegyik, de amelyik ráérzett a fantasztikus élményre, az ugrik - csobban, úszik. Némelyik kutya nagy levegő után a víz alá merül és szinte búvárkodva keresi a víz alá süllyedő labdát, botot, játékot. A fürdő élményhez nem árt egy kutyastrand vagy úszómedence sem!

  • Kutyafutta a Városligetben: gazdik, kutyák együtt fogytak

    Minegy nyolcszázan vettek részt vasárnap a Városligetben a Felelõs Állatbarátok Egyesülete és a Szent István Egyetem Állatorvos Tudományi Kara által immár második alkalommal megrendezett Kutyafutta elnevezésû futóversenyen. Az eseménnyel a szervezõk a rendszeres mozgás szükségességére hívták fel a figyelmet. Professzor Dr. Solti László, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának tanszékvezetõ tanára, aki maga is részt vett a futásban, az MTI-nek elmondta, Bécsben találkozott egy hasonló rendezvénnyel, és ennek apropóján kezdeményezte a közös futás hazai meghonosítását.

  • Megfejtették a fiatal lazacok vándorlásának titkait

    Egy miniatûr jeladó segítségével sikerült megfejteni a fiatal lazacok Sziklás-hegységbõl Alaszkáig tartó hosszú vándorútjának titkait. Amerikai és kanadai kutatók 2006-ban ezer kishalra erõsítették az újszerû, mandulanagyságú eszközt, amely hangokat bocsát ki. Ezeket a hangokat partmenti érzékelõk egész láncolata fogja fel Alaszkától Kaliforniáig. Eddig nem volt könnyû követni kistestû állatokat a hatalmas óceánban, ezzel a módszerrel azonban rengeteg újdonság kerülhet napvilágra a lazac és más vándorló halfajok életútjáról.

  • Pincsitõl fölfelé kiirtják az összes kutyát

    Pekingben akár egy centiméteren is múlhat egy kutya élete. A németjuhászoknak, bernáthegyiknek, goldern retrievereknek, huskyknak, collieknak, de még a spánieleknek sincs esélyük, hogy megmeneküljenek az agyonveréstõl. A hatóságok bárkinek az otthonába betörhetnek és ha 35 centiméternél magasabb kutyát találnak, elviszik és kiirtják. Az eset nem egyedülálló Kínában; júliusban több, mint 50 000 kutyát irtottak ki azért, hogy a veszettség terjedését megállítsák.

  • Állatok ellen ultrahangsorompó?!

    Ultrahangsorompóval védenék Brassót a medvék ellen a román zöldek

    Bukarest - Ultrahangsorompóval szeretnék megvédeni az egyre veszélyesebbé váló medvéktõl Brassó történelmi városrészét.

    Az erdõvel borított Cenk-hegyrõl ugyanis gyakran látogatnak be az állatok a városba "kukázni". Az elmúlt hónapokban számos incidens okozói voltak, egy ember medvetámadás áldozata lett.

  • Részeg állatra könnyû lõni

    A most következõ történet János Károly királlyal esett meg hónapokkal ezelõtt, de lényegét tekintve maga is csak a napokban értesülhetett róla, mégpedig a Kommerszant címû orosz újságból.

    Nem hiszem, hogy õfelsége olvas oroszul, de joggal feltételezem, hogy Spanyolország moszkvai nagykövetsége hazajelentette a lapban közölteket, és mivel manapság már nem szokás fejét venni a rossz hír hozójának, nyilván referálták az uralkodónak a történteket.

  • Kutya őrizte az autóroncsot, gazdája a balesetben meghalt

    Kutya őrizte az autóroncsot, gazdája a balesetben meghaltÁrva lett a kutya, gazdáját várta, aki már nem tudott jönni. Felborult egy kocsi a Bács-Kiskun megyében, Apostag és Dunaegyháza között, az autó sofőrje meghalt - olvasható volt a rendőrég közleményében. A gépkocsi egy nyirkos - hideg reggelen eddig tisztázatlan körülmények között letért az útról és egy fának ütközve felborult. A balesetben a gépjármű vezetője olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette. A kutya sértetlenül megúszta, aki a roncs mellett dideregve várta, hogy a gazdi foglalkozzon vele. A mentők és a rendőrök betakarták a reszkető kutyát, majd az egyik mentős vállalta, hogy elviszi a megárvult ebet.

  • Finomabb a boldog állat húsa

    Megjelentek az egészségesebb és jobb minőségű táplálkozással kapcsolatos uniós tudományos kutatások első eredményei.

    Az EU Hatodik Kutatási Keretprogramjának (FP6) része volt Az étel minősége és a biztonság című projekt, amelynek kutatásait 2002 és 2006 között végezték, 685 millió eurós uniós költségvetésből. A cél az volt, hogy bebizonyítsák: a tudomány eszközeinek felhasználásával lehetséges egészségesebb...