2024.03.29. - Auguszta

Túl sok a hús és a hal az asztalon, a Föld nem bírja a tempót

Túl sok a hús és a hal az asztalon, a Föld nem bírja a tempót
A táplálkozási lánc csúcsán az ember kényelmesen elhelyezkedett, de az óceánokat kimerítõ túlhalászás, a vizeket, a talajt és a légkört szennyezõ állattenyésztés miatt ideje változtatni a szokásokon. Az ENSZ becslése szerint 2050-re 9 milliárd fõre gyarapodó emberiség élelmezése meg fogja követelni, hogy módosítsunk hozzáállásunkon, különösen a leggazdagabbak, és erõteljesen segítsük a fejlõdõ országokat. Az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezetének (FAO) egyik jelentése szerint a világ hústermelése valószínûleg meg fog duplázódni, hogy elérje a világkereslet kielégítéséhez szükséges 463 millió tonnát.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Egy kínai például, aki 1980-ban még 13,7 kiló húst evett, ma átlagosan 59,9 kilót fogyaszt. A fejlett országokban fejenként évente 80 kiló húst eszünk.

"Hogyan lehet ezt megakadályozni? Ahogy nõ a jövedelem, úgy emelkedik a hús- és tejtermékek fogyasztása is: nincs ellenpélda a világon" - állapította meg Hervé Guyomard, a francia agrárkutatási intézet tudományos igazgatója, a Mezõgazdasági és élelmezési világrendszerek 2050 közeledtével címû Agrimonde-jelentés koordinátora.

Jelenleg földmûveléssel naponta fejenként 4600 kilokalóriát állítanak elõ, jóval többet, mint amennyi 6 milliárd ember ellátásához kell. Ebbõl a mennyiségbõl azonban 800 elvész már a szántóföldön (növénybetegségek, kártevõk, készletezés, stb. miatt), 1500-at az állatok takarmányozására fordítanak és további 800-at elpocsékolnak a fejlett országokban.

Ráadásul az állattenyésztés is túl drága a környezetvédelem szempontjából: a világ vízfogyasztásának 8 százaléka, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 18 százaléka (több mint a közlekedésé) és a (szén-dioxidnál 21-szer erõsebb üvegházhatású) metán emberi tevékenységekkel összefüggõ kibocsátásának 37 százaléka írható számlájára.

Bár alapvetõ fehérjeforrás, a vörös hús nem "kifizetõdõ" az élelmezés szempontjából. "Három növényi kalória kell ahhoz, hogy egy kalóriához jussunk csirkehúsból, ez az arány disznóhúsnál már hét az egyhez, marhahúsnál pedig kilenc az egyhez" - hangsúlyozza Guyomard.

Így a világ gabonatermésének több mint egyharmada (37 százaléka) - gazdag országokban 56 százaléka - az állatok táplálását szolgálja a World Ressources Institute adatai szerint. Ez luxus, még ha Guyomard árnyalja is a képet, emlékeztetve a szarvasmarha mezõgazdaságnak nyújtott szolgálataira, például a trágyázás terén.

Ami a halászatot illeti, az óceánokat sem tekinthetjük már kimeríthetetlen spájzoknak. Philippe Cury, az IRD kutatóintézet szakmai igazgatója szerint a halászhajók száma kétszer-háromszor haladja meg az erõforrások megújulási képességét.

Ha ez az ütem fennmarad, valószínûleg az összes kereskedelmi céllal halászott faj eltûnik 2050-re. Amíg támadja az olyan nagy ragadozókat, mint a vörös tonhal, a fogyasztó tönkreteszi a rendszert - figyelmeztet Gerry Leape, a Pew Environment Group környezetvédõ szervezet illetékese.

Kevesebb halat kellene enni és ritkábban. A halgazdaságok sem jelenthetnek alternatívát, hacsak nem változtatnak erõsen környezetszennyezõ gyakorlatukon. Ráadásul a haltenyésztést is "túlfogyasztás" jellemzi: 4 kiló szardellára vagy szardíniára van szükség 1 kiló lazac, és akár 14 kiló halra egy kilogramm tonhal elõállításához.
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra