2024.03.19. - József, Bánk

A kiveszõben lévõ tigris egyre inkább függ az embertõl

A kiveszõben lévõ tigris egyre inkább függ az embertõl
A kihalással fenyegetett tigriseket meg lehetne menteni, de a sorsukról Washingtonban tartott tanácskozás szakértõk szerint az ehhez szükséges lépések megtétele két akadályba is ütközik: az egyik az erdõirtás, a másik a feketepiac, amelyen a nagymacska egy-egy példánya 50 ezer dollárt is megér.

A 20. század elején Indiától Oroszországon át Kínáig még százezer tigris élt az ázsiai kontinensen. Ma a legoptimistább vélemény szerint sem található belõlük 3500-nál több a szabad természetben.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

A tigrispopuláció fogy. "Élõhelyük megsemmisülése és a vadorzók tevékenysége egyaránt fenyegeti õket" - hangoztatta Joseph Vattakaven, a Természetvédelmi Világszervezet (WWF) indiai tigrisekkel foglalkozó szakértõje. Vattakaven és még vagy két tucat szakértõ ezen a héten a washingtoni állatkertben tanácskozott a faj megõrzéséért küzdõ Global Tiger Initiative (Globális Tigriskezdeményezés) nevû szervezet által kezdeményezett eszmecserén.

A tigris az erõ és a vadság jelképe, a ragadozót fehér-sárga- fekete csíkozású szõrméjéért vadásszák. De a csontjait, fogait, karmait, bajszát és más szerveit is felhasználják orvosságok alapanyagaként vagy éppen a szexuális teljesítményt fokozó szerként, a feketepiacon óriási irántuk a kereslet.

A vevõk Vattakaven szerint jobbára Kínából jelentkeznek. Véleménye szerint a vadorzók elleni küzdelemben mindenkinek részt ellene vennie, a kormányszervektõl egészen a tigrisek élõhelyeihez közeli helyi lakosokig.

Egy másik javaslat szerint a vadorzók módszereit jól ismerõ speciális õrjáratok számát kellene növelni: ezek ismernék a vadorzás technikáját, el tudnák riasztani a vadorzókat, vagy akár el is fognák õket - magyarázta el Szomphot Duangcsantrasziri thaiföldi illetékes, akinek hazájában már mûködnek ilyen õrjáratok. Sok esetben ezeknek a kis fegyveres csoportoknak puszta jelenléte elég ahhoz, hogy megriadjanak a vadorzók, de ez kockázatokkal is jár, mert a másik oldalon állók is rendelkeznek fegyverekkel. Voltak lövöldözések és halálos áldozatok is.

A területek nagy kiterjedése ugyancsak nehezíti az ellenõrzést. "Oroszországban az a probléma, hogy hatalmas területekrõl van szó. Ellenõrizni kellene valamennyi jármûvet, ami a gyakorlatban lehetetlen" - mondja Vlagyimir Isztomin, aki az egyik orosz kormányhivatalban az állatvilág védelmével foglakozik.

Bár az e ragadozókat fenyegetõ veszélyek sorában az orvvadászat áll az elsõ helyen, a Global Tiger Initiative szerint rögtön ezután következik a tigrisek élõhelyeinek pusztulása az emberi társadalmak terjeszkedése következtében. A hajdan összefüggõ területek feldarabolódásával a tigrisek kis térségekre szorulnak, ahol nehezen találnak zsákmányt és nehezen szaporodnak.

A megoldás átjárók és folyosók létrehozása lenne a vadállatok élõhelyei között, ami lehetõvé tenné, hogy ne féljenek az emberektõl és az emberek se tartsanak tõlük. Vattakaven szerint az egyes természetvédelmi parkokat össze kellene kapcsolni, hogy genetikai cserére is alkalmat teremtsenek a tigrispopulációk között, mert ez fontos a faj fenntartásához.

A szakértõk szerint mindennek megvalósításához rá kellene venni az érintett helyi kormányokat arra, hogy tûzzék napirendre a tigrisek megmentésének kérdését.

Ezt azonban könnyebb mondani, mint végrehajtani. Oroszországban például a tigrisek a gazdaságfejlesztésre kijelölt övezetek közepén élnek, ezért megõrzésük nem számít prioritásnak - búslakodik Vlagyimir Isztomin.
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra