2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Olajkatasztrófa - Nehéz segíteni az olajjal borított madarakon

Olajkatasztrófa - Nehéz segíteni az olajjal borított madarakon
Összetett, gyakran komoly dilemmáktól terhes feladat segíteni az olajjal borított madarakon a Mexikói-öbölben, az amatõr állatvédõk sokszor több kárt okoznak, mint amennyit segítenek - állítják szakértõk.

A Deepwater Horizon nevû olajfúró platform 2010 április 20-i felrobbanása és az azt követõ olajszivárgás az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját idézte elõ. A Mexikói-öbölben történt szerencsétlenség egyik közvetlen következménye az itt élõ madarak olajjal való beszennyezõdése.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Számos állatvédõ próbál segíteni az állatokon, ez azonban nem olyan egyszerû feladat, mint amilyennek tûnhet, a jó szándék sokszor nem elegendõ - figyelmeztet Michael Seymour, Louisiana állam vad- és halgazdálkodási minisztériumának ornitológusa.

Elmondása szerint az egyik legnagyobb gondot a madarak befogása jelenti. Sokszor ugyanis az olajréteg nem elég vastag ahhoz, hogy meggátolja a madár elrepülését, ezért szó szerint ki kell fárasztani az állatot. Szintén nehézséget okoz a madarak félénksége: egy kolónia megközelítésekor több száz riadt szárnyas szállhat fel, hátrahagyva fiókáit és tojásait a tûzõ napon. A tojásokra - jó szándékuk ellenére - az amatõr állatvédõk is veszélyt jelenthetnek, akik egyetlen olajos madár megmentéséért olykor átgázolnak egy madártelepen, kárt téve a fészkekben, tojásokban - hívja fel a figyelmet Seymour.

A szakértõ szerint még ha egy olajjal borított fiókát óvatosan be is tudnak fogni, elképzelhetõ, hogy szüleitõl való elválasztása miatt sohasem tanulja majd meg azokat a készségeket, amelyekre szüksége lesz az önálló élethez. Ha enyhén szennyezett felnõtt állatot fognak be, az pedig azt jelenti, hogy õrizetlenül maradnak a hátrahagyott tojások, fiókák.

A jó döntés így sokszor az, hogy nem avatkoznak be, hanem bíznak abban, hogy a madár meg tudja tisztítani magát - összegzi az amerikai ornitológus.

Tovább nehezíti a mentési erõfeszítéseket, hogy az érintett partszakasz egyes részei nehezen járhatók: a mangrove-gyökerek között három méter megtétele akár fél órába is telhet, sok helyen nincs szilárd hely, ahol az ember megvethetné a lábát. A madaraknak ezenkívül remek búvóhelyet jelent a kusza gyökérzet - többek között éppen ezért számít a terület kedvelt költõhelynek.

Eddig összesen mintegy 530, olajjal borított madarat fogtak be és tisztítottak meg idõben, ezeket késõbb remélhetõleg vissza tudják majd ereszteni a vadonba. További 725 madártetemet gyûjtöttek be bizonyíték gyanánt.

Michael Seymour elmondása szerint a legnagyobb veszély azokat a madárfajokat fenyegeti, amelyek már az olajszennyezés elõtt is a kihalás szélén álltak. Közéjük tartozik a barna gödény, Louisiana címermadara is, melyet az 1970-es években kis híján kiirtottak a DDT nevû rovarirtószer káros hatásai. A szer betiltása és különbözõ támogató programok révén a faj helyzete újra stabilizálódott, tavaly novemberben le is lehetett venni a veszélyeztetett fajok listájáról. A barna gödények most újra kettõs veszélyben vannak: az olaj mellett azok a vegyszerek is károsak rájuk, melyeket az olaj felbomlasztására használnak.

A parttól mintegy 84 kilométerre található olajkútból eredõ szivárgást továbbra sem sikerült teljesen leállítani.

Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra