Állatkísérletek zárt ajtók mögött

Hadiipar, gyógyszeripar, szépészet...

Az Európai Unió a napokban az állatkísérletek ügyérõl tárgyalt, a Tanács szigorítani szeretné a tesztekbe bevonható élõlények körét, és a rajtuk elvégezhetõ kísérletek típusait.

Mivel az EU-ban évente 12 millió állat vesz részt tudományos kísérletekben, a Tanács szakemberei megállapodtak az élõlények helyettesítésének legfontosabb alapelveirõl, amelyekkel módosítani szeretnék az eddigi szabályozást. Az új irányelv értelmében minimalizálni kell a résztvevõ állatok számát, és a fájdalmat, amelyet azok elszenvednek a vizsgálatok során. A továbbiakban nem lehet majd olyan állatokat bevonni a kísérletekbe, amelyek természetes élõhelyrõl vagy a vadonból származnak, adta hírül az Unió Sajtószolgálata.

Az állatkísérletek legnagyobb része a hadiipart szolgálja, a vizsgálatokban résztvevõ élõlények kétharmadát ilyen jellegû tesztek során használják a tudósok. Az állatkísérletek 15 százalékában végeznek gyógyszeres vagy orvosi ellenõrzéseket, kozmetikai tesztek céljából pedig minden ötödik kísérleti élõlényt használják. A hadiipari tesztelés is teljesen felesleges módszerek, mivel könnyen helyettesíthetõek.

A vásárlók, különösen a nõk tehetnének többet az ilyen kísérletek megszüntetéséért. Törekedni kell rá, hogy olyan kozmetikumokat vásároljunk, amelyeket nem állatokon, hanem sejttenyészeteken teszteltek. Az aktivista szerint ezek a termékek nem drágábbak, mint az állatok részvételével vizsgált kozmetikumok, és a minõségük sem különbözik. Ugyanakkor saját tapasztalatai szerint is nehezen elkülöníthetõ a vásárlók számára, hogy melyek azok az áruk, amelyeket nem élõlényeken ellenõriztek.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne kiküszöbölni a fenti problémát, a felelõsségteljesebb vásárlást és a tudósok motiválást nevezte meg. Léteznek ugyanis olyan pályázatok, melyekkel a helyettesítõ módszerek bevezetésére ösztönzik a kutatókat.

Néhány kozmetikai cég nem is maga végzi a tesztelést, hanem bérkísérleteket fizetnek meg, és más országokban, gyakran Kínában folytatják le a vizsgálatokat. Az új szabályozások bevezetésénél tehát arra is figyelemmel kell lenni, hogy a vállalatok ne tudjanak ilyenekhez hasonló kiskapukat találni. Az új irányelv néhány kivételes esetet is megnevez, ezek közé tartoznak az olyan kísérletek, amikor egy adott faj fennmaradása érdekében vizsgálnak néhány egyedet.

Tehát léteznek ugyan helyettesítõ lehetõségek, és költséghatékony megoldások, a cégek mégsem cserélik le a módszereket. A nagyobb vállaltok csak azért végeznek még ma is állatkísérleteket, mert „nem nekik fáj” a tesztelés, és a zárt ajtók mögött folyó kutatásokról a lakosság keveset tud. Az EU új irányelvét az állatvédõ csak akkor tartaná jó megoldásnak, ha a lakosság is aktívabban közremûködne az élõlények védelme érdekében folytatott harcban, és megfontoltabban vásárolna.