rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Az emberekért szenvedõ állatok védelmét szigorítani kellene!

  • Tavaly több mint 300 ezer állaton hajtottak végre kísérleteket Magyarországon egy kilenctagú testület szakvéleménye alapján. Egy országgyûlési képviselõ törvényben írná elõ, hogy a kísérleti állatok sorsáról nem dönthet olyan ember, aki érdekelt lehet egy-egy kísérlet elvégzésében. Az állatkísérleteket elbíráló testület a kérelmek 90 százalékát átengedi. Bár munkájukat a csoport állatvédõ tagja is korrektnek tartja, a tagok többségének kilétét titkolják a nyilvánosság elõl, mert féltik õket a radikális állatvédõktõl.

    304 922 állaton végeztek állatkísérletet tavaly Magyarországon: fõként egereken és patkányokon, de a kísérleti állatok közt voltak bõven madarak, nyulak, disznók, 686 kutya és 40 macska is. Valamennyi kísérlet engedélyezésében döntõ szerepe van egy kilenctagú etikai tanácsnak. A negyedévente ülésezõ testület bírálja el közel tíz éve az összes állatkísérlet végzésére vonatkozó kérelmet, és ennek a tanácsnak a szakvéleménye alapján dönt az engedélyezésrõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal.

    Az etikai tanácsnak jelenleg csak egyetlen állatvédõ tagja van, ezzel szemben három tagját a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) delegálta, bár az állatkísérletek jelentõs részét épp a gyógyszergyártók végzik. Egy embert küldött a laboratóriumi állattenyésztõk szervezete, továbbá a testület tagjai közt van az egészségügyi és az oktatási miniszter, az orvosi egyetemek rektorai által kiválasztott, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egy-egy delegáltja. A tanács elnöke a MAGYOSZ egyik delegáltja, Gyertyán István, aki az egyik hazai gyógyszergyár munkatársa, és korábban maga is részt vett állatkísérletekben.

    Ennek a testületnek a mûködésébe nyúlna bele az az állatvédelmi törvény módosítására tett javaslat, amelyet október 29-én nyújtott be a parlament elé Bárándy Gergely MSZP-s képviselõ. A javaslat szerint a kérelmek elbírálásakor a tanács munkájában nem vehetne részt az, akinek a kérelmére indult az eljárás, érdeke fûzõdik a kísérlet engedélyezéséhez, vagy akár csak az elfogulatlanságát veszélyeztetõ viszonyban áll az elõzõ két csoportba sorolható emberrel.

    "Szükséges összeférhetetlenségi szabályokat kimondani az elfogulatlan véleménynyilvánítás biztosítása érdekében" - olvasható a törvényjavaslat indokolásában. "A visszaélések lehetõségét a lehetõ leginkább ki kell zárni. Ez a módosítás lehetõvé tenné, hogy tisztább rendszert teremtsünk" - mondta az [origo]-nak Bárándy.

    Az összeférhetetlenségi szabályokat kikötõ törvényjavaslatról Gyertyán és az állatvédõk delegáltja, Berey Attila is azt mondta az [origo]-nak: egyetértenek vele, de valódi újítást nem fog hozni a tanács mûködésébe, mert csupán az eddigi, szabályok nélkül önként vállalt gyakorlatot fogja kodifikálni. Az érvényes szavazáshoz legalább öt tagnak jelen kell lennie, teljes konszenzusra nincs szükség, a többség döntése érvényesül, szavazategyenlõségnél pedig az elnök szava dönt. Mindkét tag szerint eddig is az volt a szokás, hogy az érintett többnyire kiment az ülésrõl, ha hozzá köthetõ kérelemrõl döntöttek, de ha ezt nem tette is meg, nem szavazott.

    "Bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fûzõdik"

    Az állatkísérlet célja a törvény szerint lehet például betegség megelõzése, felismerése és gyógyítása (ideértve a gyógyszerek fejlesztését, ártalmatlanságuk vizsgálatát), környezetvédelem, tudományos kutatás, oktatás és gyakorlati képzés. A hazai állatkísérletek túlnyomó része gyógyszerfejlesztéssel vagy biológiai tudományos kutatásokkal függ össze - derül ki a minisztériumtól kapott statisztikából. A betegségkutatás kategóriáján belül a legtöbb állaton idegi és mentális rendellességek kutatása során kísérleteztek tavaly.

    Gyertyán mondott példákat a jellemzõen egyes állatfajokhoz köthetõ kísérletekre. Kutyán akkor szoktak kísérletezni, amikor - például keringési vizsgálatoknál - a patkánynál, egérnél nagyobb állatra van szükség, amelynek a szervezete jobban hasonlít az emberére. A gyógyszerek biztonságát legalább két állattal kell igazolni, az elõírás szerint egy rágcsálóval és egy nem rágcsálóval: az utóbbi szokott lenni a kutya. Macskákon Magyarországon csak ritkán kísérleteznek, de általában hallásvizsgálatokat és alváskutatást szoktak rajtuk végezni. Az utóbbira különösen alkalmasak, hiszen rengeteget alszanak. Mezõgazdasági haszonállatokon többnyire azt vizsgálják, milyen táplálék-összetételnél milyen minõségû húst, tejet lehet elõállítani, illetve a gyakran elõforduló betegségekkel szembeni védekezés lehetõségeit kutatják. Halakra fõként ökotoxikológiai, környezetszennyezéssel összefüggõ vizsgálatokhoz van szükség.

    Az etikai tanács elnöke szerint messzire vezethet az a kérdés, hogy kinek fûzõdik érdeke egy állatkísérlet engedélyezéséhez. "Még azt is lehetne mondani, hogy bizonyos kísérletekhez az egész emberiségnek érdeke fûzõdik" - mondta. Arra a felvetésre, hogy a laboratóriumi állattenyésztõknek például az lehet az érdeke, hogy minél több állatkísérlet legyen, azt válaszolta: neki eddig nem jött át ilyen szándék a képviselõjük részérõl. Szerinte a gyakorlatban az sem igaz, hogy az állatvédõk mindenre nemet mondanának. Függetlenül attól, hogy ki delegálta õket, a tagok közt vannak megengedõbbek és szigorúbbak, ez fõként személyes morális attitûd kérdése - tette hozzá. Gyertyán szerint teljesen semleges, neutrális embert nem is lehetne találni az etikai tanács tisztségeire, mert "Magyarország kis ország, aki ért az állatkísérletekhez, az nem lehet ilyen értelemben szûz".

    150-200 kérelem évente

    Korrektnek, tisztességesnek nevezte a döntéshozatali rendszert az állatvédõk delegáltja is, aki a legnagyobb magyar állatvédõ egyesület, a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédõ Egyesület elnöke. Berey azt mondta: nem tapasztalt szubjektivitást a tagok részérõl. Gyertyán szerint a döntések nagyjából kétharmada vita nélkül születik, mert sok a típuskísérlet, ezek etikai megítélése pedig nem tér el egymástól. A tanács évente 150-200 kérelemrõl szavaz, az elutasítási arány 1999-ben körülbelül 15 százalék volt, mára nagyjából 10 százalékra csökkent. Az állatvédõk delegáltja szerint az alacsony elutasítási arány mögött az is állhat, hogy a kérelmezõk köre viszonylag szûk, 20-30 kutatóintézetrõl, egyetemrõl van szó, amelyek az elmúlt tíz évben már beletanultak a szabályokba.

    Az etikai tanács az egyes kérelmek esetében arról formál véleményt, hogy tudományosan indokolt-e a kísérlet, és kielégíti-e az úgynevezett 3 R elvét. Az elv neve a replace, reduce, refine (helyettesítés, csökkentés, tökéletesítés) szavak kezdõbetûibõl jön, és annyit jelent, hogy ha egy mód van rá, ne kísérletezzenek állaton, ha már muszáj, használjanak minél kevesebb állatot, és a lehetõ legkisebb fájdalommal járjon a kísérlet.

    Kozmetikai célra tilos az állatkísérlet

    Gyakoriak a formai hibák - például hiányzó pecsét, aláírás - , de az ilyen kérelmeket nem szokták visszadobni, csak jelzik a hatóságnak, hogy ezeket pótoltatni kell. A tanács az elnök szerint azokat a kérelmeket utasítja el, amelyek a tartalmi részben nem indokolják, írják le kellõképp részletesen a kísérletet. "Benne van a tudományos indoklás, csak az nem derül ki, mi történik az állattal" - mondott példát. "Van, amikor azt érzi az ember, hogy a kérelmezõ azért nem írja le az állatvédelmi részeket, mert ez neki nem is olyan fontos. Ez számunkra olyan, hogy minket is semmibe vesz."

    Ha egy elutasított kérelmezõ fellebbez az etikai tanács döntése ellen, az ügye a tágabb testület, az ÁTT elé kerül. Gyertyán szerint az eddigi legkeményebb ügyükben az ÁTT végül jóváhagyta az etikai tanács elutasító döntését. Úgy ítélték meg, hogy az állatkísérlet, melyet a kérelmezõ elvégezni kívánt, lényegében kozmetikai célú, amire Magyarországon nem adható engedély.

    Az etikai tanácsnak nincs lehetõsége arra, hogy ellenõrizze, egy adott laboratóriumban ténylegesen hogyan bánnak az állatokkal. Ezt évente legalább egyszer ellenõrzi a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal állatvédelmi felügyelõje, emellett a kísérletezõ helyeken úgynevezett MÁB-okat, munkahelyi állatkísérleti bizottságokat kell mûködtetni. Bárándy törvényjavaslata azt is elõírná, hogy a MÁB-oknak az a tagja, aki a kísérletet ellenõrzi, felügyeli, nem vehet részt a kísérletben. Gyertyán szerint a MÁB-ok eddig is önként alkalmazták ezt az összeférhetetlenségi szabályt.

    Az állatkísérletek engedélyezési rendszere országonként változik: Svédországban például bíróságon döntenek a kérelmekrõl, míg Angliában a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. Gyertyán szerint Magyarországon az állatkísérleteké az egyik legjobban szabályozott terület az állatvédelmen belül. Az EU éppen most módosítja az állatkísérletekre vonatkozó direktíváját, és a magyarhoz nagyon hasonló rendszer alakul, MÁB-okkal és nemzeti etikai testülettel - mondta az etikai tanács elnöke. Szerinte ez visszaigazolja, hogy a magyar szabályozás jó.

    Titkolják a tagok névsorát

    Bárándy arra számít, hogy a törvényjavaslata át fog menni a parlamenten. A földmûvelésügyi minisztériummal beszélt, és szerinte "jó szívvel" fogadták a javaslatot, az állatvédelem pedig szerinte politikasemleges terület, mindegyik frakciónak fontos. A politikus nem emlékszik, kitõl, melyik szervezettõl kapta az ötletet az etikai tanács mûködésének szigorítására, és konkrét, korábban megtörtént visszaélésrõl sincs tudomása.

    A tanács mûködése azonban a kívülállók számára nehezen átlátható. Az sem ismert, pontosan kik a tagjai jelenleg az etikai tanácsnak. Mindössze két tag adja rendszeresen arcát és nevét a testület munkájához: az elnök, illetve az állatvédõk delegáltja.

    A tagok névsorára hosszas keresgélés után sem találtunk rá az interneten, és az [origo] megkeresésére a földmûvelésügyi tárca sem adta meg a tagok névsorát, csak az elnök kilétét fedték fel. A tagok nevét és az általuk betöltött egyéb munkakört nem, csupán a delegáló szervet közölte az etikai tanács jelenlegi összetételét firtató kérdésünkre Harsányi Krisztián, a tárca állatjóléti referense. Az üléseken részt vevõ személyek kiléte idõrõl idõre változik - írta magyarázatképp. Az elnök, Gyertyán István radikális állatvédõktõl tartva kockázatosnak tartaná, ha a tagok névsora nagy nyilvánosságra kerülne. Bár Gyertyán szerint itthon még nem volt példa támadásra, de Angliában és Németországban igen, így inkább elõvigyázatosak.

    Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyennek kell lennie az etikai tanács összetételének. Csupán annyit ír elõ a minisztériumi rendelet, hogy a 21 tagú Állatvédelmi Tanácsadó Testület (ÁTT) saját soraiból választja az etikai tanács tagjait. Elvben lehetne több állatvédõ is a tanácsban, mert a rendelet alapján az ÁTT három tagját is bejegyzett állatvédõ szervezetek delegálják.

    Nehezíti a civil állatvédõk bekerülését az etikai tanácsba, hogy a jogszabály kiköti: a tisztség betöltéséhez élettudományokban szerzett felsõfokú diplomára van szükség. Gyertyán szerint, aki a megalakulás óta tagja és hat éve elnöke a tanácsnak, eleve nem volt nagy túljelentkezés a kilenc helyre az ÁTT-n belül. Szerinte van lehetõség arra, hogy megfigyelõként, szavazati jog nélkül bármelyik ÁTT-tag beülhet az etikai tanács üléseire, de ezzel mostanában nem szoktak élni.

    Origo / MTI / Orpheus


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Felvettük videóra, hogy hogyan zajlik a madarak etetése - nézd meg!

    Felvettük videóra, hogy hogyan zajlik a madarak etetése - nézd meg!Meg kell védenünk a nagy hideg télben az élelem nélkül maradó madarakat is. Amikor leesik az összefüggő - vastag hótakaró, szegény itt telelő madarak nehezebben jutnak élelemhez... Az intenzív etetésre csak a zord fagy és összefüggő hótakaró esetén van szükség, ilyenkor a kis vendégeknek a megszokottnál is több energiára van szükségük - már az életben maradáshoz is. Lehet szó vörösbegyről, aprócska cinkéről, feketerigóról és még sokféle kedves madárkáról (de a galambot, verebet is etethetjük!), akik megtelepedhetnek a kertekben vagy akár az ablakokban, ha rendszeresen gondoskodunk az etetésükrõl.

  • Állati gyerekcsínyek nyáron

    Állati gyerekcsínyek nyáronSok gyermek a nyári szünidő nagy részében felnőtt kontroll nélkül van egész nap az utcán, mely aggályos lehet a saját, a társak és a környezetük élőlényei biztonsága kapcsán – adta hírül az Orpheus Állatvédő Egyesület. Egyes állatokkal szembeni, játéknak induló cselekmények durva állatkínzásba is torkollhatnak. Az állatkínzás bűncselekmény, melyért az új Btk. szerint már 12 éves kortól rács mögé kerülhet az elkövető. Jobb megelőzni a problémákat, melyet környezettudatos beszélgetések, ismeretek átadása révén könnyedén megalapozhat minden felelős szülő!

  • Mérges hernyó invázió Németországban

    Berlin - A tölgy búcsújáró lepke (Thaumetopoea processionea) a németországi Brandenburg tartományban egyre kellemetlenebb jelenség - írja a Die Welt címû lap online kiadása. A Magyarországon is jelenlévõ kártevõ elsõsorban a kétcentis hernyók szõrével okoz bosszúságot - azok ugyanis mérgezõek.

    A taumetopoin nevû anyag az embernél allergiás reakciót válthat ki - a bõrpírtól egészen az asztmatikus rohamig.

  • Állatvédők a SZIN 2015 Fesztiválon

    Állatvédők a SZIN 2015 FesztiválonA SZIN 2015 Fesztivál Civil Falu részlegén a kulturális, szociális, államigazgatási, egészségügyi, esélyegyenlőségi szervezetek mellett az Orpheus Állatvédő Egyesülettel is találkozhatnak a látogatók. Az Orpheus standján a SZIN résztvevők a felelős állattartás népszerűsítése kapcsán állatos fotókiállítás nézegetésével tölthetik el szabadidejüket. A naponta több ezres látogatót befogadó SZIN 2015 fesztiválon nem volt egy perc unatkozás sem, ehhez kellően színes programokkal (egész napos fotókiállítással) volt jelen a Civil Faluban az állatvédő egyesület.

  • Változó világ: Madonna puskacsöve már nem füstölög

    Madonna felhagy a vadászattal - jelentette ki a napokban. Az énekesnõt csak azt tudta rávenni, hogy hagyjon fel az általa annyira kedvelt idõtöltésével, amikor a - Madonna okozta - probléma már a lába elõtt hevert.

    A Britanniába áttelepült Madonna, aki a szíve mélyén amerikai lány maradt, talán nem csoda, hogy kedvét lelte a fegyverekben, de ennek már vége, az énekesnõ ünnepélyesen fogadalmat tett, hogy felhagy káros szenvedélyével, a levegõbe és madarakra való lövöldözéssel.

  • Gazdáikkal temették el a kutyákat az indiánok

    Több mint negyven mumifikálódott kutyatetemre bukkantak Peruban: az állatokat gazdáik mellé temették.

    A leletekre a Chiribaya kultúrához tartozó két falu egyikében folyó ásatások során bukkantak a kutatók, s a leletbõl arra következtetnek, hogy az 1100 és 1350 között - vagyis az inkák elõtt - a mai Chile északi és Peru déli részén virágzó Chiribaya kultúrában olyan nagyra értékelték a kutyákat, hogy élelemmel,...

  • Disznókra lõ az amerikai hadsereg, az állatvédõk tiltakoznak

    Washington - Amerikai állatvédõk tiltakozó kampányt indítottak a hadsereg azon kiképzési gyakorlata ellen, amely során a katonák élõ disznókra lõnek rá, hogy aztán az állatokon gyakorolhassák a harctéri sebesülések ellátását.

    Az Emberek az Állatokkal Való Etikus Bánásmódért (PETA) elnevezésû amerikai állatvédõ szervezet felhívta a figyelmet, hogy pénteken az amerikai hadsereg schofieldi helyõrségén, Hawaii szigetén tartottak ilyen típusú kiképzést Irakba készülõ katonáknak.

  • Ausztriában is sok vadat ütnek el az autók

    Egyre több vadon élõ állatot ütnek el az osztrák utakon

    Bécs - Az osztrák utak egyre veszélyesebbé válnak a vadon élõ állatok számára. Az Osztrák Közlekedési Klub (VCÖ) összesítése szerint a 2007/2008-as vadászszezonban több mint százezer állat vált baleset áldozatává az alpesi országban, tízezerrel több, mint a megelõzõ idényben.

    A legveszélyeztetettebbek a nyulak és az õzek.

  • Háziállataink védelme fontos az intenzív hidegben!

    Sajnos sok helyrõl érkeznek a nagy hideg alatt bejelentések, hogy kõkemény mínuszokban apró láncon vagy kutyaház nélkül tartanak egyesek kutyákat...

    A kemény mínuszokban az utcán lévõ emberek mellett a szabadban sétáltatott, a kinn tartott állatokra is oda kell figyelnünk. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület tanácsaival és egy kis odafigyeléssel elkerülhetõ a házi kedvencek, a szabadban élõ állatok éhezése, fagyása.

  • Bari és Manó is gazdihoz került!

    Bari a szuka, keverék, kölyökkutya egy tó körül kóborolt. A helybeliek rendszeresen etették, de befogadni már nem tudták. Manó egy háromtagú kutyacsalád tagjaként egy forgalmas út mellett a magas fûben, kocsik suhanásai mellett kucorgott.

    Mindkét állatra állatbarát lakosok hívták fel az állatmentõk figyelmét. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület az állatokat sikeresen befogta, parazitáktól mentesítette, megfigyelte, majd állatbarát örökbefogadóknak köszönhetõen sikeresen gazdihoz is adta.

  • A Zeusz-kultusz követõi állatokat áldoztak a hegycsúcson

    Athén/Washington - Elszenesedett állati csontdarabokra, fulguritra, azaz villámkõre, valamint ezüst villámot szorongató bronz férfikézre bukkantak amerikai régészek Görögországban - az arkádiai Likaion-hegyen lévõ zarándokhelyet több mint három évezrede a Zeusz-kultusz követõi hozták létre, akik szertartás közben "tûzoltár" köré sereglettek.

    A Peloponnészoszi-félszigeten lévõ hegycsúcsra még napjainkban sem könnyû feljutni - olvasható a Discovery News hírei között.

  • Sértõdõs barátunk, a kutya

    A világ legnagyobb, az ember és kutya kapcsolatát vizsgáló tudományos kongresszusán jelentették ki nyugati egyetemek professzorai: a négyéves gyerekeket éri a legtöbb kutyatámadás, mert az állat vicsorgását nevetõ, boldog arcként értékelik. Az is elhangzott a tanácskozáson, hogy emberi módon értékeljük a kutyák jelzéseit és viselkedését. Bár a gazdik gyakran meg vannak gyõzõdve róla, de a négylábú kedvencek nem néznek ½bûnbánó arccal½, hiszen nincs lelkiismeret-furdalásuk sem. A gazdi szigorú, feddõ viselkedésére reagálnak, s nem szégyellik magukat.

  • Léket a kerti tóra - mentsük meg kinti kedvenceink életét!

    Ha nem vigyázol kint lévõ állataidra, könnyedén végezhet velük a hideg! Sokszor hallottunk már történeteket, hogy kis kerti kedvenceink populációja a tél ideje alatt megcsappant! Vajon miért is történhetett ez meg?

    Sokan tartanak otthon a kertben kis kerti tavat náddal, gyékénnyel körbeültetve, különbözõ színekben pompázó aranyhalakkal vagy koikkal betelepítve. Ilyenkor, télen bizony nem egyszerû megoldani, hogy halak oxigénhez jussanak, hiszen a nagy hideg miatt a tó felülete befagyhat. Mit tehetünk, hogy ez ne következzen be?

  • Totyi és Neville is gazdához került!

    Totyi, a kan, aranyos, szeretetre méltó kutyus egy kollégium udvarára költözött be. Az ott lakó diákok etették, gondozták, ápolták a kutyust, de befogadni nem tudták, ezért kérték a kutya befogadását az Orpheus Állatvédõ Egyesülettõl. Neville, a keverék kutyus egy forgalmas út mentén szaladgált. Állatbarátok tartottak attól, hogy elüti a kutyust egy autó, ezért kérték az Orpheus Ebrendészének segítségét.

    Mindkét állatot szeretõ gazdához tudtuk adni.

  • Hasznos tanácsok a kutya meleg átvészelésére

    Hasznos tanácsok a kutya meleg átvészeléséreAz állatvédők gyakran találkoznak a lakosság által rövid láncra kikötött, árnyéktól mentes helyen, megfelelő mennyiségű - friss ivóvíz nélkül tartott kutyákkal. A nappali 30 foknál magasabb csúcshőmérséklet idején a rosszul tartott házi kedvencek rövid időn belül hőgutát kaphatnak, mely hosszú távon pusztuláshoz vezet. A nyári meleg napokon a hosszabb ideig tartó sétáltatást érdemes kora reggel és késő délután megtartani. A naptól felhevült aszfaltot is érdemes elkerülni, hiszen ott könnyen égési sérülés fenyegeti a sétáltatott kutya mancsát.

  • Békamentõ akció a Nagyszéksóstónál

    Mórahalom - Kétéltû- és hüllõmentõ akciót indított a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Mórahalom melletti Nagyszéksóstónál; az önkéntesek terelõkerítések és csapdák segítségével igyekeznek megvédeni az úton keresztül szaporodóhelyükre igyekvõ védett állatokat.

    A viszonylag sekély, néhol nádassal borított Nagyszéksóstó télen teljesen befagy, ezért a benne élõ kétéltûek és hüllõk a Röszke és Mórahalom közötti út túlsó, szárazabb oldalán az aljnövényzetben megbújva vészelik át a hidegebb idõt - mondta a Csemete Egyesület irodavezetõje.

  • Állatkínzás a motoros börzén?

    A 2008. március elsõ felében rendezték meg a ’Motor Kiállítás és Action Dayz’ rendezvényt a Budapesti Vásárközpontban. Állatbarát motorosok jelentették az Orpheus Állatvédõ Egyesületnek, hogy állatkínzó módszereket sem kíméltek azon kiállító cég dolgozói, akik a nagyobb érdeklõdés és figyelem kedvéért hosszú órákra (étel és ital nélkül, nagy hang és fényzavarba), szûk ketrecbe farkasokat húztak fel maguk fölé. A második nap közepén az egyik állat már csak meredt tekintettel feküdt… Az állatkínzó kiállító cég megérdemelné, hogy motoros kiegészítõket ne vásároljon náluk egy állatbarát se, soha többé!

  • A madarak is csak jó alvás után emlékeznek jól

    Nyugodtan átaludt éjszakát követõen az emberek emlékezete pontosabban megõrzi az elõzõ nap emlékeit. A seregélyek memóriája is hasonlóan mûködik és ez az idegrendszer vizsgálata során különleges lehetõséget ad a kutatóknak az agymûködés tanulmányozására - írták szakemberek a Journal of Neuroscience januári számában.

    Ideggyógyászok már korábban kimutatták, hogy alvás közben az emberi emlékezet rögzíti az elõzõ nap közben tanult ismereteket, feladatokat. Timothy Brawn és munkacsoportja most állatkísérletek alapján azt állítja, hogy ez a madaraknál is hasonlóan mûködik.

  • Dobbermann az áldozat...

    A magyar tenyésztõi szakszerûtlenség és maffia stílus új áldozata lett egy német házsapár és ennek következtében VITA, a 8 hónapos dobberman szuka kutya. Egy múlt év júniusában született alomból, fekete-cser színû, dobberman szukát vásároltak, fajtatiszta kutyához méltó áron, chipp azonosítással, származási lappal, oltásokkal és a magyarországon illegálisan, de még végezhetõ fülkupírozással. Természetesen a tenyésztõ részérõl az ilyenkor szokásosos mindenféle pozitív öntömjénezéssel, kennel dicsõítéssel és az õsök küllemkiállítási serleggyüjteményének fölemlegetésével.

  • Rókainvázió lehet az erdõ közeli, emberlakta területeken

    egyre kevesebb a rókák élettere is... az embertõl sok függ!NAGYKANIZSA – Tiszta vadasparkká váltak egyes dél-dunántúli települések. Már nemcsak éjjel, de fényes nappal rókák grasszálnak a külsõ házak között. Van, ahol még a parkokban is megjelentek, elõfordult, hogy valaki kukából ugrasztott ki egy vörös bundás példányt. Egy nagykanizsai gazda arról beszélt, hogy lassan a háziállatok is megszokják a jelenlétüket, együtt lakmároznak a rókákkal. – Egyértelmûen túlszaporodtak a vörösrókák a megye erdõiben. A veszettség elleni küzdelem eredményeként az emúlt hat évben megháromszorozódott a számuk, csak Zalában 6-7 ezer ravaszdi él...