rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Gazdit keresünk árva kutyáknak és cicáknak!

  • Megmentésre várnak a legyengülten utcára kidobált, megunt, az ebrendészeti telepre bekerült kisállatok!

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület környezet-és állatvédelmi céllal üzemelteti az ebrendészeti telepet. Megfigyelési idejüket letöltött, veszettség ellen oltott, jelölt, féregtelenített kutyusok várják örökbefogadók jelentkezését!

    Fogadjon örökbe házi kedvencet, házõrzõt, négylábú barátot! Segítségét hálásan köszönjük!

    Orpheus Országos Állatvédõ és Természetbarát Közhasznú Egyesület
    www.zug.hu - Állatbarát Web Kuckó
    Ebrendészet - Szeged és környéke (TOVÁBBI ÁLLATOK KÉPEIÉRT KLIKK IDE!)
    www.ebrendeszet.hu - Országos Állatvédelmi Adatbank

    Adó 1%: 18464654-1-06

    Támogasd az állatvédelmet: OTP. 11735005-20489094


    Fogadjon örökbe egy megmentõre váró négylábút!





Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Pici is otthonra lelt!

    Kétségbeesetten hívták annó az Orpheus Állatvédõ Egyesületet, hogy egy kistermetû kutya bolyong egy autóktól hemzsegû úttesten... Az állatvédõk által üzemeltetett ebrendészet a helyszínre ért, ahol sikeresen be tudtuk fogni az 1-2 év körülire saccolt, tacskónak látszó keverék, kan kutyát. Ha nem ezt tettük volna, a forgalmas útkeresztezõdésnél hamar baja eshetett volna...

    A megmentett állat szelíd, emberhez szokott volt, így szocializációs feladat csak részben akadt. Hosszas gazdakeresésünk sikerrel járt, egy szeretõ örökbefogadót találtunk a kutyusnak.

  • Ki vághatta le Cilis farkát?!

    Ki vághatta le Cilis farkát?!A fiatal, nőstény, házi macska egy ipartelepre keveredett, ahol a működő gépek közül, az ottani állatbarátok segítségével lett kiszedve, szerencsére semmi baja nem lett. A nőstény cica korábban, ismeretlen körülmények között elvesztette a farkát, nem tudni, hogy balesetben vagy valaki szándékosan bánthatta?! Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere a cicát pártfogásba vette, és nem sokkal az állatvédelmi központba történő bekerülése után örökbe fogadták, és a boldog kölyökmacskák életét élheti.

  • Labrador neveli Midrát, a kisoroszlánt

    Különleges páros látható a gyõri állatkert egyik kifutójában. Midra, a kis oroszlán lakótársa Tappancs, a labrador. A kutya az igazgatóé és gyakorlatilag õ nevelte fel a kis oroszlánt. Amíg az igazgató dolgozik, a két állat együtt tölti az idõt. Midra, a 10 hónapos oroszlánlány mindössze néhány hetes volt, amikor anyja úgy döntött, nem gondoskodik tovább róla és testvéreirõl. A többi kölyök elpusztult, Midrát pedig az állatkert igazgatója vette magához. Nem õ az elsõ oroszlán, amelyik nála nõtt fel.

  • Akadálymentesítés madaraknak

    Évente több száz madár leli halálát a távvezetékeken: tavaly több mint 600 elhullott állatot találtak a madarászok. Az így elpusztult védett madarak eszmei értéke meghaladta a 25 millió forintot. A zöldtárca, az áramszolgáltatók összefogásával 2020-ig átalakítják a veszélyes vezetékszakaszokat – példátlan együttmûködés az unióban. A különbözõ feszültségû szabadvezetékek kétféle módon okozhatják madarak halálát vagy sérülését: nekirepülhetnek a vezetéknek, vagy áramütés érheti õket, amikor oszlopra ülnek.

  • Ez nem állatvédelem, hanem butaság

    Ez nem állatvédelem, hanem butaságEgyesek azt hiszik, hogy az állatvédelem az, amikor az ételmaradékokat a ház kapuja mellé kiöntik. Az utcai kóbor állat etetés sok esetben túllép az állatbarátságon, túllép a normális viselkedési formákon... Gondoljunk csak bele, hogy a földre kidobott húsdarabok, csontok pár óra leforgása alatt legyektől beköpött, bomló - foszló cafatokká alakulnak. Néhány napon belül elviselhetetlen bűz, csontkukacok lepik el az emberek és állatok lakta területeket. Aki állatot szeretne menteni, etetni vagy itatni, az nagyobb eredményt érne el, ha kapun belül tenné ezt.

  • Több száz új fajt fedeztek fel a Himalája keleti részén

    1998-2008 között több mint 350 új növény- és állatfajt fedeztek fel a Bhutan, Észak-kelet India és Mianmar északi részén, valamint Kína tibeti régiójának déli területén folytatott kutatások során. A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet a Kelet-Himalája - Ahol a világok összeérnek (The Eastern Himalayas - Where Worlds Collide) címû tanulmányában az 1998-2008 közötti kutatási idõszak eredményeit mutatja be.

    A kutatások Bhutan, Észak-kelet India és Mianmar északi részén, valamint Kína tibeti régiójának déli területén folytak.

  • Kutyák pusztulhatnak a szilveszteri petárdázás miatt

    Magyarországon egyes becslések szerint kétmillió ebet tartanak. Az év végi vigadalomban elsütött petárdák és tûzijátékok következtében a településeken tartott kutyák százai szaladnak világgá. A legtöbb elkóborolt kedvenc az ünnepek után hazatalál, de sokuk sohasem kerül elõ. Magyarországon egyes becslések szerint kétmillió ebet tartanak. Az év végi vigadalomban elsütött petárdák és tûzijátékok következtében a településeken tartott kutyák százai szaladnak világgá. A legtöbb elkóborolt kedvenc az ünnepek után hazatalál, de sokuk sohasem kerül elõ.

  • Óriásra hízott macska kóborolt - képekkel

    Az egyik amerikai állatvédõ Dél-New Jersey-ben nagyon meglepõdött, amikor az utcai bejárása alkalmával egy majdnem húsz kilósra hízott cicusra (vagy éppen nagymacskára?!) lelt. Az állat szemmel láthatóan egészséges volt, fehér szõrrel borított teste is tisztának volt mondható. Megléphetett volna, mert nem kapott "elég" ételt? Vagy valakinek a gatyája is rámehetett a táplálására, és kidobta volna az utcára? Ezt nem tudhatjuk... az állatot a környéken kiplakátolták, amire nem az eredeti gazdája, hanem a macskabolond Irén jelentkezett. Mától Õ a cica új gazdija, aki elsõ körben fogyókúrásan táplálja egy ideig a biztonságot adó otthonukban.

  • Royal Canin Nemzetközi Macskakiállítás Budapesten

    A Lurdy házban november 17-én és 18-án, ahol szebbnél szebb állatokat tekinthetnek meg a látogatók. A macskák mellett törpenyulak, vadászgörények és kisrágcsálók is helyett kapnak a kiállítói teremben. A szervezõk gondoltak a gyerekekkel érkezõkre, mert arcfestés, tombola, kvízjátékok, kézmûves foglalkozások és ügyességi vetélkedõk színesítik a kiállítást. A táp- és felszerelés gyártók óriási kedvezménnyel kínálják a termékeiket, valamint az egyesület állatorvosa igyekszik a látogatók kérdéseire válaszolni.

  • Alvin visszakerült a gazdájához!

    A tíz év feletti, kan, staffordshire terrier jellegû kutya egy mezõ melletti ház ajtajába heveredett le. A lakók nem tudtak a kutyától közlekedni, és meg is ijedtek tõle. Az állat kapcsán kialakult zavar miatt kérték az Orpheus Állatvédõ Egyesület Ebrendészetétõl az állat befogását, elszállítását.

    Az állat befogása után külsõ és belsõ parazitáktól mentesítettük. Az idõs kutya gazdáját sikerült felkutatni, akivel a kapcsolatfelvétel után egyeztettük az állat helyzetét. A kutyát eredeti otthonába visszaengedtük.

  • A kardszárnyú delfineknél elõny a késõi anyaság

    Természet / USA

    Washington - Az idõsebb anyák jobb munkát végeznek a gyereknevelés terén, mint fiatalabb társaik - legalábbis a kardszárnyú delfineknél.

    A 30 évet felölelõ kutatás alapján a tudósok kimutatták: az idõsebb nõstényektõl született borjak túlélési esélye a kritikusnak számító elsõ évben 10 százalékkal magasabb a fiatal anyaállattól születettekénél.

  • A fehér lovak titka

    A fehér ló mindig is nagy hatással volt az emberiségre - istenek szekerét húzta, uralkodók hátasa volt, a mesékben szárnyakat vagy szarvat kapott, nem beszélve a honfoglaláskor ajándékba adott paripáról, no meg Fehérlófiáról. A varázs része valószínûleg, hogy ezek az állatok különös változáson mennek keresztül: legtöbben színesen jönnek a világra, és csupán hat-nyolc év múlva fehérednek ki teljesen.

    Ez az átváltozás sokáig fejtörést okozott a tenyésztõknek, most azonban az uppsalai egyetem kutatói rájöttek a titok nyitjára.

  • Elõször fényképeztek okapit a természetes élõhelyén

    Kinshasa - Elõször készült fotó természetes élõhelyén, az afrikai Kongóban a legalább annyira félénk, mint amennyire ritka növényevõrõl, az okapiról. A fényképeket bemutató Londoni Állattani Társaság szerint azok rendkívüli jelentõséggel bírnak, hisz bizonyítják, hogy még mindig élnek okapik a polgárháború sújtotta, féktelen orvvadászatáról elhíresült Kongóban. A Virungai Nemzeti Parkban felállított távirányítású fényképezõgépek három nappal és egy éjszaka tevékenykedõ példányt kaptak le a zsiráffal távoli rokonságban álló, lábain és hátsófelén zebracsíkokat viselõ állatból.

  • Ne vedd, védd!

    Az illegális kereskedelemnek évente 350 millió állat és növény esik áldozatu

    Ne vedd, védd! - ezzel a címmel indított kampányt a WWF, és tartott tiltott állati eredetû emléktárgyakból bemutatót a pénzügyõrséggel együtt. Arra hívják fel a fõként egzotikus országokba utazók figyelmét, hogy nyaraláskor ne vásároljanak állatokból készült emléktárgyakat. A védett állatok, növények kereskedelme a világ második legjövedelmezõbb üzlete a drogkereskedelem után.

  • Tudósok bírálják a bálnavadászati bizottság kezdeményezését

    A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) saját tudósai bírálják a szervezet javaslatát a kereskedelmi célú bálnavadászat korlátozott engedélyezésérõl, mivel szerintük az túl magasan határozza meg az évente kifogható bálnák számát. Az IWC a marokkói Agadir városában hétfõn megkezdõdött éves találkozóján tárgyalja azt a javaslatot, amely feloldaná a 24 éve tartó kereskedelmi bálnavadászatra vonatkozó moratóriumot, véget vetve ezzel az illegális halászatnak. A tervezet értelmében az elkövetkezõ tíz évben engedélyeznék a kereskedelmi célú bálnavadászatot, szigorú korlátok közé szorítva.

  • Itt a magyar klónegér

    Hazánkban elsõként sikerrel állított elõ testi sejtbõl klónozott állatot egy gödöllõi tudóscsoport - jelentette be Dinnyés András professzor, a kutatócsoport vezetõje.

    A Mezõgazdasági Biotechnológiai Kutató Központ csoportvezetõje elmondta: az FVM-hez tartozó intézetben európai uniós, továbbá a Wellcome Trusttól, valamint hazai OTKA és NKTH-tól származó pályázati támogatással három éve dolgoznak a feladaton, több mint húsz fõ részvételével.

  • Három apró szurikáta-csemetével lett gazdagabb a Schönbrunni Állatkert

    Mint az ólomkatonák, úgy állnak két lábukon a szurikáta-csemeték és kíváncsian szimatolnak bele a nagyvilágba.

    „Február 6-án csupaszon és vakon születtek, most pedig elhagyják a védelmezõ odút, hogy felfedezzék az állatkert minden zegét-zugát“ – nyilatkozta Dagmar Schratter, a Schönbrunni Állatkert igazgatónõje. A szemtelenül kíváncsi állatok gondtalanul játszanak, feltúrják a homokot és felforgatják az egész állatkerti kolóniát. Bár még anyatejen élnek, hamarosan leválnak anyjukról és átszoknak az ínyenc rovar-csemegére.

  • Agykutatás kontra állatvédelem Svájcban

    A svájci Állatkísérleti Bizottság nem akarja engedélyezni a kísérleteket rhesus majmokkal, ami a zürichi egyetem kutatói szerint lehetetlenné teszi az agy neocortex nevű részének a kutatását.

    Az agy neocortex nevű részének egy köbmilliméterében ötvenezer idegsejt van, és az ezek közötti huzalozás mintegy négy kilométert tesz ki. Hogy ott mi történik pontosan, azt még nem tudjuk, és ezt még nagyon sokáig nem is lehet majd számítógéppel modellezni, ezért van szükség...

  • Kutyaütő ebadó

    Kutyaütő ebadóAz önkormányzatok számára 2011 óta jogszabályilag fennálló lehetőség, hogy ebadót szedjenek. A 2017-ben tervezett állatvédelmi törvény módosítás nem erről szól. Évek óta minden önkormányzat maga döntheti el, kiveti-e az adót, maximum 6, illetve 20 ezer forint kutyánkénti értékben. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke szerint az ebadó bevetése településenként a polgármestereket negatív fényben tüntetné fel, így a legtöbb helyen elkerülik. Pedig a józan ész keretei között az eddig is felelős állattartók egy ebadóval még spórolhatnának is az éves költségeiken.

  • Gyilkos gépsorok: szabálytalan vágóhidak kínozták a csirkéket

    Norvégiában beperelt egy csirkefeldolgozó üzemet a Norvég Állatvédõ Egyesület – nem tartották be az elõírásokat az állatok levágásakor.

    Az Állatvédõ Egyesület állítása szerint nem kaptak áramütést a csirkék egy norvég gyárban, és ezzel törvényt szegett a baromfifeldolgozó üzem. A jogszabályok elõírják: el kell kábítani az állatokat levágásuk elõtt, hogy az elpusztításra szánt példányokat gyorsan és fájdalommentesen lehessen megölni.