rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • A genetikai vizsgálat szerint a kardszárnyú delfin nem egy faj, hanem több

  • Bár igen hasonlítanak egymásra, valójában nem egy, hanem több fajt alkotnak a kardszárnyú delfinek - állapították meg genetikai elemzések után amerikai kutatók. Százharminckilenc kardszárnyú delfintõl (Orca gladiator) vettek szövetmintákat a szakemberek a világ több pontján. A minták genetikai vizsgálata azt mutatta, hogy a gyilkos bálnának vagy orkának is nevezett állatfaj valójában legalább három különbözõ faj. A tudósok korábban is feltételezték, hogy így lehet, mert a hatalmas testû állatokon a fekete és fehér, illetve szürke és fehér mintázat eltérõ, sõt táplálkozásuk is különbözõ.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    A kardszárnyú delfin általánosságban nem számít veszélyeztetett fajnak, ám néhány meghatározott csoportja igen. A fajok pontos megkülönböztetése segíthetné a ritkább fajok megõrzésére és védelmére irányuló erõfeszítéseket.

    Phillip Morin kutatásvezetõ, az Egyesült Államok Nemzeti Óceán és Atmoszféra Hivatalához (NOAA) tartozó halászati kutatóközpont (La Jolla, Kalifornia) munkatársa elmondta, hogy az egyik újonnan elkülönített faj fókákkal táplálkozik az Antarktiszon, míg egy másik halat eszik.

    Morin kutatócsoportja az orkák mitokondriális DNS-ét határozta meg, amely a teljes genetikai állománynak csak kis részét tartalmazza. A mitokondriális DNS - igen kevés kivétellel - csak az anyai vonalon öröklõdik az utódra. Vizsgálata csak az új, sokkal nagyobb pontosságot biztosító genom-meghatározó technikák révén nyújt elegendõ információt ahhoz, hogy fajokat különíthessenek el a belõle nyert információkra alapozva.

    A 139 állattól származó minta mitokondriális DNS-szekvenciájának leírása azt mutatja, hogy az Antarktiszon két különbözõ faj él, valamint elkülönítettek egy, a Csendes-óceán északi részén élõ "átmeneti", emlõsevõ gyilkos bálnát is. A kutatók úgy vélik, hogy további genetikai vizsgálatok minden bizonnyal még több fajt és alfajt különíthetnek el a kardszárnyú delfineken belül.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kutyája lõtte le a vadászt

    Elsült a puska...

    James Harris barátaival helyi idõ szerint múlt péntek délután vadászott fácánra Iowa államban amikor a baleset történt, közölte az állam természetvédelmi hivatala. A vadászok lelõttek egy fácánt, amely egy kerítés mögé esett. A lelõtt madárért Harris indult el: puskáját a földre rakta, majd elkezdett átmászni a kerítésen, amikor a vadászkutyák rátapostak fegyverére, és az elsült. A lövedék a férfi bal lábát találta el nagyjából egy méterrõl.

  • Gazdikhoz kerültek a kis szõrmók cicák

    Egy állatbarát Debrecenbõl Szegedre tartott, közben leállt könnyíteni magán.
    Az árokból cincogó hangra lett figyelmes. Odament, kutakodott, majd egy zacskóban három kismacskát talált. A magatehetetlen állatokat valaki galád módon otthagyta a nagy semmiben. Legyengülve, éhesen, meredt állapotban kerültek az Orpheus Egyesület ebrendészeti telepére. Szerencsére még idõben érkeztek. Pár nap alatt felerõsödtek, és a gazdakeresõ programnak köszönhetõen már mindnyájan macskabarát örökbefogadókhoz kerültek.

  • Összetett dallamokat énekelnek az egerek

    Egy kutatás szerint a hím egerek komplex dallamokat prezentálnak, hogy felkeltsék a nõstények figyelmét.

    A csendesnek hitt egér a természet egyik legjobb énekese lehet - mutatta ki egy új kutatás. A hím rágcsálók ultrahangos dalokat énekelnek, melyek az emberi fül számára érzékelhetetlenek, ám az ellentétes nem számára igencsak vonzó zenét jelenthetnek. A kutatók már évtizedek óta tudják, hogy a hím egerek hangokat képeznek, amikor nõstényekkel vagy nõstény feromonokkal találkoznak.

  • Idegen tájszólásokat utánoznak a kardszárnyú delfinek

    A kardszárnyú delfinek a szabad természetben szûk, stabil családi csoportokban élnek. A családtagok egymás közt használt hangjai csoportonként eltérõek - tehát mindegyiknek úgymond saját tájszólása van. Osztrák kutatók most felfedezték, hogy a delfinek képesek más családok dialektusát utánozni.

    Friedrich Ladich és Brigitte Weiss, a Bécsi Egyetem viselkedéskutatói azon felbuzdulva kezdték vizsgálni a kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) nyelvi képességeit, hogy rokonaik, a palackorrú delfinek kiváló hangutánzók hírében állnak.

  • Ugye nem lesz idén élõ kisnyuszid?!

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület évtizedes tapasztalatok alapján óvva inti a családokat attól, hogy a húsvéti ünnepekre szeretteiknek ajándékba nyuszit, kutyát vagy más élõ állatot vásároljanak. A hobbicélú állatok megvásárlása / örökbefogadása elõtt jól meg kell gondolni, hogy egyáltalán képesek vagyunk-e az állattartásra?! Van megfelelõ tartási helyünk? Van elég idõnk, hogy az állattal rendesen foglalkozzunk? Jut pénz állateledelre, állatorvosra és az állattartás kapcsán felmerülõ egyéb költségre?

  • Dózit, és Fadruszt is megmenekítettük!

    Dózi, a kan, izmos, határozott természetû boxer- argentin dog jellegû kutya egy belvárosi szórakozóhely körül kóborolt. Állatbarátok értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesületet a céltalanul bolyongó állatról. Fadrusz, a kan, német juhász kutya egy zsákutca végén egy ház mellé telepedett le. Az arra járók féltek a felnõtt kutyától, ezért értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ szakembereit.

    Fadruszt új gazdi vitte haza, Dózit pedig a felkutatott eredeti gazdinak tudtuk visszaszolgáltatni.

  • Kutya-macska barátság

    Tel-Aviv - Az ember két jó barátja, a kutya és a macska nem feltétlenül ellenségeskedik, sõt fiatal korukban megismerkedve jól kijönnek egymással - támasztja alá izraeli kutatók tanulmánya.

    Neta-li Feuerstein, a Tel-avivi Egyetem munkatársa 170 izraeli háztartásban végzett felmérést, ahol mindkét háziállatot tartották. Az esetek kétharmadában barátságos kapcsolatban volt a két faj, negyedében semleges viszonyban, és tíz százaléknál kevesebb válaszadó számolt be ellenséges viszonyról.

  • Nem tudtak volna repülni a repülõ õshüllõk?

    London - A repülõ õshüllõk nem tudtak repülni. Ezek az õstörténetben élt állatok több mint 40 kilónyi súlyukkal nem tudták fenntartani magukat a levegõben - erre e meglepõ felfedezésre jutott egy japán tudós.

    A New Scientist címû brit tudományos folyóirat ismerteti a Tokiói Egyetem tanárának, Katszfumi Szatónak a hipotézisét, amely megdöntené a korábbi feltételezést, hogy 200 millió évvel ezelõtt ezek a 250 kilós állatok az eget hasították. Szato öt különbözõ fajhoz tartozó 28 madarat vizsgált meg a Crozet-szigeteken, Madagaszkár és az Antarktisz között.

  • A beteg rovarok "berekednek"

    A dongók halkabban dongnak, ha betegek, és miként az emberek, napi teendõik elvégzése nagyobb fáradsággal jár, míg meg nem gyógyulnak - állítják brit kutatók.

    Ha pedig a mézelõ méhek immunrendszere fertõzés miatt aktív, akkor a rovarok memóriaproblémákkal küzdenek Eamonn Mallon, a Leicesteri Egyetem evolúciós biológusa szerint. Mallon felfedezésének gyakorlati haszna a fogyatkozó méhállományok megmentésében nyújthat segítséget.

  • Nem a legbiztosabb megoldást választotta az amerikai kormány az ázsiai pontyok kérdésében

    Az amerikai kormány 78,5 millió dolláros (15,7 milliárd forint) tervet dolgozott ki az ázsiai pontyfélék Nagy-tavakba való bejutásának megakadályozására, mivel ezek a nem õshonos halak már a védett vizek környékén is feltûntek. A választott módszerek azonban nem tûnnek ígéretesnek a környezetvédõk szerint. Kritikájuk szerint a tervezett stratégia csak hosszú távú cselekvési tervet vázol fel arra, hogy hogyan lehetne megszüntetni a Michigan-tó és a Mississippi vízgyûjtõje között több mint száz éve létesített kapcsolatot. Az ehhez szükséges több évet a pontyok biztosan nem várják ki.

  • Teve cica gazdinál

    Harapott, befogtuk, majd (mivel nem veszélyes) gazdihoz kerülhetett...

    A fiatal macska beszökött egy lépcsõházba, majd az ott élõ család gyermekét megharapta egy óvatlan mozdulat következtében. A macskát a hatóság kérésére beszállítottuk az állatvédelmi telepre, ahol megkezdtük elkülönített megfigyelését.

    A cicus kézhez szokott, hízelgõ, nagyon barátságos. A karantén idõ letelte után sikeresen gazdira talált.

  • A felmelegedés pusztítja az Adriai-tenger teknõseit

    A globális éghajlatváltozás áldozatává váltak az Adriai-tenger vándorteknõsei. Testüket a felmelegedett tengervízben elszaporodó élõsködõk bénítják meg.

    Nemzeti mentést indított a római környezetvédelmi minisztérium a Földközi-tenger olasz vizeit szelõ óriás teknõsökért. Most az egyszer nem a halászhálók, nem a motorcsónakok veszélyeztetik õket, nem is a tengerbe dobott és a teknõsök által medúzáknak hitt nejlonzacskók. A Velencei-öbölben tömegesen pusztuló teknõsök fulladásos halálát egy kagyló okozza.

  • Megtaláltuk amit a vadászok az erdõben hagytak

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület Ebrendészeti Telepének központja egy nagy erdõ szélén van. Kedvelt vadászterület, õsszel, télen, tavasszal a sörétes puskacsövek dörgése gyakori esemény. Vadásznak itt fácánra, vaddisznóra, rókára és mindenre, ami mozog. Nagy (luxus) autókkal jönnek, durrogás után zsákmánnyal teli mennek. A rókákból nyakvédõ vagy ágyvédõ prém, a fácánból sült vagy leves, a disznóból prém és pörkölt készül. Legutóbb egy rókatetem ittmaradt. Talán azért, mert túl sok sörétluktól roncsolódott a tetem? Jó dolog a vadászat?

  • Mit tegyünk ha sérült, beteg madarat, vagy fészkébõl kiesett madárfiókát találunk?

    Biztos Te is láttál már fészekbõl kiesett, magárahagyott, segítségre szoruló kis madarat, akin ha nem segítünk, el is pusztúlhat. Sajnos az esetek többségében a pusztulás nyer.

    Székesfehérváron, a HEROSZ állatotthonban mûködõ VADMADÁRKÓRHÁZ befogadja a sérült, beteg vadon élõ madarakat, fészekbõl kiesett fiókákat. Itt gyógykezelésben részesülhetnek, gondozást kapnak, és lehetõség szerint a természetbe visszajuttatják az egészséges egyedeket.

  • Kutya-ember kommunikáció

    Az ugatás az ember és a kutya közötti kommunikációra jött létre az evolúció során. Valamennyi állat közül a kutyák hallatják legsûrûbben a hangjukat, méghozzá rendkívül változatosan fejezik ki magukat.

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológiai tanszékén Molnár Csaba biológus és munkatársai ennek okát kutatják: "Úgy gondoljuk, hogy az ugatás alapvetõen az ember és a kutya közötti kommunikációra jött létre az evolúció során, hiszen a vadonélõ kutyafélék, farkasok, rókák nagyon keveset ugatnak."

  • Megrázó képek a pamplonai bikafuttatásról

    Életveszélyes sérülések nélkül, két komolyabb esettel megúszták a résztvevõk a pamplonai bikafuttatást.

    A San Fermin fesztivál keretében hagyományosan sorra kerülõ futtatás elsõ napján hat bika elõl menekült a tömeg az észak-spanyolországi Pamplona szûk utcáin. A résztvevõk közül többen a földre estek, egyeseket megtapostak a mintegy 500 kilogrammot nyomó állatok, életveszélyes sérülésekrõl azonban nem érkeztek hírek. Két komolyabb eset akadt, egy 18 éves ausztrál fiatalember szemét kellett ellátni, egy 20 éves spanyol pedig több helyen zúzódásokat szenvedett. Mindkettõjüket kórházba szállították.

  • 5500 éve háziasították a lovakat

    London - Ötezer ötszáz évvel ezelõtt, a korábbi feltételezésekhez képest egy évezreddel korábban háziasították a lovakat, mégpedig a mai Kazahsztán területén - jelentették be angol kutatók.

    A lovak megszelídítése gyökeresen megváltoztatta az ember életét, egyaránt befolyással bírt a szállításra és a kereskedelemre, a mezõgazdaságra és a hadviselésre.

    Ám a kutatóknak mindmáig nem sikerült pontosan meghatározni a lovak domesztikálásának idõpontját.

  • Vinnék a magyar kutyahúst? Ki? Mikor? Hova?

    Tényleg esznek kutyát a távol-keleti emberek?

    Érdekes e-mail felhívást kapott az Orpheus Állatvédõ Egyesület, mely remélhetõleg csak egy késõire sikeredett áprilisi tréfa. A levél szerint egy cég Európában élõ távol-keleti emberek számára vásárolna fel itthon társállatként tartott kutyákat kutyahús evés céljából. Mivel kutyákból – macskákból még az elmúlt években is készültek európai gyártású bundakabátok, és hallani extrém kutyahús evéses eseteket is, nem kizárt, hogy egyes távoli, és egyes európai kultúrák kedvelõi élelmezési célból ténylegesen dolgoznának fel ételnek való kutyahúst.

  • Nem csak lakcím kell a kutyatartónak, hanem felelõs gazdi is a kutyának!

    Erõszakkal elvették a kutyáját az állatvédõk és nem is adják vissza - állítja egy szegedi hajléktalan férfi. Az általa elmondottak csak részben igazak. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a hatóság kérésére vette el az úr kutyáját, mert a gazdája többszöri felszólítás ellenére is szabálytalanul tartotta közterületen az állatot. A jogszabályok szerint pedig nem adhatnak ki sem macskát, sem kutyát a menhelyrõl olyan személynek, akinek nincs bejelentett lakcíme, és nem tud megfelelõ körülményt teremteni a háziállatának. Nézze meg a Szegedi Városi TV ügyben készült riportfilmjét!

  • Karácsonyra ÁLLATSTOP!

    Ne ajándékozz élő állatot!

    Karácsony jegyében gyakran felelőtlenül vásárolnak az emberek élő állatot ajándékba. Az ünnep után fényét elvesztett állat van, hogy érdektelen rokonoknál vagy az utcára kidobva végzi. Ezt egyik állatbarát sem engedheti meg, hiszen ez egyszerűen szólva is állatkínzás!

    Szülők, nagyszülők és testvérek kiskutyával, apró cicával térnek haza az egyébként állatoktól csendes családi házakba, lakásokba...

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása