rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Több ezer elpusztult halat mosott partra a víz egy riói lagúnában

  • Több ezer döglött halat mosott partra a víz a hét végén egy Rio de Janeiró-i lagúnában, orrfacsaró bûzt eresztve a környékre.

    Az Agencia Brasil állami hírügynökség közlése szerint az önkormányzat mintegy 100 alkalmazottja péntek óta folyamatosan dolgozik a partszakasz megtisztításán, és vasárnapig közel 80 tonna halat gyûjtöttek össze. Az elpusztult halak mennyiségére vonatkozóan egyelõre nem adtak közre becslést, azt azonban tudni lehet, hogy számos faj megtalálható köztük.

    Rió környezetvédelmi minisztere szerint a pénteki hirtelen halpusztulás közvetlen kiváltó oka bizonyos ártalmas algafajok elszaporodása lehetett. Mint mondta, a hatóságok továbbra is vizsgálódnak, a probléma azonban már nem érinti a halállományt.

    A bûzlõ haltetemek elriasztották a kocogókat és biciklizõket a Rodrigo de Freitas lagúnától, amely normális esetben kedvelt hely a kikapcsolódásra. Az Atlanti-óceánhoz egy csatornán keresztül kapcsolódó, 4,5 négyzetkilométeres lagúna a híres Ipanema tengerpart szomszédságában, közvetlenül a strandtól északra található.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A szexkannibalizmus jó a pókfiknak, anyáik nem 'özveggyé' eszik magukat

    Washington - Azoknak a nõstény pókoknak, melyek megeszik lehetséges szexpartnereiket, több utódjuk jön világra, ráadásul ezek a pókfik erõsebbek és nagyobbak, mint a szelíden viselkedõ nõstények utódai - fedezték fel spanyol kutatók.

    Jordi Moya-Larano munkatársaival az európai farkas pókot (Lycosa tarantula) figyelte meg természetes közegében. Ennek során nem igazolódott be az a közkeletû hiedelem, hogy a tarantellák párzás után az "apapókot" eszik meg.

  • Együttélés a varjakkal

    Seattle - A varjúfélék ismertek intelligenciájukról és az emberrel való együttélésükrõl. Seattle térségében, ahol a külsõ városrészek gyors fejlõdése tekintélyes varjúpopuláció megjelenését eredményezte, a kutatók felfedezték, hogy ezek a madarak képesek az emberi arcok felismerésére.

    John M. Marzluff, a Washington állami egyetem biológusa 20 éven át tanulmányozta õket és észrevette, hogy azok a varjak, amelyeket alkalmanként be akarnak fogni megjelölés céljából, mintha kevésbé bíznának egyes kutatókban és nehezebben lehet õket ismét megfogni.

  • Nem csak bántalmazta, éheztette is az állatokat - 3 évet kapott

    Három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek állatkínzásért egy New York-i férfit.

    "Pokoli állatkertet" mûködtetett.

    Büntetésének része 450 óra közmunka egy állatvédõ csoportnál.

    Magyarországon öt éve számít bûncselekménynek és évente mintegy 500 büntetõeljárás indul állatkínzás miatt .

  • Kíméletlen állatkínzó: fájdalomcsillapítás nélkül herélt ki 40 disznót

    A norvég állatvédők beperelték azt a disznótenyésztőt, aki saját kezűleg, fájdalomcsillapító használata nélkül ivartalanított negyven disznót.

    Akár az egész vagyona rámehet a perre annak az észak-norvégiai parasztnak, aki az állatorvoson akart spórolni, és saját kezűleg ivartalanította állatait. A norvég állattenyésztési szabályok szerint a disznókat csak orvos kasztrálhatja, a műtét alatt altatni kell őket és a beavatkozásnak kitett állatok nem lehetnek idősebbek négy hetesnél.

  • Golyót röpített a szomszéd kutyájába, mert az sokat ugatott

    Lelõtte szomszédja kutyáját egy egykori brit tévés. A férfi azt állítja, csak el akarta ijeszteni a csaholó ebet, a boncolás azonban kiderítette, hogy a lövedék éppen Foggy szívébe fúródott.

    Golyót eresztett szomszédja kutyájába a korábban tévés rendezõként Phil Bishop. A férfit az dühítette fel, hogy az eb, Foggy, már reggel a kertben szaladgált és ugatott.

    Bishop, a brintoni községi tanács tagja azzal védekezett, hogy nem akarta eltalálni a kutyát:

  • Kutatóbúvár elefántfókák

    Dél-georgiai elefántfókák fejére ültetett készülékekkel mérik a déltengeri vizek hõmérsékletét, mélységét és sótartalmát amerikai kutatók. A kutatók régóta szeretnék megérteni az óceán magatartását, csak eddig nem tudtak elérni olyan mélységekbe, ahová ezek az állatok képesek alámerülni. "Az elefántfókák több ezer kilométereket úsznak, kétezer méter mélyre merülnek, és így olyan helyekre is eljutnak, amelyeket másképp nem lehet feltárni" - mondta Mike Fedak, a St. Andrews egyetem tengeri emlõs kutatórészlegének munkatársa.

  • Szörnyû! A kutyát elevenen gyújtották meg! - brutális képpel!

    Egy ebet meglocsoltak benzinnel, majd meg is gyújtották. Csodával határos, hogy mégsem pusztult el.

    A 17 éves fiú és a 22 éves lány már a bíróság elõtt felelhet tetteiért. Biztosak voltak benne, hogy a kis Mambo majd nem éli túl szörnyû kínzásukat, de nem így történt.

    A bíró elrendelte, hogy a túlélõ kutyát is vigyék be a tárgyalóterembe, hogy a kegyetlen páros szembesüljön tettével.

  • Kullancsszezon: minden kutya veszélyben van

    A korábbiakhoz képest idén tíz-tizenöt százalékkal több a kullancs - mondta az InfoRádiónak Lakos András infektológus. Növekszik annak a nagy testû kullancsnak az elterjedési területe is, amely a vérfestékvizelés nevû, jellemzõen kutyákra veszélyes betegséget terjeszti.

    A fertõtõ betegségekkel foglalkozó szakember közölte: a kullancsok száma tíz-tizenöt százalékkal szokott változni, megközelítõleg négyéves periodicitással.

  • Az ebrendészeten kutyusok szeretõ gazdit keresnek!

    A két hónapos körüli, puli - spániel jellegû keverék szuka kiskutya bekeveredett az állatkertbe. Feltehetõ, hogy valaki azért dobta be oda, mert nem tudott vele mit kezdeni...

    Ott egy élve - befogó csapdába került, ahonnan már nem volt kiút.

    Az ebrendészet onnan szállította az állatvédelmi telepre. Szeretõ gazdi jelentkezését várjuk, olyan állatbarát személyében, aki a kutya eddigi vert sorsát jobbá varázsolhatja!

  • Be kell tiltani a bikaviadalokat - vita a katalán parlamentben

    A bikaviadalok ellenzõi és támogatói csatáznak a katalán parlamentben amiatt, hogy betiltsák-e az embert és állatot egymásnak ugrasztó, évszázados látványosságot a spanyol régióban.

    A szerdai vitában összesen harmincan szólaltak fel, köztük filozófusok, állatorvosok, bikatenyésztõk és állatvédõk. A végszavazást nyár elõtt tartják, és a kérdés napirendre tûzését kezdeményezõ szervezet, a Prou! ("elég" katalánul) más spanyol térségekre ki akarja terjesztetni a bikaviadalok tilalmát, ha Katalóniában sikerrel jár.

  • A tanyavilág kutyái

    a tanya kutyája - neki legalább van a feje fölött fedél...A vidék, a tanya csodaszép - mondhattuk régen. Mára a tanyák lakói többnyire elszegényedett, magára maradt, perifériára szorult embertársaink. Az emberekkel pedig ott vannak az állatok. Akik a szegény rétegek házaiban éppúgy nélkülöznek, hasonlóan betegek, mint a gazdáik. A minap egy röszkei, elhagyatott, laktanyából szétszabdalt tanyán járt az Orpheus Állatvédõ Egyesület. Nem volt szép látvány, amit tapasztaltunk: disznóólba zárt, fához kötött (télen ház nélkül élõ), saját lábát (betegség miatt) lerágó kutyákkal is találkoztunk.

  • A mozgás hiánya miatt betegek a kutyák

    A FÁE és a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara május 6-án elsõ alkalommal rendezi meg a KutyaFutta elnevezésû rendezvényét a Városligetben. A szervezõk célja, hogy felhívják a figyelmet az egészséges életmód fontosságára.

    Mint arról a szervezõk beszámoltak, a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások következtében Magyarországon felnõtt lakosságának 35-40 százaléka túlsúlyos, 18 százaléka kövér.

  • Ha az állatot is képes bántani...

    A nyilvánosság az egyik leghatásosabb és legeredményesebb fegyvere az olyan embereknek, akik hajlandóak nyitott szemmel járni, figyelni a környezetükre és nem hajlandóak eltûrni amikor egy állat életét veszélyeztetik. Az összefogás egyik legjobb példáját láthattuk, amikor egy 22 éves litván fiú - elmondása szerint bosszúból - ledobott egy hídról egy szerencsétlen kiskutyát. A társa mindezt mobiltelefonnal rögzítette és feltette egy videó megosztó portálra. A felháborodott nézõk pedig oknyomozó újságírókat megszégyenítõ módon derítették ki a fiú személyét és az összefogásuknak köszönhetõen bíróság elé került tettéért.

  • Ezek macskavédõknek hiszik magukat

    Szeged város némelyik tömbházában lakó személy állatvédõnek képzeli magát. Szerintük az a macskavédelem, hogy a ház mögött (az óvoda és a játszótér közelében) macskaodúkat építenek, oda naponta ételt hord (ami legtöbbször csontkukacossá rothad)... Nekik öröm, hogy kismacskák szaporodnak az odúkban, nekik gondoskodás a velük való foglalkozás. A születõ állatok (a képek is mutatják) betegek, fertõzéseket terjesztenek. A macskautálók évente 1-2x lecsapnak az ott élõ állatokra. Igazi háború… Az lenne az igazi macskavédelem, ha a halálra ítélt kiscicák meg sem születnének!

  • Ártalmatlan, Magyarországon õshonos pókot néztek feketeözvegynek

    Jobb félni, mint megijedni?!?

    Teljesen ízeltlábúak, amelyeket a veszélyes fekete özvegynek hittek a hét végén egy budapesti lakásban - közölte egy tudományos szakértõ kedden az MTI-vel. Samu Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének tudományos fõmunkatársa elmondta, hogy személyesen vizsgálta meg az említett budapesti lakásban elpusztított példányokat, illetve az egyik élve befogott pókot is.

  • Állatkísérlet helyett õssejtteszt

    Állatok helyett embnrionális õssejtek segítségével akarják végezni a vegyi anyagok ártalmasságát megállapító teszteket német kutatók

    A Die Welt címû német napilap tudósítása szerint egy kölni biotechnológiai vállalkozás a TÜV Rheinland minõségvizsgáló intézettel gyorsabban és olcsóbban tudja elvégezni a szükséges teszteket, s ezzel egyben a REACH címen ismert, mintegy 30 000 vegyszer ismételt tesztelését elõíró, tervezett uniós vegyipari rendeletnek is eleget tesz.

  • Filip is szeretõ gazdihoz került!

    A kölyök, kan, vizsla kutyára egy fa alatt találtak állatbarát gyerekek, akik szülei azonnal értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesületet, hogy az állat megmeneküljön az utcáról.

    A kutyust a beszállítást követõen, az állatvédelmi telepen külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük, egészségügyi ellátásban részesítettük.

    A nagyon játékos, könnyen tanítható kölyök kutyus gyorsan gazdira talált.

  • Április 24. a kísérleti állatok védelmének világnapja

    Kutyákon is kísérleteznek, emlékezzünk meg róluk is!

    Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élõlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse?!? Emberi szemszögbõl a válasz egyértelmû: igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumi kísérleti állat bõrébe, a kérdésre adott válasz már nem ilyen egyértelmû.

  • Szilveszteri riadalomban kutyák százai tűnnek el, fontos az elveszett kedvencek keresése

    Az újévköszöntő vigadalom petárdáktól hangos dübörgés közepette ment végbe. Kedvenceink számára ez félelmet, riadalmat okozott. Vannak kutyák, akik fejvesztve menekültek a Szilveszter napi petárdáktól.

    Tudta, hogy télen az utcán kóborló állatok a kevés élelem, a vízhiány, a kihűlés miatt hamar legyengülnek?! A legyengült állatot könnyebben elütheti vonat, busz, autó. Az állatok gyakran sokkos állapotban bolyonganak, míg rá nem akadnak gazdájukra /új befogadójukra/ az ebrendészeti telep munkatársaira...

  • A tavaszi kert veszélyei állatainkra

    Itt a tavasz, kezdenek rügyezni a fák, aki csak teheti, a kiskertben vagy a hétvégi telken tölti minden szabadidejét, hiszen rengeteg munka vár egy igazi kertészre. A nappalok hosszabbodásával, a fokozatos felmelegedéssel a növények újraélednek, és robbanásszerûen burjánzani kezdenek.

    Az ebben az idõszakban elvégzendõ munkálatoknak azonban mind ránk, mind állatainkra nézve lehetnek káros hatásai, ezért fontos, hogy mindenképpen foglalkozzunk ezekkel.