Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Egyetlen rokona sincs
Latin neve Strigops habroptilus, a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjén belül a bagolypapagájok (Strigopinae) alcsaládjának egyetlen képviselõje. A bagolypapagáj talajlakó, a fák gyökérzete körüli üregekben, esetleg sziklarepedésekben él. Egykor egész Új-Zélandot benépesítette, a hegyvidéki erdõk lakója volt, azonban manapság már csak két apró szigeten maradtak populációi.
Szingli életmód
Éjszakai állat, éjjel gyûjti és fogyasztja el fõ táplálékát, az erdei bogyókat és friss hajtásokat. A párzás szintén éjjel történik: idõszakában a hím igen erõs, dörgõ hangon hívja magához a nõstényt. A tojó valódi szingli életmódot folytat: a hím hangjára megjelenik, párzik, majd távozik, a fiókáit is egyedül neveli fel a saját maga által épített földi fészekben.
A kakapó jól alkalmazkodott környezetéhez. Rövid, erõs csõre a papagájokra jellemzõ. Lába igen masszív, csüdje vastag, körmei görbék és hegyesek. Tollazata lágy, szõrszerû, leginkább a bagoly tollazatára hasonlít. Testtömege egy tyúkhoz hasonló, legfeljebb 3,5 kg. A kakapó színe élénk olajzöld, a tollak vége néhol feketésbarna, olaj- vagy szalmasárga.
A kihalás szélén
Új-Zélandon - az ember megjelenése elõtt - nem volt a bagolypapgájnak ragadozója. Aztán késõbb az õslakos maorikkal együtt (akik maguk is csak a 8-13. század táján települtek a szigetre) jöttek a kutyák és a patkányok. Az európai ember újabb kutyákat, valamint macskát, vadászgörényt, menyétet hozott magával.
Az újonnan betelepült ragadozók nagyon megörültek a bagolypapagáj tojásainak és esetlen fiókáinak. Ráadásul a fiókák a földi fészekben nagy lármát csapnak, így könnyû megtalálni õket. A kakapó csak ott maradhat életben, ahol nincs ragadozója, ezért két apró szigetet megtisztítottak számára a behurcolt fajoktól. Ezeken a szigeteken is már csak legfeljebb 100 példány él.
Szerzõ/Forrás: Bálint András