rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Az emberekért szenvedõ állatok védelmét szigorítani kellene!

  • Tavaly több mint 300 ezer állaton hajtottak végre kísérleteket Magyarországon egy kilenctagú testület szakvéleménye alapján. Egy országgyûlési képviselõ törvényben írná elõ, hogy a kísérleti állatok sorsáról nem dönthet olyan ember, aki érdekelt lehet egy-egy kísérlet elvégzésében. Az állatkísérleteket elbíráló testület a kérelmek 90 százalékát átengedi. Bár munkájukat a csoport állatvédõ tagja is korrektnek tartja, a tagok többségének kilétét titkolják a nyilvánosság elõl, mert féltik õket a radikális állatvédõktõl.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    304 922 állaton végeztek állatkísérletet tavaly Magyarországon: fõként egereken és patkányokon, de a kísérleti állatok közt voltak bõven madarak, nyulak, disznók, 686 kutya és 40 macska is. Valamennyi kísérlet engedélyezésében döntõ szerepe van egy kilenctagú etikai tanácsnak. A negyedévente ülésezõ testület bírálja el közel tíz éve az összes állatkísérlet végzésére vonatkozó kérelmet, és ennek a tanácsnak a szakvéleménye alapján dönt az engedélyezésrõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal.

    Az etikai tanácsnak jelenleg csak egyetlen állatvédõ tagja van, ezzel szemben három tagját a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) delegálta, bár az állatkísérletek jelentõs részét épp a gyógyszergyártók végzik. Egy embert küldött a laboratóriumi állattenyésztõk szervezete, továbbá a testület tagjai közt van az egészségügyi és az oktatási miniszter, az orvosi egyetemek rektorai által kiválasztott, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egy-egy delegáltja. A tanács elnöke a MAGYOSZ egyik delegáltja, Gyertyán István, aki az egyik hazai gyógyszergyár munkatársa, és korábban maga is részt vett állatkísérletekben.

    Ennek a testületnek a mûködésébe nyúlna bele az az állatvédelmi törvény módosítására tett javaslat, amelyet október 29-én nyújtott be a parlament elé Bárándy Gergely MSZP-s képviselõ. A javaslat szerint a kérelmek elbírálásakor a tanács munkájában nem vehetne részt az, akinek a kérelmére indult az eljárás, érdeke fûzõdik a kísérlet engedélyezéséhez, vagy akár csak az elfogulatlanságát veszélyeztetõ viszonyban áll az elõzõ két csoportba sorolható emberrel.

    "Szükséges összeférhetetlenségi szabályokat kimondani az elfogulatlan véleménynyilvánítás biztosítása érdekében" - olvasható a törvényjavaslat indokolásában. "A visszaélések lehetõségét a lehetõ leginkább ki kell zárni. Ez a módosítás lehetõvé tenné, hogy tisztább rendszert teremtsünk" - mondta az [origo]-nak Bárándy.

    Az összeférhetetlenségi szabályokat kikötõ törvényjavaslatról Gyertyán és az állatvédõk delegáltja, Berey Attila is azt mondta az [origo]-nak: egyetértenek vele, de valódi újítást nem fog hozni a tanács mûködésébe, mert csupán az eddigi, szabályok nélkül önként vállalt gyakorlatot fogja kodifikálni. Az érvényes szavazáshoz legalább öt tagnak jelen kell lennie, teljes konszenzusra nincs szükség, a többség döntése érvényesül, szavazategyenlõségnél pedig az elnök szava dönt. Mindkét tag szerint eddig is az volt a szokás, hogy az érintett többnyire kiment az ülésrõl, ha hozzá köthetõ kérelemrõl döntöttek, de ha ezt nem tette is meg, nem szavazott.

    "Bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fûzõdik"

    Az állatkísérlet célja a törvény szerint lehet például betegség megelõzése, felismerése és gyógyítása (ideértve a gyógyszerek fejlesztését, ártalmatlanságuk vizsgálatát), környezetvédelem, tudományos kutatás, oktatás és gyakorlati képzés. A hazai állatkísérletek túlnyomó része gyógyszerfejlesztéssel vagy biológiai tudományos kutatásokkal függ össze - derül ki a minisztériumtól kapott statisztikából. A betegségkutatás kategóriáján belül a legtöbb állaton idegi és mentális rendellességek kutatása során kísérleteztek tavaly.

    Gyertyán mondott példákat a jellemzõen egyes állatfajokhoz köthetõ kísérletekre. Kutyán akkor szoktak kísérletezni, amikor - például keringési vizsgálatoknál - a patkánynál, egérnél nagyobb állatra van szükség, amelynek a szervezete jobban hasonlít az emberére. A gyógyszerek biztonságát legalább két állattal kell igazolni, az elõírás szerint egy rágcsálóval és egy nem rágcsálóval: az utóbbi szokott lenni a kutya. Macskákon Magyarországon csak ritkán kísérleteznek, de általában hallásvizsgálatokat és alváskutatást szoktak rajtuk végezni. Az utóbbira különösen alkalmasak, hiszen rengeteget alszanak. Mezõgazdasági haszonállatokon többnyire azt vizsgálják, milyen táplálék-összetételnél milyen minõségû húst, tejet lehet elõállítani, illetve a gyakran elõforduló betegségekkel szembeni védekezés lehetõségeit kutatják. Halakra fõként ökotoxikológiai, környezetszennyezéssel összefüggõ vizsgálatokhoz van szükség.

    Az etikai tanács elnöke szerint messzire vezethet az a kérdés, hogy kinek fûzõdik érdeke egy állatkísérlet engedélyezéséhez. "Még azt is lehetne mondani, hogy bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fûzõdik" - mondta. Arra a felvetésre, hogy a laboratóriumi állattenyésztõknek például az lehet az érdeke, hogy minél több állatkísérlet legyen, azt válaszolta: neki eddig nem jött át ilyen szándék a képviselõjük részérõl. Szerinte a gyakorlatban az sem igaz, hogy az állatvédõk mindenre nemet mondanának. Függetlenül attól, hogy ki delegálta õket, a tagok közt vannak megengedõbbek és szigorúbbak, ez fõként személyes morális attitûd kérdése - tette hozzá. Gyertyán szerint teljesen semleges, neutrális embert nem is lehetne találni az etikai tanács tisztségeire, mert "Magyarország kis ország, aki ért az állatkísérletekhez, az nem lehet ilyen értelemben szûz".

    150-200 kérelem évente

    Korrektnek, tisztességesnek nevezte a döntéshozatali rendszert az állatvédõk delegáltja is, aki a legnagyobb magyar állatvédõ egyesület, a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédõ Egyesület elnöke. Berey azt mondta: nem tapasztalt szubjektivitást a tagok részérõl. Gyertyán szerint a döntések nagyjából kétharmada vita nélkül születik, mert sok a típuskísérlet, ezek etikai megítélése pedig nem tér el egymástól. A tanács évente 150-200 kérelemrõl szavaz, az elutasítási arány 1999-ben körülbelül 15 százalék volt, mára nagyjából 10 százalékra csökkent. Az állatvédõk delegáltja szerint az alacsony elutasítási arány mögött az is állhat, hogy a kérelmezõk köre viszonylag szûk, 20-30 kutatóintézetrõl, egyetemrõl van szó, amelyek az elmúlt tíz évben már beletanultak a szabályokba.

    Az etikai tanács az egyes kérelmek esetében arról formál véleményt, hogy tudományosan indokolt-e a kísérlet, és kielégíti-e az úgynevezett 3 R elvét. Az elv neve a replace, reduce, refine (helyettesítés, csökkentés, tökéletesítés) szavak kezdõbetûibõl jön, és annyit jelent, hogy ha egy mód van rá, ne kísérletezzenek állaton, ha már muszáj, használjanak minél kevesebb állatot, és a lehetõ legkisebb fájdalommal járjon a kísérlet.

    Kozmetikai célra tilos az állatkísérlet

    Gyakoriak a formai hibák - például hiányzó pecsét, aláírás - , de az ilyen kérelmeket nem szokták visszadobni, csak jelzik a hatóságnak, hogy ezeket pótoltatni kell. A tanács az elnök szerint azokat a kérelmeket utasítja el, amelyek a tartalmi részben nem indokolják, írják le kellõképp részletesen a kísérletet. "Benne van a tudományos indoklás, csak az nem derül ki, mi történik az állattal" - mondott példát. "Van, amikor azt érzi az ember, hogy a kérelmezõ azért nem írja le az állatvédelmi részeket, mert ez neki nem is olyan fontos. Ez számunkra olyan, hogy minket is semmibe vesz."

    Ha egy elutasított kérelmezõ fellebbez az etikai tanács döntése ellen, az ügye a tágabb testület, az ÁTT elé kerül. Gyertyán szerint az eddigi legkeményebb ügyükben az ÁTT végül jóváhagyta az etikai tanács elutasító döntését. Úgy ítélték meg, hogy az állatkísérlet, melyet a kérelmezõ elvégezni kívánt, lényegében kozmetikai célú, amire Magyarországon nem adható engedély.

    Az etikai tanácsnak nincs lehetõsége arra, hogy ellenõrizze, egy adott laboratóriumban ténylegesen hogyan bánnak az állatokkal. Ezt évente legalább egyszer ellenõrzi a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal állatvédelmi felügyelõje, emellett a kísérletezõ helyeken úgynevezett MÁB-okat, munkahelyi állatkísérleti bizottságokat kell mûködtetni. Bárándy törvényjavaslata azt is elõírná, hogy a MÁB-oknak az a tagja, aki a kísérletet ellenõrzi, felügyeli, nem vehet részt a kísérletben. Gyertyán szerint a MÁB-ok eddig is önként alkalmazták ezt az összeférhetetlenségi szabályt.

    Az állatkísérletek engedélyezési rendszere országonként változik: Svédországban például bíróságon döntenek a kérelmekrõl, míg Angliában a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. Gyertyán szerint Magyarországon az állatkísérleteké az egyik legjobban szabályozott terület az állatvédelmen belül. Az EU éppen most módosítja az állatkísérletekre vonatkozó direktíváját, és a magyarhoz nagyon hasonló rendszer alakul, MÁB-okkal és nemzeti etikai testülettel - mondta az etikai tanács elnöke. Szerinte ez visszaigazolja, hogy a magyar szabályozás jó.

    Titkolják a tagok névsorát

    Bárándy arra számít, hogy a törvényjavaslata át fog menni a parlamenten. A földmûvelésügyi minisztériummal beszélt, és szerinte "jó szívvel" fogadták a javaslatot, az állatvédelem pedig szerinte politikasemleges terület, mindegyik frakciónak fontos. A politikus nem emlékszik, kitõl, melyik szervezettõl kapta az ötletet az etikai tanács mûködésének szigorítására, és konkrét, korábban megtörtént visszaélésrõl sincs tudomása.

    A tanács mûködése azonban a kívülállók számára nehezen átlátható. Az sem ismert, pontosan kik a tagjai jelenleg az etikai tanácsnak. Mindössze két tag adja rendszeresen arcát és nevét a testület munkájához: az elnök, illetve az állatvédõk delegáltja.

    A tagok névsorára hosszas keresgélés után sem találtunk rá az interneten, és az [origo] megkeresésére a földmûvelésügyi tárca sem adta meg a tagok névsorát, csak az elnök kilétét fedték fel. A tagok nevét és az általuk betöltött egyéb munkakört nem, csupán a delegáló szervet közölte az etikai tanács jelenlegi összetételét firtató kérdésünkre Harsányi Krisztián, a tárca állatjóléti referense. Az üléseken részt vevõ személyek kiléte idõrõl idõre változik - írta magyarázatképp. Az elnök, Gyertyán István radikális állatvédõktõl tartva kockázatosnak tartaná, ha a tagok névsora nagy nyilvánosságra kerülne. Bár Gyertyán szerint itthon még nem volt példa támadásra, de Angliában és Németországban igen, így inkább elõvigyázatosak.

    Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyennek kell lennie az etikai tanács összetételének. Csupán annyit ír elõ a minisztériumi rendelet, hogy a 21 tagú Állatvédelmi Tanácsadó Testület (ÁTT) saját soraiból választja az etikai tanács tagjait. Elvben lehetne több állatvédõ is a tanácsban, mert a rendelet alapján az ÁTT három tagját is bejegyzett állatvédõ szervezetek delegálják.

    Nehezíti a civil állatvédõk bekerülését az etikai tanácsba, hogy a jogszabály kiköti: a tisztség betöltéséhez élettudományokban szerzett felsõfokú diplomára van szükség. Gyertyán szerint, aki a megalakulás óta tagja és hat éve elnöke a tanácsnak, eleve nem volt nagy túljelentkezés a kilenc helyre az ÁTT-n belül. Szerinte van lehetõség arra, hogy megfigyelõként, szavazati jog nélkül bármelyik ÁTT-tag beülhet az etikai tanács üléseire, de ezzel mostanában nem szoktak élni.

    Origo / MTI / Orpheus


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kutyaszán-világbajnokság volt az Alpokban

    Budapest - Alaszka és az aranyláz hangulata jellemzi majd február 12. és 25. között a kis osztrák Werfenweng falu környékét: 1000 kutya és 200 kutyaszánhajtó ad egymásnak találkozót a Tennen-hegység lábánál.

    Ezer husky ugatásától lesz hangos a 900 méterrel a tengerszint felett található község és környéke. A világ minden tájáról érkeznek nézõk, hogy drukkoljanak a szánhúzó kutyák és hajtóik összehangolt munkájának.

    A világbajnokság eseményei mellett a gyerekeknek külön élménybirodalmat kaptak:

  • Yellowstone Nemzeti Park: Elkóborolt a csorda

    Miután hosszú évtizedek után elõször engedtek szabadon vándorolni egy bölénycsordát a Yellowstone nemzeti parktól északra fekvõ területekre, a hatalmas állatok csoportja háromszor is "elkóricált" míg rátalált új legelõhelyére.

    A természetvédelmi terület illetékesei szerint mostanra a kérõdzõk visszatértek a Gallatin erdõbe, miután a parkõrök visszaterelték õket. Az azonban megjósolhatatlan, hogy mi történne, ha a csorda ismét olyan területre vetõdne, ahol különben szarvasmarhák legelnek.

  • Alex megmenekült!

    A három év körüli, labrador keverék, kan kutyát egy bolt elõtt ütötte el egy autós. A kutyus mellsõ lába könnyebben sérült.

    Az ebet külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük, és megfigyelés alá helyeztük. A kutyus emberhez szokott volt, barátságos.

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület gazdikeresõ programjának köszönhetõen sikeresen gazdihoz került. Bárcsak minden kutyus ilyen szerencsés lehetne...

  • Egy exotikus macskafajtától félnek az ausztrálok

    Megtiltották egy exotikus macskafajta ausztrál behozatalát, azzal az indokkal, hogy az veszélyes lehet az ország õshonos állatvilágára.

    A döntést vasárnap jelentette be Peter Garrett ausztrál környezetvédelmi miniszter.
    Az úgynevezett Szavanna-macskákat a házimacska és a szervál (afrikai vadmacska) keresztezésével tenyésztették ki.

  • Meg kell-e menteni a folyóban ragadt delfineket?

    Highlands (New Jersey állam) - A tudomány és az érzelmek csapnak össze egy fagyos vizû folyóban rekedt palackorrú delfincsalád sorsáról New Jerseyben.

    Míg a természettudósok szerint a természetre kell bízni, hogy túlélik-e a hideget és a fagyot, sok helybeli képtelen elfogadni, hogy nem lehet segíteni ezeken az intelligens állatokon.

    "Olyanok, mint a gyerekek. Meg vannak rettenve!" - érvelt Marlene Antrim, aki "Mentsük meg a delfineket!" feliratú szórólapokon keres segítséget a Shrewsbury folyó környékén.

  • Robot-elefánt Londonban

    Három emelet magas a robotóriás

    Órákra leállt a forgalom napközben London kellõs közepén egy hatalmas robot-elefánt miatt.

    A három emelet magas, fából és fémbõl készült lényre bõrdarabokat is raktak, így nagyon hasonlít az igazi állatra. A robofánt a Tarafalgar térrõl a Buckingham palotáig menetelt, miközben a körülötte nézelõdõ több ezer embert néha-néha lefröcskölte. A nézõk ezt egy cseppet sem bánták, mivel a brit fõvárosban nyári hõség volt ezen a hétvégén.

  • Állatok ellen ultrahangsorompó?!

    Ultrahangsorompóval védenék Brassót a medvék ellen a román zöldek

    Bukarest - Ultrahangsorompóval szeretnék megvédeni az egyre veszélyesebbé váló medvéktõl Brassó történelmi városrészét.

    Az erdõvel borított Cenk-hegyrõl ugyanis gyakran látogatnak be az állatok a városba "kukázni". Az elmúlt hónapokban számos incidens okozói voltak, egy ember medvetámadás áldozata lett.

  • Az állat képes segíteni a gyereken, ha a felnõtt már nem

    Négylábú doktorok

    Az állatok ösztönösen jól, megkülönböztetett figyelemmel bánnak a gyermekekkel. Érzékenyen reagálnak mozdulataikra, hanghordozásukra, de még a bõrük illatának változására is. Ez a kapcsolat sok esetben többet jelent puszta "barátságnál"...

    Tudományosan bizonyított tény, hogy a lovak, a kutyák, a bárányok, a macskák és a kacsák segítik a gyermekek testi-lelki fejlõdését, ezért az állatokkal való gyógyító terápiát mind szélesebb körben alkalmazzák a világon.

  • A moszkvai malacok Olimpiára készülnek

    koca vagy disznóAz Olimpiához hasonló versenyt rendeznek az orosz fõvárosban is, malacok részére. A versenyfutást csapatos labdajáték egészíti ki. A legutolsó ilyen versenyt tavaly rendezték meg, az azelõttit pedig több mint száz éve.
    A versenyben két csapat áll majd szemben egymással, mindegyik 5-5 "játékossal". A verseny leginkább a rögbire emlékeztet: a kapukat vonalak helyettesítik, ami mögé nem gurulhat a labda.

  • Kutyajátékokat kaptak a kutyavédencek

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület által mûködtetett állatvédelmi központba kizárólag bajban lévõ, utcáról megmentett állatok várják sorsuk jobbá alakulását. Az állatok mentésének vannak nehéz és könnyed pillanatai is. Az egyesület munkáját rendszeresen segítik állatbarátok, akik eledelt, kutyaházat, rongyot vagy egyéb támogatást adnak a jobb minõségû mûködéshez. Ma Juditnak köszönhetõen több tucat kutyajáték érkezett az állatok szocializációs programját segítendõ céllal. Együtt csodákra vagyunk képesek, a sikeres állatmentõ tevékenység "csak" közösen érhetõ el.

  • Életmentõ vakcinát kaptak a gazdátlan kutyusok, cicusok

    A Pfizer Kft nagylelkû adományának köszönhetõen száz kutyának elegendõ veszettség elleni vakcinát kapott az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatvédelmi telepe. Az oltóanyag mellé gyulladáscsökkentõket, és egyéb gyógyszereket is kaptunk.

    Az egyesület az állatvédelmi telepére a legrosszabb helyzetben lévõ (utcáról megmentett) kutyákat - macskákat helyezi el. A gyógyszerek a lehetõ legjobb helyre kerültek. A kiemelkedõen közhasznú egyesület évente több száz állatot olt, féregtelenít, gyógyít. A költségek pedig igen magasak.

  • Felvétel az ezer éves kutya múmiáról

    Hála a szárazságnak, Dél-Peruban nagyon jó állapotban megmaradt, természetesen mumifikálódott kutyákra bukkantak, amelyeket a leletek szerint gazdáik nagy becsben tartottak.

    Már az õsi Peruban is a kutya lehetett az ember legjobb barátja – ezt támasztja alá egy, a dél-amerikai országban folyó ásatás, melynek során a régészek egy prekolumbiánus, azaz Kolumbusz elõtti indián kultúra temetõjében 82 kutya sírra bukkantak. A tetemek nagyon jó állapotban maradtak fenn, a sivatagi szárazság ugyanis megakadályozta elbomlásukat.

  • Ne ajándékozzunk Valentin napra élõ állatot

    Ne élõ állattal lepjük meg szerelmünket Valentin napon

    Az idei év Valentin napi ajándékozásra az állattenyésztõk, az állatkereskedõk is készültek. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület óvva int mindenkit attól, hogy a Valentin napi érzelmi vonulatban kedvesüknek, szeretteiknek élõ állatot ajándékozzanak. A kutya, macska, díszmadár, apró gerinces állat tartása költségekkel, idõráfordítással, felelõsséggel jár, amelyre sokan nincsenek felkészülve. Az ünnepek utáni hétköznapokban sok állat fényét vesztve, unottan kerül süllyesztõbe.

  • Akadálymentesítés madaraknak

    Évente több száz madár leli halálát a távvezetékeken: tavaly több mint 600 elhullott állatot találtak a madarászok. Az így elpusztult védett madarak eszmei értéke meghaladta a 25 millió forintot. A zöldtárca, az áramszolgáltatók összefogásával 2020-ig átalakítják a veszélyes vezetékszakaszokat – példátlan együttmûködés az unióban. A különbözõ feszültségû szabadvezetékek kétféle módon okozhatják madarak halálát vagy sérülését: nekirepülhetnek a vezetéknek, vagy áramütés érheti õket, amikor oszlopra ülnek.

  • Horror az állatkertben - a rémült emberek szeme láttára

    Ajakos medvék támadtak és öltek meg egy majmot a megrémült látogatók szeme láttára

    A rémült látogatók szeme láttára támadott meg néhány ajakos medve egy majmot Hollandia egyik állatkertjében. Az incidens vasárnap történt a Beekse Bergen Szafariparkban. Számos, a lajhármedvék közé tartozó, ajakos medve üldözött egy berber makákót az elektromos kerítésre, ahol az állatot az áram elkábította. Amikor a majom magához tért a medvék egy mászófára kergették fel, ahol az egyik mackó elkapta és halálra marta.

  • Állatkínzó divat a szõrfestés!?

    Pár éve a világ egyik legnagyobb szállodalánc tulajdonosának lánya Paris Hilton tûnt fel minden alkalommal különbözõ kis kedvenccel, amelyeket extrém ruhakölteménybe öltöztetett. A 2010-es kutyadivat már túl megy a ruhákon, és cipõkön.

    Ma már nem csak "aranyosnak" tûnõ ruhadarabokat adnak a gazdik a kedvenceikre, hanem különbözõ ékszereket, csatokat akasztanak rájuk, sõt már festik is az állatok szõrét. A festékanyagok, ahogyan az emberek esetében a kutyáknál is allergiás tüneteket okozhatnak, ha nem derül ki idõben, hogy az állat érzékeny az adott festékben található adalékanyagokra.

  • Méhek támadtak egy tûzoltóra

    Mentõt kellett hívni egy tûzoltóhoz a fõváros XVII. kerületében, mert egy méhcsalád befogása közben összeszurkálták az állatok, és allergiás rohamot kapott. Molnár Péter, a tûzoltóság szóvivõje rádiónknak elmondta, kollégájuk már jól van.

    A mostani idõszakban, a méhek rajzása miatt naponta 15-20 alkalommal kell kivonulniuk hasonló esetekhez a tûzoltóknak a fõvárosban.

  • Futka, Anci, Szipor, Simi, Sumi, Pötyi szeretõ gazdihoz került!

    Anci és Futka keverék jellegû kutyusok egy dobozban utcára hajigált testvér - négyesnek a két tagja. Sziport a vadászgörényt harapás miatt adták le. Simi és Sumi a két puli jellegû öregecske kutya egy forgalmas útkeresztezõdés melletti erdõben éltek több éve, sikeres befogásuk után jelentkezett egy hölgy, aki évekig az utcai etetésükben részt vett... Pötyi a fiatal, szuka, német juhász keverék kutya egy sporttelepen vert tanyát, de ott zavarta az embereket, ezért kérték a befogását. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkája révén ezek az állatok is szeretõ gazdihoz kerültek!

  • Állatbarát Sziget 2012

    A Sziget Fesztivál zöld udvarában tizenkettedik éve az Orpheus Állatvédõ Egyesület több más civil szervezettel együtt azért dolgozik, hogy a lakosság felelõssége a környezet és a természet megóvása érdekében aktivizálódhasson. Aki a civil sziget zöld oázisába ellátogat, az a foglalkoztató standokon információkat, tudást és nem utolsó sorban ajándékokat is szerezhet. Az állatvédõk a fesztivál ideje alatt állatbarát fotókiállítást, totót, memóriajátékot, játékos vetélkedõket, állatfelismerõ bajnokságot is szerveznek a standjukon, amire minden évben több ezer látogató kíváncsi.

  • A zebrapinty génjeinek ismerete magyarázhatja az emberi beszédzavarokat is

    Elkészült az elsõ énekes madár genetikai állományának leírása, az ausztrál zebrapinty azonosított génjei közül 800 köthetõ az énektanuláshoz. A bébi zebrapintyek lényegében ugyanúgy tanulnak énekelni, mint a kisgyerekek beszélni, a szülõk utánzásával. Az aprócska madár ezért értékes modellje az emberi tanulás és memória megértésének.

    "A daltanulás kitûnõ minta mindenféle tanulásra" - véli Chris Ponting, a kutatás egyik résztvevõje, az Oxfordi Egyetem funkcionális genetikával foglalkozó munkatársa.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása