rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • A tyúkok elõre látják jövõjüket

  • A csirkék nemcsak a jelenben élnek, hanem elõre látják jövõjüket is és megfelelõ önkontrollt tanúsítanak, valami olyasmit, amirõl azt hitték csak az ember és a többi fõemlõs képes rá. Az Állati Viselkedés címû folyóiratban megjelent újabb tanulmány szerint a házi szárnyas - Gallus gallus domesticus - olyan intelligens állat, mely képes az aggódásra.

    Egy új kutatás kimutatta, hogy a házi szárnyasok tudják, mi vár rájuk, és figyelemreméltó önkontrollal rendelkeznek.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    Egy, a "késõbb" fogalmával nem rendelkezõ állat nem képes elõre látni egy kellemetlen esemény végét - pl. fájdalom - és elnyomni azt - mondja Dr. Siobhan Abeyesinghe. Másfelõl egy olyan állat, mely képes elõre látni egy eseményt, az elõnyt kovácsolhat abból, emellett arra is számíthat, hogy azt az eseményt elkerülheti, illetve aggódhat is amiatt.

    Aeyesinghe és csapata tyúkokat tesztelt színes gombokkal. Amikor a madarak megcsíptek egy gombot, ételt kaptak. Ha 2-3 másodpercig vártak, akkor kisebb mennyiségû ételt kaptak, ha tovább vártak - legalább 22 másodpercig - akkor megkapták a fõnyereményt, azaz még több ételt.

    A kutató szerint a tyúkok esetén természetes környezetben kifizetõdik, ha amint ételhez jutnak azonnal esznek is, mielõtt egy másik egyed eleszi a táplálékot elõlük. Ám erre számítva a kutatók rájöttek, hogy a nagyobb adag nyeremény esetén a tyúkok 90 százaléka azt választotta, ami kizárja, hogy az állatoknak ne lenne elképzelésük a jövõrõl.

    A korábbi tanulmányok során arra jöttek rá, hogy a tyúkok agyában az idegsejtek szervezõdése igen strukturált, ami azt sugallja, hogy az emberekhez hasonlóan a tyúkok lenyûgözõ intelligenciával rendelkeznek, így biztosítják saját túlélésüket. Az emberekkel ellentétben a szárnyasok agya figyelemreméltó öngyógyító mechanizmussal rendelkezik, mellyel képes egy trauma után a sebeket begyógyítani.

    Az még a kutatók elõtt nem tiszta, hogy pontosan mi zajlik a madarak agyában, amikor évente körülbelül 40 milliárd egyed végzi az emberek gyomrában. Dr. Raf Freire ausztrál kutató egyetért az eredményekkel. Õ már gyanította, hogy az állatok és a madarak - különösen a tyúkok - magasabb intelligenciaszinttel rendelkeznek, mint azt az ember sejti.

    A kutatót nem lepte meg igazán a tyúkok intelligenciája, az viszont igen, hogy a másik csapat képes volt ilyen elegánsan és meggyõzõen kimutatni ezen képességeket a tyúkoknál.

    MTV / News in Science


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Magukra hagyott kutyákat szedtünk össze

    Egyre többször fordul elõ, hogy elszegényedett, otthonukból kilakoltatott, otthonukat elhagyó emberek "feleslegessé vált négylábúihoz" segítségnyújtás kérése kapcsán hívják az állatvédõket. ebben az ügyben is ez történt, a rendõrség kérte az Orpheus Állatévõ Egyesület által mûködtetett Ebrendészet segítségét, mert egy magánház udvarán gazdáik magukra hagytak öt kutyát, de magát a házat is otthagyták a végrehajtóknak.

    Az ebek beszállítását követõen külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük. A kutyusok éhesek, szomjasak, riadt állapotúak voltak, több napig tartó sokkhatást voltak kénytelenek elviselni...

  • Megvan a hiénák kacagásának a titka

    Francia és amerikai kutatók megfejtették a hiéna kacagásának értelmét. Ezek szerint az állat saját magáról kacag a világba információkat.

    Így például az életkoráról, a tartózkodási helyérõl, arról, hogy szívesen lát-e valakit a zsákmánya elfogyasztásához, és arról is, milyen pozíciót tölt be a hiénák társadalmában. Frédéric Theunissen a kaliforniai Berkeley egyetem és Nicolas Mathevon a St. Etienneben mûködõ Jean Monnet egyetem kutatócsoportjait vezetve 26 fogságban tartott hiéna kacagását elemezte ki.

  • Focilabda nagyságú pókok és négyméteres rákok

    Hét méter magas teknõsbékák, négyméteres rákok, futball-labda nagyságú pókok: ilyenek lesznek a Földet benépesítõ állatok több millió év múlva - állítja egy 16 neves tudósból álló nemzetközi csapat. Nem sci-firõl van szó, a fejlõdéselmélet bizonyított szabályaiból kiindulva jutottak erre a következtetésre. Megvizsgálták, hogyan változtak az állatok a múltban, hogy a környezethez alkalmazkodjanak, számba vették, hogy a Föld a jövõben miként alakul és e két tényezõbõl vezették le, hogy a maitól eltérõ ökológiai rendszerekben milyen átalakulások szükségesek a fennmaradásukhoz.

  • Nemzetközi Macskakiállítást és Észak - európai regionális díjátadó show

    2006 szeptember 15-17-ig Budapesten a Lurdy-házban (1097 Bp. Könyves Kálmán krt.12-14.) Nemzetközi Macskakiállítást és Észak - európai regionális díjátadó show-t rendez a Panoráma Macska Club és a Macskamánia Egyesület.

    Holland, belga, osztrák, német és a hazai kiállítók, mintegy 250 macskája várja a látogatók érdeklõdését. A kiállítás területén kedvezményes vásárlási lehetõség lesz cicatápokból, ill. felszerelésekbõl, valamint a rendezõk, ajándékokkal és meglepetésekkel várják a gyerekeket. Nyitvatartás: 10 - 18 között, belépõ a helyszínen váltható!

  • Meghalt védencünk, a rottweiler

    Az egyik február eleji péntek esti hidegben egy kétségbeesett telefonhívást kaptunk: egy sovány rottweiler ólálkodik egy kertes házakkal teli utcán. "Vigyük el, mert zavarja a lakókat" - hangzott a kérés. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület esetkocsija a helyszínre ért, egy legyengült, a lábain alig álló, nyakörves kutyát talált. Az állat valószínûleg elkóborolt vagy kidobták. A soványságát nem csak az ételhiány, hanem a közben (feltehetõleg) elkapott más betegségek is okozták. Sajnos a rühesen, kullancsokkal telik állat kapcsán a betegségek be is igazolódtak.

  • Az állatkínzást a törvény bünteti - A felelõtlen elkövetõk sok esetben büntetlenül megússzák

    állatbarát web kuckóAz állatokkal szemben elkövetett mindennapos állatkínzásoknak csak töredéke kerül nyilvánosságra...

  • Riadót fújnak az elefántok egy méhrajt láttán

    A kelet-afrikai elefántok rettegnek a méhektõl, amelyek közeledtére képesek "riadót" fújni, hogy figyelmeztessék társaikat - derítették ki brit tudósok, akik a felfedezésükrõl a PLoS ONE nyílt internetes tudományos portálon számoltak be.

    A félelem jogos, hiszen a feldühödött rovarok belemélyeszthetik fullánkjukat a nagytestû állat szemkörnyéki érzékeny bõrébe, berepülhetnek ormányába, és könnyûszerrel átlyukaszthatják az elefántborjúk "irháját".

  • Kínzott kutya az erdõben

    Tisztelt Szerkesztõség! A napokban, habár az idõjárás nem túl optimális, de még is egy kis természetjárásra adtuk a fejünket. A célpont a lakóhelyünkhöz közeli kis domb volt, melyen egy kiserdõ is található. Ebbe a kiserdõbe belépve, alig pár lépés után a mellékelt fotókon is látható kép fogadott minket.

    A látványt nem részletezném, mivel úgy gondolom, hogy a képek önmagukért beszélnek. Elsõ döbbenetünkön túljutva, szomorúan állapítottuk meg, hogy ezt a szerencsétlen állatot, nem "csak simán" felakasztották, hanem meg is kínozták.

  • Kedvenceink a tavaszi párzás idején bekattannak?!

    A tavasz a házi kedvenceink számára (kutyák, macskák) egyet jelent a szaporodási idõszakkal. Ilyenkor az állatok furcsán viselkedhetnek: izegnek-mozognak, kiássák magukat a kerítésen, elszökhetnek, hangosan vonyítanak, és folyton-folyvást társat keresnek. Az állatok – ha engedjük pározni õket - elszaporodhatnak, ezzel növelve a kóbor állatok egyébként is magas számát.

    A négylábú háziállataink szaglószerve sokkal fejlettebb mint az emberé, így akár kilométerekrõl is megérezheti a hím állat azt, hogy valahol tüzelni kezdett egy nõstény.

  • Sikeres volt az idei év végi állatvédelmi petárdakommandó

    Sikeres volt az idei év végi állatvédelmi petárdakommandóAz Orpheus Állatvédő Egyesület december 31 déltől - január 1 délig kiemelt állatvédelmi ügyeletet tartott Szeged környékén. Nyulas Attila, az egyesület állatmentője a rizikós időszakban tucatnyinál több hívást kapott utcán kóborló állatok bejelentése kapcsán vagy elveszett állataikat riadtan kereső gazdiktól. A petárda durrogásos időszak veszélyeire való megelőző felhívás sikeresnek bizonyult, hiszen az állatvédelmi központba egyetlen mentett kutyus érkezett be, és január első napján egy korábban megmentett kutyus térhetett haza. Az állatokat közterületen megtaláló lakosság a www.ebangyal.hu oldalon érheti el a segítséget nyújtó állatvédőket.

  • Utcáról szedtük össze Micut és Babart, a bichon havanese kutyusokat

    Utcáról szedtük össze Micut és Babart, a bichon havanese kutyusokatMár a fajtiszta kutyusokat is gyakran utcára teszik a felelőtlen állattartók. A bichon havanese jellegű, felnőtt, Micu (szuka) és Babar (kan) kutyusok egy állateledel boltnál vertek tanyát. Az állatokat az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere helyezte biztonságba. Később kiderült, hogy az apró kis szerencsétleneket korábbi tartója költözés miatt tette az utcára, vissza többé nem kaphatja szegényeket. Ez így durván felelőtlen állattartás... A védenceink rendbetétele nagy összegeket emészt fel, melyhez a Te támogatásod is életmentő segítség!

  • Kutya a kertben

    A tavasz ébredésekor megszaporodnak a kerti munkák. Metszeni kell, összegereblyézni az elszáradt faleveleket, hogy az alatta megbúvó, de egyre inkább sarjadzó fû növekedését semmi se gátolja. De mi a teendõ akkor, ha a füvet sárga foltok csúfítják el, a frissen ültetett rózsatövet az út közepén szétrágva találjuk, és a virágágyás közepén hatalmas, a kutya által kiásott lyukak tátonganak? Köztudomású, hogy a kölyökkutya életének elsõ évében folyamatosan rágcsál. Igyekszik megismerni az õt körülvevõ környezetet, a házat, a kertet, és mindennel meg akar ismerkedni, ami az útjába kerül.

  • Az állattartás veszélyei

    Gyakran megesik, hogy amikor állatkereskedés elõtt megyünk el, gyermekünk szívszaggatóan könyörög egy kis állatért; nem biztos, hogy minden szülõ tudja, mit is készül magára vállalni, ha ilyenkor enged az esdeklõ szónak. Még akkor sem sejti, hogy az állatra milyen veszélyek leselkedhetnek, amikor a gyereknek örömet szerezve hazaviszik az apróságot. A gondok részben a tudatlanságból, részben a felelõtlenségbõl fakadnak. A tudatlanság oka, hogy nem tájékozódunk kellõképpen az adott állat igényeirõl és szokásairól. Ezért fordulhat elõ, hogy kiskacsának nokedlit, teknõsnek parizert adunk, aminek az állat egészségkárosodása lesz a következménye.

  • Állatkínzás elkövetõit keresik az állatvédõk

    Öt szemrevaló kiskutyát zárt valaki dobozba, majd étel és víz nélkül magára hagyta õket Szeged egyik kertvárosában, Baktóban. Ugyanezen a napon kicsit odébb zsákba csomózott valaki két macskát, majd az esõtõl dagadó egyik csatornába hajította õket.

    A dobozos kutyákat, és a vízbe fulladásuk elõtt a macskákat is kimentették az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkatársai. Az esetek sora végtelen. Azt kevesek tudják, hogy állatokat így kitenni bûncselekmény, amiért akár két évig terjedõ börtön is kapható.

  • Gazdihoz adtuk Snazit

    A kutyát egy ismeretlen ember kikötötte az egyik bolt elé, majd magára hagyta. Az ott lakók nem látták az esetet, csak a csaholó, bajban lévõ, étlen-szomjan magára hagyott kutyára lettek figyelmesek. Többek szerint már egy napja ott volt az állat. Az állatot rendbe tettük, elláttuk a szükséges oltásokkal is.

    Az ügyben alapból állatkínzás, ismeretlen tettes ellen nyomozást indítottunk, hiszen állatot elhagyni - kitenni, otthagyni törvénybe ütközõ bûncselekmény. Szerencsére az állat egy örökbefogadónak megtetszett, és haza is vitte.

  • Brutális csirkekopasztás (videóval)

    Húsevés elõtt ölni kell és kopasztani a csirkét!

    Csak erõs idegzetû olvasóinknak ajánljuk a cikkben található videót. A filmben láthatjuk, ahogy a házilag eszkábált csirkekopasztó gépbe (feltehetõleg élve) beledobják az étel célra feldolgozandó szárnyasokat. Nem reklámozni akarjuk a világban érzékelhetõ „mindennapos horrort”, hanem elrettenteni: így ne, ne így… A nagyüzemi húsfeldolgozás sem sokkal jobb, na mindegy, mindenki döntse el maga, hogy ez belefér e a mindennapjaiba.

  • Kíméletlen állatkínzó: fájdalomcsillapítás nélkül herélt ki 40 disznót

    A norvég állatvédők beperelték azt a disznótenyésztőt, aki saját kezűleg, fájdalomcsillapító használata nélkül ivartalanított negyven disznót.

    Akár az egész vagyona rámehet a perre annak az észak-norvégiai parasztnak, aki az állatorvoson akart spórolni, és saját kezűleg ivartalanította állatait. A norvég állattenyésztési szabályok szerint a disznókat csak orvos kasztrálhatja, a műtét alatt altatni kell őket és a beavatkozásnak kitett állatok nem lehetnek idősebbek négy hetesnél.

  • Vadászat Dél-Afrikában

    Számtalan vadrezervátum kínálja szolgáltatásait Dél-Afrikában

    Dél-Afrika gazdag állatvilága annyira csábító az orvvadászok számára, hogy az életüket is kockáztatják a trófeákért. Pedig a vadászat másról szól. Arról, hogy az ember tiszteli leendõ zsákmányát, önmagát és a természetet. És ezt a helyiek már gyermekkorukban megtanulják. Lélegzetelállító látvány, pazar kilátás, mesés élõvilág Dél-Afrika szavannáin, ahol számtalan vadrezervátum kínálja szolgáltatásait a vadászni vágyóknak.

  • Valódi majomszeretet

    Bár a szó nálunk, embereknél nem épp pozitív jelentésû, ez a fotó nem emberi viszonylatokra utal. Sõt, hasonló fotó aligha készülhetne, fõképp mostanság, közöttünk - emberek között...

    Történt, hogy egy csimpánz telepen elhalálozott egy 43 esztendõs nõstény állat. Életkora csak abból a szempontból jelentõs, hogy jelezze, társaival régóta élt egy közösségben. Hogy miféle közösségben? Az ápolók, amint észrevették a szomorú eseményt, annak rendje és módja szerint tették, amit kell.

  • Élő Nyuszit húsvétra NE!

    Élő Nyuszit húsvétra NE!Húsvétkor, a nagy vásárlási forgatagban sokan felelőtlenül élő állatokat vásárolnak gyermekeik számára ajándékba. Sajnos már 150 forinttól vásárolható élő kiscsibe, pár ezerért pedig dísznyúl, melyet sokan arra használnak, hogy elkápráztassák gyermekeiket. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetőjének tapasztalata az, hogy az összevásárolt élő állatok ünnepek után legtöbbször unott terhek maradnak. Az állati jövevényektől sokan durva módon próbálnak megszabadulni.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása