Legutóbb a BORS adott le a fura esetekrõl két, önmagában is rettentõ hírt.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Szetlõrinc. Kegyetlen állatkínzás miatt indított büntetõeljárást a rendõrség: Szentlõrincen egy eddig ismeretlen tettes felakasztotta nagytestû kutyáját. A kutya nagyon sokat szenvedett, mielõtt kimúlt.
A hír számtalan kérdést vet fel:
-Vajon miként jutott a hatóság tudomására a szörnyû eset?
- „A kutya nagyon sokat szenvedett, mielõtt kimúlt.” Ez a mondat arra enged következtetni, hogy valaki, valakik látták az esetet.
Akkor miért nem léptek közbe, miért csak utólag értesítették a rendõröket?
-Vajon miért nem tettek semmit? Netán féltek az elkövetõtõl? (ilyen sajnos gyakori)
-Vajon, kellõen keményen büntetõ jogszabályok híján milyen büntetésben részesül az elkövetõ?
Jómagam telefonon próbáltam utánajárni az esetnek, de a szokványos rendõrségi reakcióba ütköztem, miszerint „a nyomozás jelen pillanatában nem áll módunkban felvilágosítást adni.” No igen, ez a személyiségi jogok különös értelmezése, bár itt nem is lényeges az elkövetõ neve. A tanú(k) megszólaltatása azonban igen lényeges lenne, már csak a korábban felvetett kérdések okán is.
N.A.
A másik hírt már kommentálni sem tudom.
Pia menti meg az állatkínzót
Nem büntetik
A másodfokú bíróság letöltendõ, FELFÜGGESZETT szabadságveszésre enyhítette annak a férfinak a büntetését, aki az emeletrõl dobta ki ír szetter kutyáját még 2008. karácsonyán. A férfi, miután az elsõ emeleti gangról lehajította a 15(!) éves ebet, utánament, és amikor látta, hogy nem pusztult el, a sérült állatot átvonszolta egy parkba, hogy ott fagyjon halálra. A szomszédok orvoshoz vitték a szerencsétlen kutyát. Végül az állat a szomszédok segítségével túlélte a rettenetet. Az állatvédõk bírósághoz fordultak, a férfi tavaly elsõ fokon öt hónap fogházbüntetést kapott. Ezt az ítéltet változtatta meg most az elsõfokú bíróság, két év próbaidõre felfüggesztették. A enyhítés indokai között szerepelt, hogy a vádlott elvonókúra alatt állt, és mert állatkínzás miatt nem szoktak letöltendõ börtönbüntetést kiszabni.
A szegény állat szörnyû sorsánál csak a bíróság hozzáállása gyomorfordítóbb. A törvény az törvény, itt nem szokás állatkínzást letöltendõ börtönbüntéssel sújtani. De, ahogyan „felsõ”, vagy alsó nyomásra (ld. Civil kezdeményezések) számtalan törvény ítéltetett és érett meg a változtatásra, ahogyan ez is. Arról persze már ne is beszéljünk, hogy hazánkban az angolszász törvénykezéssel ellentétben a szokásjog alapú bíráskodás nem létezik.
Leginkább az indoklás második része háborított fel. A férfi elvonókúrára járt. Na és? Ezt, ki tudja milyen nyomásra, vagy saját belátása alapján, a MAGA érdekében tette. Ez már kellõ ok és indok lehet tették mentségéül? A logika útján haladva a piahiányt pótolja, sõt, meg is magyarázza az állatkínzás? Sõt, akár egy járókelõt is nyugodt szívvel, büntetés nélkül jól helyben lehetett hagyni?
A finoman szólva is embertelen, szadista „urat” és a bírót, bírónõt is a vádlottak padjára ültetném, de minimum megkérdõjelezném pálya alkalmasságát levonva annak következményeit.
A híradás egyrõl azonban nem szól: hogyan alakult a továbbiakban az idõsecske kutyus sorsa? Tán õ is visszakerült szeretõ gazdájához, akár a tévében is sokszor bemutatott, sétáltatás címén félholtra rugdosott szálkásszõrû tacskó? Mert akkor…
Nagy Adrienn
A szegény sorsú eb 15 évig hûséggel kitartott (feltehetõen hosszú ideje alkoholista) gazdája mellett. Vajon addig min mehetett keresztül?