A hangyaboly nagymértékben hasonlít az emberi immunrendszerre, ennek most újabb tanúbizonyságát találták meg német kutatók. Elsõ ízben figyelték meg, amint hangyakolóniák fertõzött lárvákat távolítanak el a bolyból annak érdekében, hogy megelõzzék a betegség elterjedését. Ugyanígy szabadítják meg a fehérvérsejtek a szervezetet a kórokozóktól. A zárt közösségben szaporodó emberekhez és a fajtatiszta háziállatokhoz hasonlóan azonban a beltenyészetben élõ kolóniák is gyengébb "immunrendszerrel" bírnak, lassabban fedezik fel a kórt és távolítják el a fertõzött lárvákat, veszélyeztetve ezzel az egész populációt. 
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Cremer és kollégái két tenyésztési vonalat hoztak létre a brazíliai Cardiocondyla obscurior hangyafajon belül. Az egyik beltenyésztett volt, a királynõk tíz generáción át csak testvéreikkel párosodhattak; a másik genetikailag sokszínû kolóniákból állt, ahol a királynõk nem rokon hímekkel párosodtak. Ezután a kutatók mindkét kolónia lárváit megfertõzték a Metarhizium anisopliae parazita gombával, amely belülrõl emészti fel a rovarokat.
A genetikailag változatos kolónia tagjai már az elsõ napon elkezdték a fertõzött utódok eltávolítását a bolyból, annak ellenére, hogy a betegség tünetei még nem mutatkoztak. A beltenyészetszerûen szaporodó kolónia ezzel szemben három napot várt ezzel, mialatt a gomba már fejlõdni kezdett a lárvák belsejében.
Bár mindkét bolytípus végül sikeresen megbirkózott a gombával, a beltenyésztettek több lárvát vesztettek - számoltak be eredményeikrõl a kutatók a Proceedings of the Royal Society B címû folyóiratban a Science hírportálja (http://news.sciencemag.org) ismertetése szerint.
Cremer úgy véli, hogy a hangyák érzékelik a lárvák fertõzöttségét, de ez az érzék megzavarodik beltenyészet esetén, ezért már csak a fertõzés külsõ jeleire tudnak támaszkodni.