rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Az emberekért szenvedõ állatok védelmét szigorítani kellene!

  • Tavaly több mint 300 ezer állaton hajtottak végre kísérleteket Magyarországon egy kilenctagú testület szakvéleménye alapján. Egy országgyûlési képviselõ törvényben írná elõ, hogy a kísérleti állatok sorsáról nem dönthet olyan ember, aki érdekelt lehet egy-egy kísérlet elvégzésében. Az állatkísérleteket elbíráló testület a kérelmek 90 százalékát átengedi. Bár munkájukat a csoport állatvédõ tagja is korrektnek tartja, a tagok többségének kilétét titkolják a nyilvánosság elõl, mert féltik õket a radikális állatvédõktõl.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    304 922 állaton végeztek állatkísérletet tavaly Magyarországon: fõként egereken és patkányokon, de a kísérleti állatok közt voltak bõven madarak, nyulak, disznók, 686 kutya és 40 macska is. Valamennyi kísérlet engedélyezésében döntõ szerepe van egy kilenctagú etikai tanácsnak. A negyedévente ülésezõ testület bírálja el közel tíz éve az összes állatkísérlet végzésére vonatkozó kérelmet, és ennek a tanácsnak a szakvéleménye alapján dönt az engedélyezésrõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal.

    Az etikai tanácsnak jelenleg csak egyetlen állatvédõ tagja van, ezzel szemben három tagját a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) delegálta, bár az állatkísérletek jelentõs részét épp a gyógyszergyártók végzik. Egy embert küldött a laboratóriumi állattenyésztõk szervezete, továbbá a testület tagjai közt van az egészségügyi és az oktatási miniszter, az orvosi egyetemek rektorai által kiválasztott, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egy-egy delegáltja. A tanács elnöke a MAGYOSZ egyik delegáltja, Gyertyán István, aki az egyik hazai gyógyszergyár munkatársa, és korábban maga is részt vett állatkísérletekben.

    Ennek a testületnek a mûködésébe nyúlna bele az az állatvédelmi törvény módosítására tett javaslat, amelyet október 29-én nyújtott be a parlament elé Bárándy Gergely MSZP-s képviselõ. A javaslat szerint a kérelmek elbírálásakor a tanács munkájában nem vehetne részt az, akinek a kérelmére indult az eljárás, érdeke fûzõdik a kísérlet engedélyezéséhez, vagy akár csak az elfogulatlanságát veszélyeztetõ viszonyban áll az elõzõ két csoportba sorolható emberrel.

    "Szükséges összeférhetetlenségi szabályokat kimondani az elfogulatlan véleménynyilvánítás biztosítása érdekében" - olvasható a törvényjavaslat indokolásában. "A visszaélések lehetõségét a lehetõ leginkább ki kell zárni. Ez a módosítás lehetõvé tenné, hogy tisztább rendszert teremtsünk" - mondta az [origo]-nak Bárándy.

    Az összeférhetetlenségi szabályokat kikötõ törvényjavaslatról Gyertyán és az állatvédõk delegáltja, Berey Attila is azt mondta az [origo]-nak: egyetértenek vele, de valódi újítást nem fog hozni a tanács mûködésébe, mert csupán az eddigi, szabályok nélkül önként vállalt gyakorlatot fogja kodifikálni. Az érvényes szavazáshoz legalább öt tagnak jelen kell lennie, teljes konszenzusra nincs szükség, a többség döntése érvényesül, szavazategyenlõségnél pedig az elnök szava dönt. Mindkét tag szerint eddig is az volt a szokás, hogy az érintett többnyire kiment az ülésrõl, ha hozzá köthetõ kérelemrõl döntöttek, de ha ezt nem tette is meg, nem szavazott.

    "Bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fûzõdik"

    Az állatkísérlet célja a törvény szerint lehet például betegség megelõzése, felismerése és gyógyítása (ideértve a gyógyszerek fejlesztését, ártalmatlanságuk vizsgálatát), környezetvédelem, tudományos kutatás, oktatás és gyakorlati képzés. A hazai állatkísérletek túlnyomó része gyógyszerfejlesztéssel vagy biológiai tudományos kutatásokkal függ össze - derül ki a minisztériumtól kapott statisztikából. A betegségkutatás kategóriáján belül a legtöbb állaton idegi és mentális rendellességek kutatása során kísérleteztek tavaly.

    Gyertyán mondott példákat a jellemzõen egyes állatfajokhoz köthetõ kísérletekre. Kutyán akkor szoktak kísérletezni, amikor - például keringési vizsgálatoknál - a patkánynál, egérnél nagyobb állatra van szükség, amelynek a szervezete jobban hasonlít az emberére. A gyógyszerek biztonságát legalább két állattal kell igazolni, az elõírás szerint egy rágcsálóval és egy nem rágcsálóval: az utóbbi szokott lenni a kutya. Macskákon Magyarországon csak ritkán kísérleteznek, de általában hallásvizsgálatokat és alváskutatást szoktak rajtuk végezni. Az utóbbira különösen alkalmasak, hiszen rengeteget alszanak. Mezõgazdasági haszonállatokon többnyire azt vizsgálják, milyen táplálék-összetételnél milyen minõségû húst, tejet lehet elõállítani, illetve a gyakran elõforduló betegségekkel szembeni védekezés lehetõségeit kutatják. Halakra fõként ökotoxikológiai, környezetszennyezéssel összefüggõ vizsgálatokhoz van szükség.

    Az etikai tanács elnöke szerint messzire vezethet az a kérdés, hogy kinek fûzõdik érdeke egy állatkísérlet engedélyezéséhez. "Még azt is lehetne mondani, hogy bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fûzõdik" - mondta. Arra a felvetésre, hogy a laboratóriumi állattenyésztõknek például az lehet az érdeke, hogy minél több állatkísérlet legyen, azt válaszolta: neki eddig nem jött át ilyen szándék a képviselõjük részérõl. Szerinte a gyakorlatban az sem igaz, hogy az állatvédõk mindenre nemet mondanának. Függetlenül attól, hogy ki delegálta õket, a tagok közt vannak megengedõbbek és szigorúbbak, ez fõként személyes morális attitûd kérdése - tette hozzá. Gyertyán szerint teljesen semleges, neutrális embert nem is lehetne találni az etikai tanács tisztségeire, mert "Magyarország kis ország, aki ért az állatkísérletekhez, az nem lehet ilyen értelemben szûz".

    150-200 kérelem évente

    Korrektnek, tisztességesnek nevezte a döntéshozatali rendszert az állatvédõk delegáltja is, aki a legnagyobb magyar állatvédõ egyesület, a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédõ Egyesület elnöke. Berey azt mondta: nem tapasztalt szubjektivitást a tagok részérõl. Gyertyán szerint a döntések nagyjából kétharmada vita nélkül születik, mert sok a típuskísérlet, ezek etikai megítélése pedig nem tér el egymástól. A tanács évente 150-200 kérelemrõl szavaz, az elutasítási arány 1999-ben körülbelül 15 százalék volt, mára nagyjából 10 százalékra csökkent. Az állatvédõk delegáltja szerint az alacsony elutasítási arány mögött az is állhat, hogy a kérelmezõk köre viszonylag szûk, 20-30 kutatóintézetrõl, egyetemrõl van szó, amelyek az elmúlt tíz évben már beletanultak a szabályokba.

    Az etikai tanács az egyes kérelmek esetében arról formál véleményt, hogy tudományosan indokolt-e a kísérlet, és kielégíti-e az úgynevezett 3 R elvét. Az elv neve a replace, reduce, refine (helyettesítés, csökkentés, tökéletesítés) szavak kezdõbetûibõl jön, és annyit jelent, hogy ha egy mód van rá, ne kísérletezzenek állaton, ha már muszáj, használjanak minél kevesebb állatot, és a lehetõ legkisebb fájdalommal járjon a kísérlet.

    Kozmetikai célra tilos az állatkísérlet

    Gyakoriak a formai hibák - például hiányzó pecsét, aláírás - , de az ilyen kérelmeket nem szokták visszadobni, csak jelzik a hatóságnak, hogy ezeket pótoltatni kell. A tanács az elnök szerint azokat a kérelmeket utasítja el, amelyek a tartalmi részben nem indokolják, írják le kellõképp részletesen a kísérletet. "Benne van a tudományos indoklás, csak az nem derül ki, mi történik az állattal" - mondott példát. "Van, amikor azt érzi az ember, hogy a kérelmezõ azért nem írja le az állatvédelmi részeket, mert ez neki nem is olyan fontos. Ez számunkra olyan, hogy minket is semmibe vesz."

    Ha egy elutasított kérelmezõ fellebbez az etikai tanács döntése ellen, az ügye a tágabb testület, az ÁTT elé kerül. Gyertyán szerint az eddigi legkeményebb ügyükben az ÁTT végül jóváhagyta az etikai tanács elutasító döntését. Úgy ítélték meg, hogy az állatkísérlet, melyet a kérelmezõ elvégezni kívánt, lényegében kozmetikai célú, amire Magyarországon nem adható engedély.

    Az etikai tanácsnak nincs lehetõsége arra, hogy ellenõrizze, egy adott laboratóriumban ténylegesen hogyan bánnak az állatokkal. Ezt évente legalább egyszer ellenõrzi a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal állatvédelmi felügyelõje, emellett a kísérletezõ helyeken úgynevezett MÁB-okat, munkahelyi állatkísérleti bizottságokat kell mûködtetni. Bárándy törvényjavaslata azt is elõírná, hogy a MÁB-oknak az a tagja, aki a kísérletet ellenõrzi, felügyeli, nem vehet részt a kísérletben. Gyertyán szerint a MÁB-ok eddig is önként alkalmazták ezt az összeférhetetlenségi szabályt.

    Az állatkísérletek engedélyezési rendszere országonként változik: Svédországban például bíróságon döntenek a kérelmekrõl, míg Angliában a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. Gyertyán szerint Magyarországon az állatkísérleteké az egyik legjobban szabályozott terület az állatvédelmen belül. Az EU éppen most módosítja az állatkísérletekre vonatkozó direktíváját, és a magyarhoz nagyon hasonló rendszer alakul, MÁB-okkal és nemzeti etikai testülettel - mondta az etikai tanács elnöke. Szerinte ez visszaigazolja, hogy a magyar szabályozás jó.

    Titkolják a tagok névsorát

    Bárándy arra számít, hogy a törvényjavaslata át fog menni a parlamenten. A földmûvelésügyi minisztériummal beszélt, és szerinte "jó szívvel" fogadták a javaslatot, az állatvédelem pedig szerinte politikasemleges terület, mindegyik frakciónak fontos. A politikus nem emlékszik, kitõl, melyik szervezettõl kapta az ötletet az etikai tanács mûködésének szigorítására, és konkrét, korábban megtörtént visszaélésrõl sincs tudomása.

    A tanács mûködése azonban a kívülállók számára nehezen átlátható. Az sem ismert, pontosan kik a tagjai jelenleg az etikai tanácsnak. Mindössze két tag adja rendszeresen arcát és nevét a testület munkájához: az elnök, illetve az állatvédõk delegáltja.

    A tagok névsorára hosszas keresgélés után sem találtunk rá az interneten, és az [origo] megkeresésére a földmûvelésügyi tárca sem adta meg a tagok névsorát, csak az elnök kilétét fedték fel. A tagok nevét és az általuk betöltött egyéb munkakört nem, csupán a delegáló szervet közölte az etikai tanács jelenlegi összetételét firtató kérdésünkre Harsányi Krisztián, a tárca állatjóléti referense. Az üléseken részt vevõ személyek kiléte idõrõl idõre változik - írta magyarázatképp. Az elnök, Gyertyán István radikális állatvédõktõl tartva kockázatosnak tartaná, ha a tagok névsora nagy nyilvánosságra kerülne. Bár Gyertyán szerint itthon még nem volt példa támadásra, de Angliában és Németországban igen, így inkább elõvigyázatosak.

    Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyennek kell lennie az etikai tanács összetételének. Csupán annyit ír elõ a minisztériumi rendelet, hogy a 21 tagú Állatvédelmi Tanácsadó Testület (ÁTT) saját soraiból választja az etikai tanács tagjait. Elvben lehetne több állatvédõ is a tanácsban, mert a rendelet alapján az ÁTT három tagját is bejegyzett állatvédõ szervezetek delegálják.

    Nehezíti a civil állatvédõk bekerülését az etikai tanácsba, hogy a jogszabály kiköti: a tisztség betöltéséhez élettudományokban szerzett felsõfokú diplomára van szükség. Gyertyán szerint, aki a megalakulás óta tagja és hat éve elnöke a tanácsnak, eleve nem volt nagy túljelentkezés a kilenc helyre az ÁTT-n belül. Szerinte van lehetõség arra, hogy megfigyelõként, szavazati jog nélkül bármelyik ÁTT-tag beülhet az etikai tanács üléseire, de ezzel mostanában nem szoktak élni.

    Origo / MTI / Orpheus


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Miért nem gond a madaraknak, ha melegek?

    Több mint 130 madárfajnál figyeltek már meg homoszexuális magatartást: a nyári lúdnál például a tartós párok csaknem egyötöde két hímbõl áll. Evolúciós szempontból nézve az azonos nemûekkel való kapcsolatnak csökkentenie kellene a madarak szaporodási sikerét - egy új kutatás azonban ellentmond ennek. Geoff MacFarlane, az ausztráliai Newcastle-i Egyetem biológusa és csapata arról számolt be 2007-ben, hogy a hím homoszexualitás gyakoribb a poligín fajoknál, ahol a hímek számos tojóval párosodnak, míg a nõstény homoszexuális viselkedés inkább a monogám fajoknál fordul elõ.

  • Gereblyével ütik agyon a csibéket - sokkoló videóval!

    Az eleségnek szánt szárnyasokkal is méltó módon kell bánni – véli a civil ombudsman.

    Iszonyatos kínlódások közepette töltik utolsó óráikat azok a naposcsibék, amelyeket a Kõszegi Arborétum ragadozó madarainak szánnak eleségül. A Blikk birtokába jutott, rejtett kamerás felvétel tanúsága szerint a néhány napos, pihés csöppségek rekeszekbe zsúfolva, teherautón érkeznek az arborétumba, ahol a gondozók a platón állva hajigálják le az élõ állatokkal tömött ládákat. Sok apróság már ekkor elpusztul.

  • Kutyákat akasztottak fel Ózdon - vigyázat, durva képpel!

    2010. 02.22-én este csörgött a telefonom, és egy bejelentés érkezett Arlóból, miszerint egy úr két felakasztott kutyatetemet talált saját kutyája sétáltatása közben. 23-án, kedden, reggeli órákban kimentünk egy állatbaráttal, és sajnos, saját szemünkkel kellett meggyõzõdnünk róla, hogy a bejelentés igaz.

    Arlóban, a romatelep mögötti területen, egy vízvezeték lezáró aknájában két felakasztott kutya teteme volt található.

  • Per az Adidas ellen kengurubõr miatt

    Kengurubõrbõl készült Adidas cipõk ügye foglalkoztatja Kalifornia alkotmánybíróságát. A Vegetarian International Voice of Animals (Vegetariánusok- az Állatok hangja, VIVA) brit állatvédelmi szervezet perelte be a sportszereket készítõ Adidas német céget, amiért az megsértette a kenguruk és más állatok védelmét elõíró kaliforniai törvényt - közölte az AFP francia hírügynökséggel a VIVA képviselõje.

    Az illetõ rámutatott, hogy "a kenguruk vadállatok és nem cipõk" , egyben követelte: az Adidas kengurubõr helyett használjon szintetikus anyagokat...

  • Sziget 2011 - az Állatvédõk is Szigetelnek!

    Zöld Udvar - “Ha nem most, akkor mikor? Ha nem Te, akkor ki?” A fesztivál koncert és program kavalkádja alatt a Zöld Udvar a Sziget civil részlegének zöld oázisaként sok érdekes élményt, programot tartogat a látogatók számára.

    Résztvevõ szervezetek: BOCS Alapítvány, Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség, Humanista Mozgalom, Jane Goodall Intézet, Levegõ Munkacsoport, NOÉ Állatotthon Alapítvány, Orpheus Állatvédõ Egyesület, Pécsi Zöld Kör, Régiók Fejlesztéséért Egyesület, Útilapu Hálózat – SCI Hungary, Védegylet Egyesület.

  • Állatok 'olimpiai rekordjai'

    Amikor Pekingben elkezdõdik az olimpia, a világ ismét feszült érdeklõdéssel vár újabb rekordokat. Az állatvilágban megszületõ rekordokkal összehasonlítva azonban elhalványul nem egy sportbeli aranyérem fénye:

    vándorsólymok óránként 230 kilométeres sebességgel szelik a levegõt, ámbráscetek akár 2500 méter mélyre is lemerülnek és az orrszarvúbogár saját testsúlyának 850-szeresét is képes elmozdítani - olvasható a Természetvédelmi Világalap napokban közzétett jelentésében.

  • Segítõ négylábúak

    A kutya már nemcsak az ember legjobb barátja, hanem az utóbbi évtizedekben terápiás partnere is. Megkönnyíti a mozgássérültek életét, és képes elõre jelezni gazdája epilepsziás rohamát. A hatvanas évek végén történt, hogy egy amerikai pszichiáter nem tudta kire hagyni a kutyáját, ezért magával vitte vidéki munkái során. És láss csodát: a kutya jelenléte miatt az addig csak nehezen megnyíló gyerekek sokkal kezelhetõbbek lettek, és könnyebben teremtettek kapcsolatot a szakemberrel. Azóta számos kutatási eredmény bebizonyította, hogy a különbözõ terápiákra a kutya a legalkalmasabb állat. Magyarországon tíz éve jelentek meg az elsõ segítõ ebek.

  • Kiszúrt szemû, és egyéb súlyos sérült kutyák menekültek meg

    Van Pakson egy doktor úr, aki valaha felesküdött az állatok gyógyítására és mentésére.

    "Tisztelt Harsányiné Erika! A kiszúrt szemû kutyát megmûtöttem, a szemgolyót a mélyen átható sérülés miatt el kellett távolítani. Az állatnak a stressz mellett is igen erõs fájdalmai voltak. Ma reggel kint voltam a menhelyen, a kutya viszonylag jól van egyelõre nem lázas, de ismét kapott fájdalomcsillapítót és antibiotikumot. Egy elgennyesedett sérves kiskutyát is mûtöttem tegnap, a kitisztított sebe látható a képen. Tisztelettel Dr Fehér Tibor"

  • *Kisállat show*

    (2006 december 2 - 3 -án Budapesten a Lurdy-házban (1097 Bp. Könyves Kálmán krt.12-14.) nagyszabású *Kisállat Show*-t rendez a Panoráma és a Macskamánia Egyesület. A hazai kiállítók számos egzotikus fajtájú állata mellett igazi ritkaságok is megtalálhatók. A kiállítás területén kedvezményes vásárlási lehetõség lesz eledelekbõl, ill. felszerelésekbõl.

    Nyitvatartás: szombaton és vasárnap 10 - 18 óra között. Belépõ a helyszínen váltható!

  • Ugye nem lesz idén élõ kisnyuszid?!

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület évtizedes tapasztalatok alapján óvva inti a családokat attól, hogy a húsvéti ünnepekre szeretteiknek ajándékba nyuszit, kutyát vagy más élõ állatot vásároljanak. A hobbicélú állatok megvásárlása / örökbefogadása elõtt jól meg kell gondolni, hogy egyáltalán képesek vagyunk-e az állattartásra?! Van megfelelõ tartási helyünk? Van elég idõnk, hogy az állattal rendesen foglalkozzunk? Jut pénz állateledelre, állatorvosra és az állattartás kapcsán felmerülõ egyéb költségre?

  • Finnyás õzek, mindenevõ vaddisznók - Vadetetés télidõben

    A hóborította erdõkben, letarolt mezõkön a vadak egyre kevesebb táplálékot találnak: a hivatásos vadászok hetente több mint nyolcvan mázsa takarmányt visznek az õzek, szarvasok, vaddisznók etetõihez - mondja el Zsernoviczky Károly, a pacsai vadásztársaság fõvadásza. A szórókhoz általában az állatok kedvére való élelmet juttatják el.

    - Az õz az egyik legfinnyásabb, legválogatósabb vad, de meghálálja - jobb minõségû, nagyobb agancsot növeszt - ha a különbözõ magokhoz kisebb mennyiségû agancsnövesztõ tápot is kevernek.

  • Kilenc lovat mentettek meg az éhhaláltól

    Az éhhaláltól mentett meg kilenc lovat egy állatvédõ alapítvány. A patásokat egy Berettyóújfalu melletti tanyán találták még decemberben, tulajdonosuk nem gondozta, és nem is etette õket. Az állatvédõk és a hatóságok többször is felszólították a lovak gazdáját, hogy lássa el takarmánnyal az állatokat, de ezt nem tette meg. Miután egy állatorvos megállapította, hogy a lovak életveszélyben vannak, az állatvédõ alapítvány úgy döntött: elviszik a patásokat. Ebbe végül a tulajdonos is beleegyezett.

  • Hat németjuhászt mentettünk

    Hat németjuhászt mentettünkA kölyök, németjuhász jellegű hat testvér lakossági segélykérésre került az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere révén az egyesület gondozásába. Évente nyolcszáznál több kutyát és macskát ment meg az Orpheus Állatvédő Egyesület, így a legnagyobb szükség lelkes Örökbefogadókra, eledellel támogatókra, kutyaház felajánlókra, anyagi támogatókra van. A legapróbb támogatása is óriási segítséget jelent a napi létfenntartás, az állatok etetése, gyógykezelése kapcsán. Köszönjük az önzetlen segítők támogatását, figyelmét, és természetesen várjuk az örökbe fogadók jelentkezését itt: Ebangyal!

  • Az õscetek a szárazföldön hozták világra kicsinyeiket

    Washington - Az õscetek a szárazföldön hozták világra kicsinyeiket - állítja egy amerikai paleontológus unikális, 47,5 millió éves kövületek alapján.

    Philip Gingerich, a Michigani Egyetem paleontológusa Pakisztánban bukkant rá két õscet - egy hím és egy vemhes nõstény - maradványaira.

    Meggyõzõdése szerint ezek a fosszíliák világítanak rá, hogy miként cserélték le a cetek a szárazföldi létformát a vízi életmódra.

  • Döghúséttermek mentik meg az ázsiai keselyûket

    Döghúséttermek mentik meg Kambodzsában a végveszélyben lévõ keselyûket, amelyek száma a természetes táplálékforrásaik csökkenése miatt visszaesett az elmúlt évtizedek során. A Birdlife International, a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Wildlife Conservation Society (WCS) 2004-ben hívta életre az éttermeket a keselyûk számára. A speciális étteremlánc célja, hogy állandó táplálékforrást biztosítson a Kambodzsában élõ három fõ keselyûfajnak, a keleti fehérhátú keselyûnek, a keskenycsõrû keselyûnek és a pirosfejû keselyûnek.

  • Adj egy könyvet karácsonyra 2005

    Az állatok védelme csak akkor valósulhat meg, ha a társadalom megfelelõ szintre emelkedik. A környezeti tudatosság része, hogy odafigyeljük segítségre szoruló embertársainkra is!

    Adományozási program a nélkülözõk megsegítésére

    A szegénység nagyúr. A mindennapi nehézségek mellett az ünnepnapokat is beárnyékolja. Nincs finom sütemény, nincs családi meleg, a mosoly sincs sehol. Az ünnepekbõl ami marad, az sokszor csak a zord – hideg tél.

    A Mátrix Alapítvány 2005-ben is megszervezi a már hagyományosnak mondható segítõ programját.

  • Cukor, Doby, Lala kutyák gazdihoz kerültek

    Cukor kutyus egy több méteres lánccal a nyakában kóborolt. Eléggé ijesztõ képet mutatott a szituáció. Doby a harci kutya jellegû kutyus az utcán kóborolt, a tetovált állatvédõk segítségével került gazdakeresõ programba. Lálá a labrador jellegû kutyus gazdátlanul kószált egy telephely körül.

    Szerencsére számukra az állatvédelmi teleprõl való kikerülés révén felvillant a szerencse. További négylábú védencek keresnek befogadót, szeretõ gazdát, új családot, egyben reményt a jobb élethez.

  • Nyugdíjba vonul Szegeden a gyepmester

    a sokat látott, és dolgozott sintérNyugdíjba megy Farkas László, aki harmincöt éven keresztül látta el a gyepmesteri teendõket az algyõi telepen. Az állatvédõk remélik, utódjával sikeresebben tudnak majd együttmûködni. A gyepmesteri állásra pályázat útján keres alkalmas embert a város.

    Harmincöt évig töltötte be a gyepmesteri feladatot az algyõi telepen Farkas László. Ez idõ alatt évi 3-600 kutyával számolva – átlagosan ennyi került élve vagy holtan a telepre – 10-20 ezer ebbel volt dolga.

  • Évente csaknem ötezer veszélyes kutyatámadás, a hat éven aluli gyerekek a legveszélyeztetettebbek

    - Fokozatosan kell a felelõsség érzetét kialakítani a gyermekekben, egy menhelylátogatás kiváló lehetõség erre.

    Magyarországon évente csaknem ötezer veszélyes kutyaharapást regisztrálnak, melyek legnagyobb részét a 6 éves kor alatti gyermekek szenvedik el. Fokozatosan kell a felelõsség érzetét kialakítani egy kisgyermekekben, akik így nem csak egy esetleges kutyatámadástól menekülhetnek meg, de megtanulnak megfelelõen viszonyulni a négylábúakhoz. Éppen ezért, pedagógiai céllal látogatták meg óvodások az állatmenhelyet.

  • Lucky és Ozz gazdihoz kerültek

    Lucky a 6 hónapos, agilis, dog jellegû kutya kölyökként került az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatvédelmi központjába. 8 hónapnyi keresés után megtalálta álmai családját, örökbe fogadták. Ozz az utcán kergette a többi kutyát és keltett riadalmat az emberek között. Õt is befogta az Orpheus állatbefogó szakembere, de az õ gazdáját sikerült felkutatni, aki az állatot haza is vihette.

    Nekik szerencséjük volt, de sok sok szeretetre éhes kutya és cica keresi továbbra is örökbefogadóját.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása