A kutatók eredetileg úgy gondolták, hogy a rovarok kihasználják a nappali fényt, és éjjel is nektárt gyûjtögetnek utódaik számára. Azonban a poszméhek a sarkkörön túl sem mondanak le a jól megérdemelt éjszakai pihenésrõl - fedezte fel Ralph Stelzer és Lars Chittka, a londoni Queen Mary Egyetem kutatói.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Az állandó megvilágítás ellenére a poszméhek szabályos alvás-ébrenlét ritmust tartottak fenn - állapították meg a kutatók a BMC Biology címû folyóirat hasábjain. A földi poszméh (Bombus terrestris) esetén 8 és 23 óra közé, a mezei poszméhnél (Bombus pascuorum) 6 és 22 óra közé esett a kirajzás ideje. Az említett idõszakok kivételével alig volt mérhetõ aktivitás a fészkeken kívül.
Lehetséges magyarázatként a hõmérséklet jöhet szóba, amely az állandó fény ellenére csökken az éjszaka folyamán. Valószínûleg ezért a poszméheknek vissza kell térniük ivadékaikhoz, hogy melegíthessék azokat ilyenkor - vélik a kutatók. Ezen kívül gyanítható, hogy szükségük van a napi pihenésre, hogy a nektárkereséshez szükséges emlékezetüket frissen tarthassák.
Egyelõre homály fedi, hogy mi alapján határozzák meg az alvás és ébrenlét ütemét a rovarok. Lehetséges, hogy a nap folyamán változó fényviszonyok segédkeznek ebben nekik, de a hõmérséklet ingadozásai is irányadók lehetnek.