Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Az üzemi tartást alap estben 3 féle módon végezhetik Magyaroszágon, és Európában.
Van a hagyományos udvaros tartás, ahol az állat szabadon keresgéli az élelmét. A magyar és a nyugati piacon innen kerül ki a bio tartásos állatok nagy része. Félintenzív tartásnál az állatok egy elkerített épületben szabadon vannak, de a táplálásuk itt is természetesen módon történik. A nagyobb boltok polcaira ebbõl a csoportból (a drágább elõállítás miatt) szinte sosem kerül a polcokra.
Mélyalmos tartásnál az istálló padozatára 15-25 cm vastag alomréteget (szalma, faforgács) terítenek. Itt a táplálás történhet természetes eredetû táplálékkal is, de mivel ez sokkal hosszabb idõ alatt növeli meg a baromfik súlyát, így itt már a tápos takarmányozást alkalmazzák. A lényeg röviden: minél rövidebb idõ alatt eladható súlyú állatot nevelni!
A ketreces tartásmód hivatalosan már nem alkalmazható, mert nem felel meg az EU-s követelményeknek, mégis titokban néhány kisebb húsüzem továbbra is alkalmazza ezt az állatkínzó módszert. A boltokban vásárolható tojások esetében nem ritkán szerepel a ketreces tartásból felirat. Ebben az esetben a tyúkok több szintes ketrecekben vannak és a helyhiány miatt elõfordul, hogy több állatot zsúfolnak be egy-egy ketrecbe, amely akár állatkínzásnak is tekinthetõ.
A pecsenyecsirke hizlalás
A pecsenyecsirke hizlaláskor minden esetben arra törekednek az üzemek tulajdonosai, hogy a lehetõ legrövidebb idõ alatt a naposcsibébõl piacképes, ipari feldolgozásra alkalmas közel 2kg-os élõtömegû végterméket állítsunk elõ a lehetõ leggazdaságosabb módon. Értsd: mindegy, hogy milyen módon, csak olcsó legyen!
Sok állatok számára készített táp különbözõ hízásgyorsítót (fehérje adalékokat, antibiotikumokat, egyéb anyagokat) is tartalmazhat, melyek az állatok vágása után akár a fogyasztók szervezeteibe is átkerülhetnek. Ezek az emberi anyagcserére is hatással lehetnek…
A tenyésztési helyrõl a vágóhelyig jutás országon belüli, és nemzetközi formája is gyalázatos. Szárnyasok szállítás közben sok esetben gyakran roncsolt állapotba jutnak a „végcélhoz”. Az állatok feldolgozása gyakran ilyen elõzmények után valósul meg, ezt a minõséget kapjuk vissza Mi laikusok, mikor az étkezéshez vesszük meg a hiper – szuper áruházakban az akciózott hozzávalókat.
"Tápos csirke"
Az egyik hipermarket húsosztályán álltunk sorba, ahol az anyuka és kisfia álltak, és az akciós húsokat nézegették. Ott csíptük el ezt a párbeszédet: - Anyu veszünk ebédre csirkecombot? – Itt fiam most nem, mert ez a hús színtelen, nem jó, biztos tápos csirkébõl van…
Október 4-én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élõlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Ez nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk a húsfogyasztásról, de az Orpheus Állatvédõ Egyesület azt javasolja, hogy gondosan válasszuk azt, hogy hol-és mit vásárolunk, azaz milyen húst teszünk az asztalunkra.
Ön is lehet állatvédõ, hiszen a bennünket körülvevõ világot mi magunk alakítjuk!
Orpheus Állatvédõ Egyesület
www.zug.hu - Állatbarát Web Kuckó