Több mint száz eddig ismeretlen állat- és növényfajt fedeztek fel kutatók a délkelet-ázsiai Borneó szigetén, köztük egy repülõ békát és a világ leghosszabb rovarát, amely több mint fél méteres és alakja a botsáskáéra emlékeztet. Az új fajokról a Természetvédelmi Világalap (WWF) számolt be csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében.
A borneói "Mulu-repülõbéka" ujjai között repülõhártya van, ezek segítségével képes arra, hogy rövid siklórepülésekkel jusson el egyik fáról a másikra.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A Mulu-repülõbéka egyike annak a 123 állat- és növényfajnak, amelyekre az utóbbi három évben bukkantak rá a világ harmadik legnagyobb szigetén. A WWF jelentése szerint a kutatók 66 új növényt, 17 halat, 5 békát, 3 kígyót, 29 gerinctelen állatot, 2 hüllõt és 1 madarat fedeztek fel azóta, hogy Indonézia, Malajzia és Brunei a WWF kezdeményezésére aláírta a "Borneó szíve" nyilatkozatot. Ez a dokumentum képezi az alapját egy 220 ezer négyzetkilométer kiterjedésû, természetvédelmi területekbõl és védett erdõkbõl álló hálózatnak. Elképzelhetõ, hogy még fajok százai várnak felfedezésre ebben a térségben - mondta Markus Radday, a WWF illetékese.
Borneón már két éve is rábukkantak valami különlegesre, az elsõ tüdõ nélküli békára, a Barbourula kalimantanensisre, amely kizárólag a bõrén keresztül lélegzik. Ráadásul a többi békafajjal összehasonlítva rendkívül lapos: ez növeli bõrfelületét és lehetõvé teszi, hogy a gyors folyású patakokban az árral szemben ússzon.
A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szerint jobban kellene védeni a borneói erdõket, hogy az állatok és a növények ne haljanak ki még felfedezésük elõtt. Az ottani erdõk a világ leginkább veszélyeztetett vadonjai közé tartoznak. A fékevesztett erdõirtás fõ oka, hogy kell a hely az ültetvényeknek, ahol olajpálmát vagy a cellulózgyártáshoz használt, gyors növésû fafajtákat termesztenek.