rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Érzelem kifejezés az állatoknál és az embereknél

  • Az ember és állat is egyaránt kifejezi mondani valóját testbeszéddel, gesztusokkal, mimikával. Különbözõ szituációkban különféle testtartást vesz fel, a mozzanatai mások és mások. Gyakran oly apró jelekkel kommunikálunk, amiket mi se veszünk észre. Tudat alatt értesíthetjük a másikat arról, hogy tetszik-e nekünk avagy pont ellenkezõleg érzünk iránta. Például ha két ember vonzódik egymáshoz lábfejét a másik felé fordítja, gyakran „véletlenül” hozzá ér, keresi a szemkontaktust, nem zavarja a másik közelsége be engedi a személyes terébe.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    Valamint ha taszítja õt a másik automatikusan arrébb húzódik, ahogy csak teheti megtartja a tisztességes távolságot, kerüli az érintkezést, a szemkontaktust, ülésben a kezét keresztbe teszi az ölében vagy a táskáját teszi oda, de valamilyen módon takarni próbálja. Valamint a fiatal párokat látunk akkor is látszik, hogy a lány jelez a fiúnak, hogy megcsókolhatja-e avagy nem. Ezeket a jelzéseinket gyakran észre sem vesszük, sõt azt is megfigyelték, hogy egy tanulatlan ember sokkal de sokkal többet használja ezeket, mint egy magasan iskolázott társa, aki jobban kitudja fejezni magát beszéd által. Ezeket a jeleket észrevehetjük az állatoknál is, bár természetesen nem ugyanígy, de rengeteg hasonlósággal.

    Szóval az emberben is és az állatban is ösztönösen benne vannak ezek, nézzünk néhány összehasonlítást. Elõször írnék párat a saját tapasztalataim alapján amikor az állataimmal foglalkozom és pár gondolatot valamint észrevételt amit levontam az utóbbi évek során az ember és az állat hasonlóságairól.

    Kezdjük talán a lovakkal, véleményem szerint az ember és a ló viselkedése milliónyi pontban hasonlít. Vegyünk egy alap szituációt, boldogan lovagolunk egy mezõn, amikor hirtelen egy madár felröppen elõttünk és lovunk, mint egy õrült felszegi a fejét és kisebb ágaskodás keretében hátraugrik. Mi történt? Mi mit tennénk emberként? Ugyanezt persze emberi formában, mivel nem történt más mint megijesztette, meglepte a lovat, ezzel egészen egyszerûen egy elugrást váltott ki. Mi is ezt tesszük ha megyünk az úton és valami nagyon meglep minket szintén összerezzenünk és elugrunk. Ezután a ló felveszi a feszült testtartását és megpróbál elhátrálni a dologtól, olyan mintha azt mondaná nekünk. „Gazdi kerüljük ki jó nagy távba, mert nem tudom mi ez és félek.” Ilyenkor csak hosszabb szárat engedünk és ezáltal mi egy választ adunk neki: „Nincs semmi baj, ez nem veszélyes, menj nyugodtan és nézd meg, látod én sem félek.”. Ekkor pont az ellentétét tesszük ösztönünknek mivel, amikor a ló megijedt legszívesebben mi is ugyanúgy megijednénk. Igaz mi pont a ló reakciójától, mivel mégiscsak egy több száz kilós állat ugrándozik alattunk, de a szituációban kiderül, hogy a hirtelen megijedést az ember is a ló hasonló testbeszéddel irányítja.

    Ahogy feljebb említettem a vidéki ember sokkal jobban használja a testbeszédet érzelmei kifejezésére, ez így van a lovaknál is. A ménesben élõ lovak sokkal természetesebben és sokkal gyakrabban használják ezeket, mint versenyló társaik. Ennek itt több oka is van, elõször is a ménesben élõ ló általában csikó kora óta körül van véve társasággal, valamint azért még is csak a hang általi kommunikációjuk jóval fejletlenebb, mint a mi beszédünk. Egyszóval õ az élete minden pillanatában jelzi társai felé a kedvét, észrevételeit mivel, ha õ megvan rémülve ( ilyenkor a fülét elõre hátra mozgatja ), nem biztos a helyzetben.

    Ezt mi emberek hasonló módon fejezzük ki, mi ilyenkor ide oda tekintünk szemünkkel ezzel kifejezve, hogy bizonytalanak vagyunk és félünk, valamint van egy olyan megérzésünk, hogy valami történni fog ezért legszívesebben elmenekülnénk. Ugyanígy ezzel mozgásformával az állat felhívhatja társai figyelmét a veszély gyanúja miatt és még idõben eltudnak menekülni.

    Anno elvégeztem egy képzést aminek a neve Bala-Sa képzés volt. Tulajdonképpen a természetes lovaglásról szólt. Úgy idomítottuk a lovat, hogy testjelekkel beszélgettünk, amiket õk is értettek mert egész életükbe ezeket használták, amikor még a társaikkal játszottak. Akkor is a lágyék és a térd közelébe csíptek oda a másiknak, mire az befordult és megállt, hogy a „támadást” kivédje. Ezt mi felhasználtuk arra, hogy amikor futószárazzuk a lovat és bármilyen tempóba megy, szóval lehessen az lépés, ügetés vagy akár vágta, de ha lehajolunk kicsit és úgy teszünk mint ha a kontakt pálcával elakarnánk kapni lovunkat (semmi esetre sem megütni) az hirtelen beforduljon és megálljon. Nem kell õt megtanítani elég csak az õ nyelvén megtanulni. Ami nem is áll olyan messze a miénktõl. Mindenkinek van ösztönösen vele született testbeszéde, de vannak gesztusok, amiket az életformája nyújt. Ezer ilyen nyelvezet van állatok is emberek között és mind más és más. Például egy falusi és egy városi ember között, egy kisgyerek és egy felnõtt között, egy ló és egy csikó között, de mindenki megértheti és sokszor meg is érti a másik jelzését, mivel alapjáraton hasonlóak. Mivel az állatokkal való kapcsolatunkban a tesztbeszéd a legfontosabb valamint az, hogy ismerjük az állatok viselkedésformáit és megértessük velük a miénket. A képzés során az edzõ a ló testbeszédét mutatta be nekünk, segített a „ló fejével látni”. Elmagyarázta milyen fontos, hogy a lovunk értse amit akarunk tõle, hogy milyen könnyû beszélgetni velük. Valamint az is, hogy az emberek néha milyen hülyeségeket csinálnak. Például mindenki számára ismert a ló megpaskolása. Gondoljunk bele milyen lenne, hogy ha amikor mi valamit jól csinálunk a felettünk álló személy oda jönne és megveregetné a nyakunkat. Nem lenne valami túl élvezetes. Ez így van a lónál is eltûri, de nem tekinti nagy dicséretnek. Mivel nincs benne a természetes magatartásába, benne van: a dörgölõzés amikor valakit szeret, a támadás ha valakivel gondja van, de a megveregetés?!

    Nézzünk valami mást, hogy mutatja ki a ló például a támadási szándékát? Alapvetõen ugye menekülõ állat, de rangsor azért ott van, és néha a csõdörök is összeszólalkoznak a kancák miatt. Amikor a ló támadni akar a fülét hátra húzza (sunyít), a fejét vízszintesig lehajtja nyakát kiegyenesíti, esetleg a komolyabb hatás érdekében még vicsorog is. Eleinte lábával toporzékol majd gyors ügetésbe megindul. Ez általában csak blöff, de azért nem árt óvatosnak lenni, mert kitudja mikor gondolja komolyan?!

    Az ember támadásnál elõször felveszi a fenyegetõ testtartást, megfeszül, tartja a szemkontaktust, kicsit behajlítja a térdeit, a kezeit hátrébb húzza, majd elindul a verbális kommunikáció vagy akár ezt a részt kihagyva a verekedés. Szerintem a lovak és emberek közt a testbeszéd egy kincs. Ezáltal olyan mély kapcsolatot létesíthetünk ezzel az állattal, hogy szinte testvéri kapcsolatnak minõsíteném. Sokan nem hisznek ebben a dologban, mivel még is csak egy állatról beszélünk. Nekem errõl csak az a véleményem, hogy aki nem hisz benne az csak nem próbálta még. Egyszerûen fantasztikus érzés amikor lovunk követ minket, minden kötél nélkül lovagolhatjuk mivel testbeszédünk annyira finom és kifejletté vált egymás között, hogy mind ketten értünk a másik legapróbb jelzésébõl. Vannak gazdák, sõt rengeteg gazda van aki, bemegy a boxba ránéz a lovára és látja, hogy a lónak milyen kedve van és mit várhat tõle. Ez felesben van persze ötven százalék test beszéd és ötven százalék ismeretség, de én akkor is azt mondom, hogy az ember is az állat testbeszéde rengeteg pontban megegyezik ezt magában az is bizonyítja, hogy képesek vagyunk valamilyen szinten egyáltalán kommunikálni az állatokkal. Persze más a tanult és más az ösztönös gesztus.

    Térjünk át egy más állatra is, mondjuk a kutyára.” Az ember legjobb barátja.” Miért is? Miért értjük meg annyira könnyen ezt az állatot? Most azontúl beszélek, hogy hûséges, ragaszkodó és annyi szeretettel halmozza el az embert, amit más embertársa talán soha nem tud nyújtani.
    A kutya legalapvetõbb kommunikációja egyfelõl a farkával történik. Az agresszió fokozata nagyon jól megfigyelhetõ. Kezdetben csak a hátán felborzolja a szõrt és a farkát felfelé tartja és morog, késõbb a fülét hátra simítja ezzel jelzi az ellenfélnek, hogy most már tényleg komolyan gondolja, a fogát megvillantja a morgása ugatásba csaphat át. Ekkor a másik kutya, ha nem támad és nem kezdõdik verekedés akkor megadja magát ami pont az ellentéte az imént említet mozgáskombinációnak. Szõrét lesimítja fejét lehajtja mellsõ lábait behajlítja farkát a teste alá húzza. Próbál kisebbé válni mint „felsõbbrendû” társa. Ha a behódolás megtörtént akkor az ellenkezõ fél csökkenti agresszióját, békén hagyja a másikat. Hiszen nem csak úgy unalomból bántja, hanem mert fenyegetést jelentett rá vagy kicsinyeire. Esetleg pofátlanságot hajtott végre, például elõbb akart enni, mint a rangsorban elõtte lévõ társai. Valamint ha a teljes megadást szeretné mutatni, akkor egyszerûen hanyatt vágja magát, ezzel a sebezhetõ testrészét mutatja ugye fel.

    Ha játékra hívja a másikat elõre ugrik „nyújtózkodó” pózba majd vissza és rohangál. Ebben is vannak hasonlóságok, az emberek ha nagyon vidámak szinte „bukfencet dobnának”, ha szomorúak leszegik a fejüket akár csak a kutyák, ha szomorúak sírnak még a kutyák ezt vonyítással fejezik ki. Egyszóval itt is rengeteg hasonlóságot találtunk. Persze a mellsõ testrész leeresztése és a hátsó testrész felemelése az egyaránt kifejezi a nõstény párzási készségét, valamint a másik szájának megnyalása az a táplálkozási vágyat ez a kiskutyák táplálék kérõ magatartása is.

    Párszóban kitérnék még a majmokra is mivel, hogy elvileg rájuk hasonlítunk a legjobban. Náluk az agresszió jele ugye a hím nemi szerve, fenék és nyelv mutogatása. A behódolás jele pedig a testmagasság csökkentése. Az utóbbi így van az embereknél is, vegyük csak a kalap leemelését, a meghajlást, a térdhajtást satöbbit…

    Az elmúlt két oldalba olvashattunk információkat, példákat három állatfaj bemutatásával, ezen az oldalon szeretném kicsit összefoglalni valamint tágabban írni a témáról. Az ember és a legtöbb állatfaj viselkedése komoly hasonlóságokat mutat fel. Nem kell varázslónak lennünk ahhoz, hogy kommunikáljunk egy állattal, csupán megértõnek, türelmesnek, határozottnak és egyszerûnek. Az állatok hihetetlen értelmesek abban, hogy úgy fogják fel a dolgokat ahogy vannak. Nem akarnak semmit sem túlkomplikálni, azt tudják, azt értik ami körül veszi õket. Ha beszélgetni szeretnénk velük megkell ezt értenünk. Nem várhatjuk el, hogy egy ló megkülönböztesse a hanyagul eldobott zörgõ zacskót és egy bokorban matató vadállatot, mert neki az a lényeg, hogy életben maradjon és ha egy kicsi lehetõség is van arra, hogy veszélyben van inkább jobb arrébb menni. Sok ember ilyenkor megijed, leszidja a lovat sõt beállítja, hogy gonosz és vad, holott csak azt csinálta amit eddig tanult.

    Valamint nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy bár vannak hasonlóságok a testbeszédeink között vannak különbségek is. Például lehet, hogy nálunk az ha a ló elé állunk és úgy hívjuk azt jelenti, hogy jöjjön, de ugyanakkor a ló ebbõl annyit ért, hogy „Gyere (kötõfék húzása), állj meg (a ló elõtt állás)!”. Utána meg csodálkozunk, hogy mégsem az van amit mi akarunk elérni. Ez viszont csak egy szebb példa, ugyanakkor egy ekkora hiba például egy oroszlán társaságában lehet, hogy nem lenne túl biztonságos. Mielõtt elkezdünk kommunikálni egy állattal ajánlatos utána nézni, hogy mit tegyünk és mit ne. Nem szabad elfelejtenünk, hogy gyakran mást jelzünk és mást teszünk, de az állat csak a jelzést érti. Erre itt van egy hétköznapi példa: Az anyuka azt mondja a kislányának, hogy ne féljen közben kezével magához húzza. A kislányba itt is a jelzés épül jobban be, de õ még aránylag felfogja, hogy ne féljen. Az állat ebbõl annyit értene, hogy „Félj!” és természetesen ennek megfelelõen reagálna. Ha egy állat mellet halál idegesek vagyunk azt az állat észreveszi a mozzanatainkból és nem fogja megérteni, hogy miatta vagyunk idegesek ezért õ is az lesz. Ha büntetni akarjuk akkor sem tûri az igazságtalanságot, belátja ha hibázott és el is fogadja érte a büntetést, de ha nagyobbat tesz akkor próbál ellene tenni. (Sajnos nem tud, ezért van ennyi állatkínzás Magyarországon és más országokban is.

    Végszóra csak azt szeretném mondani, hogy az állat lehet az ember legjobb barátja csak a kölcsönös tisztelet kell hozzá és a türelem.

    Írta: Gröndahl Gabriella

    „Ameddig az emberek azt gondolják, hogy az állatok nem éreznek, addig az állatoknak azt kell érezniük, hogy az emberek nem gondolkodnak.” Peter Bamm


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Elütötték, gerincét törte, otthagyták

    Egy kertvárosi részen egy ott kóborló labrador - jellegû kutyát elcsapott egy autó. A szemtanúk egy csattanást hallottak, majd - amikor odanéztek - egy szürke, távolodó autót láttak... már megint a szokásos: "az elkövetõk cserbenhagyták az elütött kutyát"...

    A környéken lakó állatbarátok hívták az ebrendészetet segítségül, az állatvédelmi szakemberek az állatnál gerinctörést valószínûsítettek. Ezt a soron következõ állatorvosi vizsgálat is megerõsítette. Az állatot meggyógyítani nem lehet, szenvedéseinek megszüntetéséhez altatást kellett alkalmazni.

  • A madarak omega-3 zsírsavval doppingolnak

    Washington/Budapest - A kis partfutó (Calidris pusilla) tudatos táplálkozásával fokozza kitartását - fedezték fel amerikai kutatók. Az észak-amerikai vándormadár minden évben Dél-Amerikába menekül a kemény tél elõl, azonban elõtte beiktat egy pihenõt Kanada keleti partjainál. A Fundy-öbölben két héten át kizárólag az omega-3 zsírsavakban gazdag tegzes bolharákkal táplálkozik. Ezzel a táplálék-összetevõvel jócskán növelni tudják teljesítményüket - írta az ottawai egyetem kutatója, Jean-Michel Weber kollegáival együtt a "Journal of Experimental Biology" címû szaklapban.

  • Kísérleti állatok védelmének világnapja: április 24.

    Kísérleti állatok védelmének világnapja: április 24.Állatok százmilliói kerülnek évente kizsákmányolóan felhasználásra, hogy az embernek jobb legyen az élete. Ők a laboratóriumi állatok. Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!? Emberi szemszögből a válasz bizonyára az, hogy igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumi kísérleti állat bőrébe, a kérdésre adott válasz már nem biztos, hogy ilyen egyértelmű - fogalmaz Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője.

  • Rax, Max, Tamara, Kántó is gazdihoz került!

    Rax és Max kölyök kutyákat éhesen-és szomjasan, testvéreikkel együtt egy nádas közelébe dobta ki egy lelketlen szaporító. Ha nem érkezünk, nagy baj lett volna... Tamara egy kutyafalka tagja volt, egy panelháznál a lakókat zavarta, õk kérték az Orpheus Állatvédõ Egyesület segítségét. Kántó a kan, szelíd, keverék kutya szintén egy paneltömb körül kószált. Járókelõk értesítették az Ebrendészet állatvédelmi szakemberét, aki nyomban a helyszínre sietett és befogta a gazdátlan kutyust. Szerencsére õk már biztonságban vannak, ellenben sok más kutyus / cicus keresi szeretõ gazdáját!

  • Éttermeknek lövik ki a védett hattyúkat!

    Orvvadászok lövik a védett hattyúkat szevasztopoli éttermek számára a helyi madárrezervátum környékén; a helyi állatvédõk a vendéglõk megbüntetését követelik. A krími Krasznoperekopszk város állatvédõi nyílt levelet tettek közzé a szevasztopoli újságokban, amelyben arra szólítják fel a helyi lakosokat és a hatóságot, hogy derítsék fel azokat az éttermeket, amelyek hattyúmellet ajánlanak az étlapjukon, egyúttal mindenkit arra kérnek, tartózkodjanak az étel fogyasztásától és másokat is beszéljenek le róla - írta szerdán az allsevastopol.com szevasztopoli internetes hírújság.

  • Lazacfarmok pusztítják Chile élõvilágát

    Heike Vester és Marc Timme eredetileg bálnák hangbéli kommunikációját szerette volna tanulmányozni Chilében. Aysén régióban azonban arra lettek figyelmesek, hogy a lazacfarmok eddig ismeretlen mértékben károsítják az ottani természetvédelmi területet.

    A németországi Göttingen városában található Max Planck Intézet kutatói minderrõl errõl a Nature címû folyóiratnak számoltak be. Elmondták: az atlanti lazac Chilében faunaidegennek számít, betegségeket hurcol be, ezzel veszélyeztetve az õshonos fajokat.

  • Nem csak lakcím kell a kutyatartónak, hanem felelõs gazdi is a kutyának!

    Erõszakkal elvették a kutyáját az állatvédõk és nem is adják vissza - állítja egy szegedi hajléktalan férfi. Az általa elmondottak csak részben igazak. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a hatóság kérésére vette el az úr kutyáját, mert a gazdája többszöri felszólítás ellenére is szabálytalanul tartotta közterületen az állatot. A jogszabályok szerint pedig nem adhatnak ki sem macskát, sem kutyát a menhelyrõl olyan személynek, akinek nincs bejelentett lakcíme, és nem tud megfelelõ körülményt teremteni a háziállatának. Nézze meg a Szegedi Városi TV ügyben készült riportfilmjét!

  • Gazdit keresünk Szuzinak!

    Az állat egy pihenõházas környezetben hónapok óta kóborolt. Valaki kidobhatta, de az is lehet, hogy meglépett otthonról. A lakókat zavarta az állat ottléte, ezért kérték az ebrendészetet, hogy fogják be.

    Az 1-2 év körüli rottweiler jellegû szuka kutya barátságos, kezelhetõ, nyugodt állat.

    Nem ezt a (kidobott, gazdátlan, kóbor) sorsot érdemelné, így várjuk eredeti gazdáját vagy új befogadóját!

  • Sokkoló: hajléktalok kínoztak meg egy kutyát Tolnában

    Az állat sebébe belenőtt a kötél... Az utolsó pillanatban mentették meg állatvédők egy kutya életét a Tolna megyei Szedresen. Hajléktalanok kötötték ki és hagyták magára az ebet, amely két hétig éhezett és súlyos sebet ejtett nyakán a kötél.

    A másfél éves keverék kan kutyát hajléktalanok tartották átmeneti otthonuk, egy régi raktárépület mellett. Két hete átköltöztek egy másik helyre, az állatot azonban magára hagyták.

  • Brigitte Bardot magyar kiskutyák védelmében

    Magyarországról csempészett kutyakölykök ügyében tiltakozott Brigitte Bardot francia filmlegenda és állatvédõ, amikor Nizzában meglátogatott egy állatotthonban 140 illegálisan kiszállított, majd a francia hatóságok közbelépésére oda jutott állatot.

    Bardot a jelenleginél hatékonyabb állatvédelmi törvényeket sürgetett. "Nem kezelhetjük továbbra is úgy az állatokat, mintha tárgyakról lenne szó, hanem élõlényekhez méltó módon kell bánni velük" - mondta.

  • Állatszeretet Fesztivál 2013

    Állatszeretet Fesztivál 2013A Fővárosi Állatkertben az Orpheus Állatvédő Egyesület csapata is részt vesz az Állatszeretet Fesztivál 2013 rendezvényen. A programon a gyerekek, családok számára az állatok szeretetét és tiszteletének fontosságát hangsúlyozzák ki a szervezők. Az állatvédő egyesület standján állatos memóriajátékok, állatfelismerők, vetélkedők, élményt okozó kiadványok (plakát, naptár, képeslap), finomságok várják a vendégeket. Október 4. az Állatok Világnapja, a rendezvény október 2-6 között teszi az állatkerti látogatást még gazdagabbá.

  • Növekszik az óriáspanda természetes élõhelye Kínában

    A veszélyeztetett fajok közé sorolt óriáspanda két kínai tartományban is kiterjesztette élõhelyét - derült ki az állatok ürülékének vizsgálatából. Kínai erdészeti kutatók a pandák eddig ismert élõhelyén, a közép-kínai Kanszu (Gansu) és Szecsuán (Sichuan) tartományok határvidékén fekvõ 220 ezer hektáros Pajsujcsiang (Baishuijiang) Rezervátumon túl is találtak pandaürüléket. "Ez azt jelenti, hogy az óriáspanda természetes élõhelye növekedett, és talán az egyedek száma is nõtt" - mondta Huang Hua-li (Huang Huali) a Pajsujcsiang Rezervátum igazgatóhelyettese.

  • Berni kutya is megmenekült!

    A staffordshire terrier keverék kutyus az Orpheus Állatvédõ Egyesület oltalmába került vemhes anyakutya kölyke, aki testvéreivel szerencsére nem veszett oda az anyja kóborlásába.

    A kutyust az állatvédõ szervezet jóvoltából oltva, féregtelenítve, nyolc hetes korában, teljesen ingyen kapta meg az õt választó felelõs gazdi.

    Az anyakutyát valószínûleg vemhesen dobhatták az utcára... szerencsére most nem történt tragédia...

  • Hami visaszakerült eredeti gazdájához

    A fiatal, szuka labrador keverék kutya egy forgalmas út mellett feküdt. Valószínûleg elüthették, mert hátsó lába sérült volt. Állatbarátok segítségével az ebet állatorvos megvizsgálta, többek között kapott antibiotikumot is.

    Az állatot beszállítottuk az Orpheus Állatvédõ Egyesület által üzemeltetett Ebrendészetre, ahol külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük.

    Az eb gazdáját felkutattuk és gyógyulásnak indult kutyust visszaadtuk neki.

  • Egy ló történetét írom le, aki már nincs közöttünk

    Rambó

    Rambó nyárfekete csõdör volt, orrán hókával. Szerette a családját, akikkel egy Kecel meletti tanyán élt. Boldog család voltak, persze néha kitört a veszekedés. Ugyanis voltak ezen a tanyán más csõdörök is, akiket nem õ nemzett. Két lánya volt, Bóra és Kiara. A tanyán a legnagyobb karámban, még tó is volt. Mellette két kisebb karám helyezkedett el.

  • Brutális állatkínzó fiatalok levideózták tetteiket

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesülethez fiatalok által titkosan készített, különösen brutális videó felvételek kerültek. A feltehetõen fiatalkorú elkövetõk a videókon kismacskákat szadiznak (kötélre felakasztanak, késsel a szemüket kiszúrják, nyakukat metszik, egyéb szadista módszerekkel kínozzák õket). Az elkövetõk három fiatal cicán mutatják meg az ölési technikákat.

    Az állatokkal való különös kegyetlenség, a direkt bántalmazás túllépi a gyerekcsíny, a „csak játék volt” fogalmát.

  • Tüzelõanyag osztásban is résztvett az Orpheus

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a négylábú védencek mellett gyakran segít embereken, nonprofit közösségeken is. Szociális, kulturális támogatásokban is részt vesznek az egyesület munkatársai, segítõi, önkéntesei, hogy jobb legyen a világ. 2012-2013-ban a MÁTRIX Közhasznú Alapítvánnyal és a Karitáció Alapítvánnyal az Orpheus Egyesület többszáz mázsányi tüzelõanyag szociális alapon történõ ingyenes kiosztásában vett részt, ezzel a leghátrányosabb helyzetben lévõ embertársaink túlélését is segítettük. A faadományból kapott pl. fával fûtõ állatvédõ egyesület is, ami szintén életmentõnek bizonyult.

  • Belgrád a kóbor kutyák városa is

    Belgrád - Kevés külföldi tudja, de Belgrádnak a nándorfehérvári váron, a Száva és a Duna találkozásán, kocsmákkal teli bohémnegyedén kívül van még egy jellegzetessége: rengeteg kóbor kutya otthona.

    A szerb fõváros (fõleg külsõ részeinek) utcáin becslések szerint jelenleg négy és félezer gazdátlan eb csatangol, vagy él. Többségükre ez utóbbit lehet mondani, mert Belgrádban nem utálják a kóbor kutyákat, csak néha félnek tõlük, ha már nagyon elvadultak, s embert harapnak.

  • Sikeres az ivartalanítási kampány Nyíregyházán

    Hatalmas érdeklõdés kíséri a nyíregyházi Állatbarát Alapítvány ivartalanítási kampányát. A kampány során eddig összesen 65 nõstény macska és 35 szuka kutya ivartalanításához vittek el kuponokat, ami azt jelenti, hogyha ezek az állatok évente két alkalommal átlagosan 5 egyedet hoztak volna a világra, akkor több, mint 1000 utód született volna egy év alatt.
    A hím állatok évente több nõstényt befedeznek, különösen azért, mert az ivarzási idõszakban rendszeresen elcsavarognak, így ez a szám tovább hatványozódhat.

  • Kiképzett kutyák nyugtathatják az autista gyerekeket

    A speciálisan erre kiképzett kutyák csökkentik az autista gyerekek stresszét, és jó hatással vannak viselkedésükre - idézte kanadai kutatók megállapítását.

    A kiképzett kutyák használata régóta elfogadott vak és süket embereknél, hogy segítsék független életvitelüket, ahogy a mozgássérültek egy részének életében is feladatot kaphatnak az ebek. Egy most közzétett kutatás arra világított rá, miként lehetnek az autista gyerekek hasznára a négylábú társak.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása