Egy, a Nature címû tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint kutatók tíz éven keresztül vizsgálták egy királypingvin-kolónia életét. Kutatásaik szerint a megjelölt állatok a környezet, illetve a klíma változásaira is eltérõen reagáltak. A tudósok ugyanakkor kétlik a jelzõkészülékekkel gyûjtött adatok helytállóságát is.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Claire Saraux, a Strasbourgi Egyetem munkatársa kollégáival ötven jelölt és ötven jelöletlen pingvin viselkedését és szaporodását vizsgálta az Antarktisz egyik szigetén költõ királypingvin-kolóniában (Aptenodytes patagonicus). A megfigyelés eredményeként megállapították, hogy a megjelölt állatok tíz év alatt 39 százalékkal kevesebb fiókát költöttek, mint jelöletlen társaik, túlélési arányaik pedig 16 százalékkal csökkentek. Elsõsorban a gyengébb pingvinek szenvedtek a készülékek miatt.
A megjelölt pingvinek késõbb fognak hozzá a tojások kiköltéséhez is, átlagosan 16 nappal. Számukra a táplálékkeresés is több idõt vesz igénybe az úszás nehezítettsége miatt. Mindez csökkenti a költés sikerét is - fejtették ki a tudósok, akik megállapították, hogy a megfigyelt hatások több éven át tartanak. Ez ellentmond az eddigi feltételezéseknek, amelyek szerint a pingvinek idõvel hozzászoknak a jelzõkészülék viseléséhez.
Végül a kutatók megvizsgálták, hogyan reagál a két pingvincsoport a klímaváltozásra. Eredményeik szerint a melegebb években a megjelölt állatok késõbb látnak hozzá a tojások költéséhez, mint a jelöletlen pingvinek. A víz hõmérsékletének megváltozása is különbözõ mértékben befolyásolta a két csoportot. A kutatók, akik a jelzõkészülékek segítségével vizsgálják a klímaváltozás pingvinekre gyakorolt hatását, magukkal a készülékekkel befolyásolják az állatok viselkedését - mondták ki a szerzõk a Nature címû szaklapban megjelentetett tanulmányukban.