rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Az emberekért szenvedõ állatok védelmét szigorítani kellene!

  • Tavaly több mint 300 ezer állaton hajtottak végre kísérleteket Magyarországon egy kilenctagú testület szakvéleménye alapján. Egy országgyûlési képviselõ törvényben írná elõ, hogy a kísérleti állatok sorsáról nem dönthet olyan ember, aki érdekelt lehet egy-egy kísérlet elvégzésében. Az állatkísérleteket elbíráló testület a kérelmek 90 százalékát átengedi. Bár munkájukat a csoport állatvédõ tagja is korrektnek tartja, a tagok többségének kilétét titkolják a nyilvánosság elõl, mert féltik õket a radikális állatvédõktõl.

    304 922 állaton végeztek állatkísérletet tavaly Magyarországon: fõként egereken és patkányokon, de a kísérleti állatok közt voltak bõven madarak, nyulak, disznók, 686 kutya és 40 macska is. Valamennyi kísérlet engedélyezésében döntõ szerepe van egy kilenctagú etikai tanácsnak. A negyedévente ülésezõ testület bírálja el közel tíz éve az összes állatkísérlet végzésére vonatkozó kérelmet, és ennek a tanácsnak a szakvéleménye alapján dönt az engedélyezésrõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal.

    Az etikai tanácsnak jelenleg csak egyetlen állatvédõ tagja van, ezzel szemben három tagját a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) delegálta, bár az állatkísérletek jelentõs részét épp a gyógyszergyártók végzik. Egy embert küldött a laboratóriumi állattenyésztõk szervezete, továbbá a testület tagjai közt van az egészségügyi és az oktatási miniszter, az orvosi egyetemek rektorai által kiválasztott, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egy-egy delegáltja. A tanács elnöke a MAGYOSZ egyik delegáltja, Gyertyán István, aki az egyik hazai gyógyszergyár munkatársa, és korábban maga is részt vett állatkísérletekben.

    Ennek a testületnek a mûködésébe nyúlna bele az az állatvédelmi törvény módosítására tett javaslat, amelyet október 29-én nyújtott be a parlament elé Bárándy Gergely MSZP-s képviselõ. A javaslat szerint a kérelmek elbírálásakor a tanács munkájában nem vehetne részt az, akinek a kérelmére indult az eljárás, érdeke fûzõdik a kísérlet engedélyezéséhez, vagy akár csak az elfogulatlanságát veszélyeztetõ viszonyban áll az elõzõ két csoportba sorolható emberrel.

    "Szükséges összeférhetetlenségi szabályokat kimondani az elfogulatlan véleménynyilvánítás biztosítása érdekében" - olvasható a törvényjavaslat indokolásában. "A visszaélések lehetõségét a lehetõ leginkább ki kell zárni. Ez a módosítás lehetõvé tenné, hogy tisztább rendszert teremtsünk" - mondta az [origo]-nak Bárándy.

    Az összeférhetetlenségi szabályokat kikötõ törvényjavaslatról Gyertyán és az állatvédõk delegáltja, Berey Attila is azt mondta az [origo]-nak: egyetértenek vele, de valódi újítást nem fog hozni a tanács mûködésébe, mert csupán az eddigi, szabályok nélkül önként vállalt gyakorlatot fogja kodifikálni. Az érvényes szavazáshoz legalább öt tagnak jelen kell lennie, teljes konszenzusra nincs szükség, a többség döntése érvényesül, szavazategyenlõségnél pedig az elnök szava dönt. Mindkét tag szerint eddig is az volt a szokás, hogy az érintett többnyire kiment az ülésrõl, ha hozzá köthetõ kérelemrõl döntöttek, de ha ezt nem tette is meg, nem szavazott.

    "Bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fûzõdik"

    Az állatkísérlet célja a törvény szerint lehet például betegség megelõzése, felismerése és gyógyítása (ideértve a gyógyszerek fejlesztését, ártalmatlanságuk vizsgálatát), környezetvédelem, tudományos kutatás, oktatás és gyakorlati képzés. A hazai állatkísérletek túlnyomó része gyógyszerfejlesztéssel vagy biológiai tudományos kutatásokkal függ össze - derül ki a minisztériumtól kapott statisztikából. A betegségkutatás kategóriáján belül a legtöbb állaton idegi és mentális rendellességek kutatása során kísérleteztek tavaly.

    Gyertyán mondott példákat a jellemzõen egyes állatfajokhoz köthetõ kísérletekre. Kutyán akkor szoktak kísérletezni, amikor - például keringési vizsgálatoknál - a patkánynál, egérnél nagyobb állatra van szükség, amelynek a szervezete jobban hasonlít az emberére. A gyógyszerek biztonságát legalább két állattal kell igazolni, az elõírás szerint egy rágcsálóval és egy nem rágcsálóval: az utóbbi szokott lenni a kutya. Macskákon Magyarországon csak ritkán kísérleteznek, de általában hallásvizsgálatokat és alváskutatást szoktak rajtuk végezni. Az utóbbira különösen alkalmasak, hiszen rengeteget alszanak. Mezõgazdasági haszonállatokon többnyire azt vizsgálják, milyen táplálék-összetételnél milyen minõségû húst, tejet lehet elõállítani, illetve a gyakran elõforduló betegségekkel szembeni védekezés lehetõségeit kutatják. Halakra fõként ökotoxikológiai, környezetszennyezéssel összefüggõ vizsgálatokhoz van szükség.

    Az etikai tanács elnöke szerint messzire vezethet az a kérdés, hogy kinek fûzõdik érdeke egy állatkísérlet engedélyezéséhez. "Még azt is lehetne mondani, hogy bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fûzõdik" - mondta. Arra a felvetésre, hogy a laboratóriumi állattenyésztõknek például az lehet az érdeke, hogy minél több állatkísérlet legyen, azt válaszolta: neki eddig nem jött át ilyen szándék a képviselõjük részérõl. Szerinte a gyakorlatban az sem igaz, hogy az állatvédõk mindenre nemet mondanának. Függetlenül attól, hogy ki delegálta õket, a tagok közt vannak megengedõbbek és szigorúbbak, ez fõként személyes morális attitûd kérdése - tette hozzá. Gyertyán szerint teljesen semleges, neutrális embert nem is lehetne találni az etikai tanács tisztségeire, mert "Magyarország kis ország, aki ért az állatkísérletekhez, az nem lehet ilyen értelemben szûz".

    150-200 kérelem évente

    Korrektnek, tisztességesnek nevezte a döntéshozatali rendszert az állatvédõk delegáltja is, aki a legnagyobb magyar állatvédõ egyesület, a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédõ Egyesület elnöke. Berey azt mondta: nem tapasztalt szubjektivitást a tagok részérõl. Gyertyán szerint a döntések nagyjából kétharmada vita nélkül születik, mert sok a típuskísérlet, ezek etikai megítélése pedig nem tér el egymástól. A tanács évente 150-200 kérelemrõl szavaz, az elutasítási arány 1999-ben körülbelül 15 százalék volt, mára nagyjából 10 százalékra csökkent. Az állatvédõk delegáltja szerint az alacsony elutasítási arány mögött az is állhat, hogy a kérelmezõk köre viszonylag szûk, 20-30 kutatóintézetrõl, egyetemrõl van szó, amelyek az elmúlt tíz évben már beletanultak a szabályokba.

    Az etikai tanács az egyes kérelmek esetében arról formál véleményt, hogy tudományosan indokolt-e a kísérlet, és kielégíti-e az úgynevezett 3 R elvét. Az elv neve a replace, reduce, refine (helyettesítés, csökkentés, tökéletesítés) szavak kezdõbetûibõl jön, és annyit jelent, hogy ha egy mód van rá, ne kísérletezzenek állaton, ha már muszáj, használjanak minél kevesebb állatot, és a lehetõ legkisebb fájdalommal járjon a kísérlet.

    Kozmetikai célra tilos az állatkísérlet

    Gyakoriak a formai hibák - például hiányzó pecsét, aláírás - , de az ilyen kérelmeket nem szokták visszadobni, csak jelzik a hatóságnak, hogy ezeket pótoltatni kell. A tanács az elnök szerint azokat a kérelmeket utasítja el, amelyek a tartalmi részben nem indokolják, írják le kellõképp részletesen a kísérletet. "Benne van a tudományos indoklás, csak az nem derül ki, mi történik az állattal" - mondott példát. "Van, amikor azt érzi az ember, hogy a kérelmezõ azért nem írja le az állatvédelmi részeket, mert ez neki nem is olyan fontos. Ez számunkra olyan, hogy minket is semmibe vesz."

    Ha egy elutasított kérelmezõ fellebbez az etikai tanács döntése ellen, az ügye a tágabb testület, az ÁTT elé kerül. Gyertyán szerint az eddigi legkeményebb ügyükben az ÁTT végül jóváhagyta az etikai tanács elutasító döntését. Úgy ítélték meg, hogy az állatkísérlet, melyet a kérelmezõ elvégezni kívánt, lényegében kozmetikai célú, amire Magyarországon nem adható engedély.

    Az etikai tanácsnak nincs lehetõsége arra, hogy ellenõrizze, egy adott laboratóriumban ténylegesen hogyan bánnak az állatokkal. Ezt évente legalább egyszer ellenõrzi a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal állatvédelmi felügyelõje, emellett a kísérletezõ helyeken úgynevezett MÁB-okat, munkahelyi állatkísérleti bizottságokat kell mûködtetni. Bárándy törvényjavaslata azt is elõírná, hogy a MÁB-oknak az a tagja, aki a kísérletet ellenõrzi, felügyeli, nem vehet részt a kísérletben. Gyertyán szerint a MÁB-ok eddig is önként alkalmazták ezt az összeférhetetlenségi szabályt.

    Az állatkísérletek engedélyezési rendszere országonként változik: Svédországban például bíróságon döntenek a kérelmekrõl, míg Angliában a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. Gyertyán szerint Magyarországon az állatkísérleteké az egyik legjobban szabályozott terület az állatvédelmen belül. Az EU éppen most módosítja az állatkísérletekre vonatkozó direktíváját, és a magyarhoz nagyon hasonló rendszer alakul, MÁB-okkal és nemzeti etikai testülettel - mondta az etikai tanács elnöke. Szerinte ez visszaigazolja, hogy a magyar szabályozás jó.

    Titkolják a tagok névsorát

    Bárándy arra számít, hogy a törvényjavaslata át fog menni a parlamenten. A földmûvelésügyi minisztériummal beszélt, és szerinte "jó szívvel" fogadták a javaslatot, az állatvédelem pedig szerinte politikasemleges terület, mindegyik frakciónak fontos. A politikus nem emlékszik, kitõl, melyik szervezettõl kapta az ötletet az etikai tanács mûködésének szigorítására, és konkrét, korábban megtörtént visszaélésrõl sincs tudomása.

    A tanács mûködése azonban a kívülállók számára nehezen átlátható. Az sem ismert, pontosan kik a tagjai jelenleg az etikai tanácsnak. Mindössze két tag adja rendszeresen arcát és nevét a testület munkájához: az elnök, illetve az állatvédõk delegáltja.

    A tagok névsorára hosszas keresgélés után sem találtunk rá az interneten, és az [origo] megkeresésére a földmûvelésügyi tárca sem adta meg a tagok névsorát, csak az elnök kilétét fedték fel. A tagok nevét és az általuk betöltött egyéb munkakört nem, csupán a delegáló szervet közölte az etikai tanács jelenlegi összetételét firtató kérdésünkre Harsányi Krisztián, a tárca állatjóléti referense. Az üléseken részt vevõ személyek kiléte idõrõl idõre változik - írta magyarázatképp. Az elnök, Gyertyán István radikális állatvédõktõl tartva kockázatosnak tartaná, ha a tagok névsora nagy nyilvánosságra kerülne. Bár Gyertyán szerint itthon még nem volt példa támadásra, de Angliában és Németországban igen, így inkább elõvigyázatosak.

    Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyennek kell lennie az etikai tanács összetételének. Csupán annyit ír elõ a minisztériumi rendelet, hogy a 21 tagú Állatvédelmi Tanácsadó Testület (ÁTT) saját soraiból választja az etikai tanács tagjait. Elvben lehetne több állatvédõ is a tanácsban, mert a rendelet alapján az ÁTT három tagját is bejegyzett állatvédõ szervezetek delegálják.

    Nehezíti a civil állatvédõk bekerülését az etikai tanácsba, hogy a jogszabály kiköti: a tisztség betöltéséhez élettudományokban szerzett felsõfokú diplomára van szükség. Gyertyán szerint, aki a megalakulás óta tagja és hat éve elnöke a tanácsnak, eleve nem volt nagy túljelentkezés a kilenc helyre az ÁTT-n belül. Szerinte van lehetõség arra, hogy megfigyelõként, szavazati jog nélkül bármelyik ÁTT-tag beülhet az etikai tanács üléseire, de ezzel mostanában nem szoktak élni.

    Origo / MTI / Orpheus


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Brutális! Levágták egy kutya orrát! - képpel

    Megcsonkítottak egy kutyát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Demecseren. A hároméves keverék eb orrát egyszerûen levágták, valószínûleg egy késsel. Az állat már jobban van, jelenleg Nyíregyházán kezelik. Gondozói állatkínzás miatt tettek feljelentést a rendõrségen.

    A levágott orrú kutya látványa még a tapasztalt állatvédõket is megdöbbentette. Az orrban sok idegvégzõdés van, ezért az orvosok szerint az állat rendkívüli kínokat élhetett át. Az alapítvány munkatársai - hiányzó szaglószerve miatt - Nózinak hívják a kutyát.

  • 2010 július 1-tõl szigorodtak az állattartás szabályai

    Tilos a gömbakvárium a halaknak, de hosszabb lánc kell a kutyáknak

    védelemAz Orpheus Állatvédõ Egyesület állatokkal foglalkozó szakemberei örömmel fogadják a szigorodó rendeletet. Március 1-én lépett életbe a 41/2010. (II. 26.) számú kormányrendelet, amely a házi kedvencekkel való bánásmódot szabályozza, és egyebek mellett az akvaristák, valamint a kutyatulajdonosok számára ír elõ új szabályokat - derül ki a Magyar Közlöny 27. számából. A rendelet több pontja 2010. július 1-tõl hatályos.

  • Bio tojást az asztalodra!

    Létezik egy BIO tojás csoport. A nevük a "Farm Tojás Csoport". Tagjai küldetésének tekintik a Föld, a környezet és az egészség védelmét. Az általuk alkalmazott módszerek a természet törvényeivel mindenkor harmonizálnak, elutasítunk minden, a természetet és az állatokat pusztító eljárást. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében termelik a bio tojást. Legfõbb jellemzõje, hogy ellenõrzött ökológiai gazdálkodásból származó a tojás, mint termék, mely az Európai Unió biológiai tojástermelésre vonatkozó elõírásainak is teljes mértékben megfelel.

  • Anett, a vizsla szuka gazdihoz került

    Anett, a szuka, felnõtt korú (3 év körüli), vizsla kutya a belváros egyik utcájában öntudatlanul rohangált az autók között. Állatbarátok lettek figyelmesek a balesetveszélyesen közlekedõ kutyára. Az állatot megfogták, majd hívták az Orpheus Állatvédõ Egyesületet.

    Az eb bekerült az állatvédelmi telepre, ahol külsõ-belsõ parazitáktól mentesítettük, majd elkülönített megfigyelés alá helyeztük.A kezdeti ijedtség után stabil idegrendszert, barátságosságot, szocializáltságot, jól tápláltságot mutatott. Örökbe sikerült adnunk.

  • Internetes közösség bünteti az állatkínzó nõt

    A 15 perc hírnév még annak is jár, aki behajít egy macskát egy kukába. Persze ez a fajta hírnév nem rajongással jár, hanem az interneten terjedõ gúnyolódó videókkal és játékokkal, sõt, halálos fenyegetésekkel.

    Az internetes mém (meme) kifejezés egy neologizmus, mely egy olyan kifejezést vagy fogalmat takar, ami divatszerûen terjed embertõl emberig az interneten. Egy internetes mém maradhat állandó, vagy megváltozhat az idõk során, véletlenül, a rá irányuló kommentár, imitációk és paródiák hatására, vagy akár a rá vonatkozó híradások gyûjtésével.

  • Sikeres volt a békamentés!

    Békamentõ akció volt szombaton a Mecsekben

    Természetvédõk szedték össze az erdõben az avar alatt megbújó állatokat és vitték át szaporodási helyükhöz, a közeli tóhoz. Évente több ezer békát ütnek el az autók, vándorlási útjukat ugyanis sokszor forgalmas utak keresztezik. Az önkéntesek, elsõsorban gyerekek, ezekben a hetekben több tízezer állatot mentenek meg. Az állatvédõk szerint a mentés sikeres, a békák közül sokan célba is érnek.

  • Levesbe szánt macskákat szabadítottak ki

    Kína - Sanghaji állatvédõk 300 lopott macskát szabadítottak ki a hétvégén egy raktárból - adta hírül hétfõn a kínai állami média. A cicákat egy viszonteladó megbízásából gyûjtötték be a városban éjszakánként. Az állatokat 22 bambuszketrecben zsúfolták össze. A jelentések szerint a szállítók durván bántak az állatokkal, dobálták a ketreceket. A kiszabadított macskákat a gazdáik hazavihették. Három házi kedvenc azonban nem élte túl a megpróbáltatásokat. Több állatnak pedig eltört a mancsa. A macskák feltehetõen éttermekben végezték volna.

  • Megmentették a kútba esett szarvast

    Herend fölött, a Bakony lankáin a juhászkutya jelezte a hétvégén, hogy valamit talált a sûrû növényzetben. A valami egy legyengült szarvasbika volt a hat méter mély, kikövezett, elhagyott kút fogságában.

    A helyi vadásztársaság tagjai a veszprémi állatkert orvosától és gondozójától kértek segítséget, az erdészet pedig egy darus kocsival érkezett a helyszínre.

  • Ments ki egy négylábú barátot az ebrendészeti teleprõl!

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület mûködteti Szegeden az ebrendészetet. Megfigyelési idejüket letöltött, veszettség ellen oltott, féregtelenített kutyusok várják megmentõjüket! Figyelem: a telepre folyamatos jelleggel kerülnek be újabb állatok! Ha nem kerülnek gazdához a befogott négylábúak, a hatósági állatorvos altatást is elrendelhet. Ezért is fontos az állatvédõ szervezet gazdához juttatási programja. További információ kérhetõ a 20/360-98-46-os telefonszámon, az ebrendészet weboldalán is.

  • Kóbor állatokat nem lehet vízbe fojtani

    Az állatvédõk úgy látják, hogy a leghatékonyabb megoldás az ivartalanítás lenne a kóbor állatok túlszaporodása ellen, ebben pedig az állattulajdonosokra hárulna nagy szerep. Ennek azonban gátat szab, hogy egy beavatkozás 18 ezer forintba kerül, az állattartók pedig erre nem tudnak vagy nem hajlandók áldozni. Ráadásul az állatvédõk által szervezett akció egyes szakemberek szerint jogszabályba ütközik.

    Czerny Róbert állatvédelmi jogász szerint minkét oldal mellett érvelõnek igaza lehet. Hiszen valóban óriási gondot okoz a kóbor állatok számának szaporodása, erre pedig jó megoldás az ivartalanítás. Ha azonban ezt kötelezõvé tesszük, sértjük a felelõsségteljes állattartók jogait.

  • Elõzzük meg az állatkínzást!

    Legyél Te is Állatvédõ!

    Az emberek végtelenül sokat bántalmazzák az állatokat. A továbbiakban megtudhatod, hogyan segíthetsz az állatkínzás megelõzésében. Az állat is élõlény, de sajnos nem minden ember tekinti annak.

    Az állatokkal szembeni erõszaknak több formája is létezik, ezek történhetnek szándékosan vagy akaratlanul. Az állatkínzás megelõzése nagyon fontos, fõleg, hogy az emberi érzéketlenség napról-napra általánosabb lesz.

  • Ki dobta utcára Rodeót?!

    Ki dobta utcára Rodeót?!A kifejlett rottweiler kutya megjelenésétől több lakó pánikba esett Szegeden, a Röszkei utcában, így az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakemberét kérték fel, hogy a közterületen az állatot szedje össze. Egyre több nagytestű, félelmet keltő állatot engednek vagy dobnak el, hagynak magára. A cselekmény állatkínzás, ami jelen törvények értelmében bűncselekmény, mely 2 évig terjedő börtönnel is sújtható. Az állatvédők legtöbbször megteszik a feljelentést, de az azonosító chip nélküli kutyák gazdái rendszerint nem kerülnek elő.

  • Fehér elefántra bukkantak Mianmarban

    Albínó elefántra bukkantak Mianmar keleti részén.

    A helyi sajtó közlése szerint a 38 éves, két méter magas nõstény állatot a hét végén fogták be az erdészek. A túlnyomórészt buddhista Mianmarban - akárcsak Thaiföldön - a fehér elefántot misztikus és hatalommal bíró állatnak tartják, amelynek felbukkanása hatással lehet az ország irányítójára. Az ázsiai országban 1962 óta uralmon lévõ katonai junta vezetõi úgy tisztelik az albínó elefántokat, mint az egykori királyokat, és a jó szerencséjük megtartása érdekében támogatják ezeknek a ritka példányoknak a felkutatását.

  • szürkemarhát nyilaztak ismeretlenek

    Állatkínzás miatt feljelentést tett a rendõrségen szombat reggel a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegõrzõ Kht ügyvezetõje. Kiderült ugyanis, hogy három évvel ezelõtt vadászíjjal lõttek le egy szürkemarhát a Hortobágyon. Az állat haláltusáját bemutató videofelvétel most jutott az ügyvezetõ birtokába, aki azonnal megtette a szükséges lépéseket.

    Az állat lelövését tartalmazó kazettát csütörtökön este egy helybeli fiatalember juttatta el a Hortobágy Kht. ügyvezetõjéhez.

  • A varjak ellepték a várost

    Varjúelhárító gondok Sepsiszentgyörgyön

    Bukarest/Csíkszereda - Húszezer varjú lepte el a Sepsiszentgyörgy központjában fekvõ parkot, a madárinvázió megszüntetésére egy internetes fórumon vízágyúk bevetését javasolták a hozzászólók, a madárvédõk azonban ellenzik ezt a kegyetlennek tartott megoldást.

    Kelemen László, a sepsiszentgyörgyi Rara Avis Természetvédõ Egyesület elnöke elmondta:

  • Brutális állatkínzás: Eltörték a lábát, megszurkálták, majd elvágták a torkát

    Eltörték a lábát, megszurkálták, majd elvágták a torkát egy hároméves, fajtatiszta doberman szukának Gyermelyen. A szörnyû tettre nincs magyarázat: az állatvédõk törvényi szigorítást követelnek.

    Vércsík vezetett egy erdei ösvényen át a konténerig, amelyben egy zsákból került elõ a megkínzott eb teteme. – Ugattak a kutyáim, de akkora köd volt, ki sem mentem megnézni, mi történhetett – meséli a férfi, aki másnap délelõtt, gyermekével sétálva figyelt fel a kegyetlen tettrõl árulkodó nyomokra.

  • Az állatkínzást a törvény bünteti - A felelõtlen elkövetõk sok esetben büntetlenül megússzák

    állatbarát web kuckóAz állatokkal szemben elkövetett mindennapos állatkínzásoknak csak töredéke kerül nyilvánosságra...

  • Fogházbüntetést kapott a soproni állatkínzó

    Állatkínzás vétsége miatt jogerõsen tíz hónap fogházbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki kétszáznál több kutyát tartott méltatlan körülmények között a város külterületén, és öröklõdõ betegségben szenvedõ ebeket szaporított.

    Két évre felfüggesztetve tíz hónap fogházbüntetésre ítélte szerdán a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a soproni Õrsi Andrást, mert a férfi megszegte az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló törvény rendelkezéseit.

  • A fehér lovak titka

    A fehér ló mindig is nagy hatással volt az emberiségre - istenek szekerét húzta, uralkodók hátasa volt, a mesékben szárnyakat vagy szarvat kapott, nem beszélve a honfoglaláskor ajándékba adott paripáról, no meg Fehérlófiáról. A varázs része valószínûleg, hogy ezek az állatok különös változáson mennek keresztül: legtöbben színesen jönnek a világra, és csupán hat-nyolc év múlva fehérednek ki teljesen.

    Ez az átváltozás sokáig fejtörést okozott a tenyésztõknek, most azonban az uppsalai egyetem kutatói rájöttek a titok nyitjára.

  • Sorompóra lógatva találtak rá a kutyusokra - durva képekkel

    Szekszárd - Pénteken kora délután egy felháborodott telefonáló értesítette a tolna megyei állatvédõket arról, hogy a Csörge-tó felé vezetõ út mellett két kutyát lógattak fel egy használaton kívüli útzáró sorompóra. Egy barna és egy fekete fiatal kutya tetemét találták meg az állatvédõk, az egyiket a lábánál fogva felakasztva, a másikat egyszerûen „rádobva” a piros-fehér korlátra. A kutyák feltehetõen már a „közszemlére” való kihelyezés elõtt elpusztultak.

    Az állatvédõ szervezet értesítette a rendõrséget, és állatkínzás gyanúja miatt feljelentést tett.