rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Állatvédelem?

  • Share on Tumblr

    Egy társadalom fejlettségének mércéje az, ahogyan az elesettekkel és kiszolgáltatottakkal - köztük az állatokkal - bánik.

    A www.zug.hu-n több fórumon is rendszeresen fölmerülnek kifogások az állatvédelmi törvénnyel kapcsolatban. A törvény az én véleményem szerint is túlságosan jóhiszemû, mert a jogalkotók feltehetõen csak a nyilvánosságra kerülõ, közfelháborodást kiváltó kevés számú esetbõl indultak ki. Az állatszeretõ, jóérzésû emberek azonban sokkal több állatkínzást tapasztalnak, mint amennyi nyilvánosságra kerül. Ezek az esetek azért maradnak büntetlenül, mert az emberek nem tudják, hol lehet bejelenteni az állatkínzást. Ha mégis bejelentik az önkormányzatnál, jegyzõnél, az eljárási procedúra annyira hosszú, hogy az állaton már nem lehet segíteni, az állatkínzó pedig megússza következmények nélkül, vagy nevetségesen csekély pénzbírsággal.

    Mit lehet tenni?

    Azt gondolom, hogy a büntetés senkit nem tart vissza a bûnelkövetéstõl és inkább a megelõzésre kéne hangsúlyt fektetni. Már kicsi korban el kell kezdeni megtanítani a gyerekeket a felelõsségteljes viselkedésre és késõbb is folyamatosan be kell építeni nevelésükbe mind a környezet, mind a természet és az állatok védelmét is. A társadalom felnõtt tagjait is lehet nevelni. Megfelelõ kiadványokkal, szórólapokkal, prezentációkkal hatni lehet rájuk is. Szerencsére az egyre szaporodó állatvédelmi szervezetek készítenek is ilyeneket. A fogékony korú fiatalok egymásra is jó hatással vannak, az õ bevonásuk nagyon hatékony munkát eredményezhet.

    Nem az az igazi állatvédõ, aki beszél róla és halmozza otthonában a különbözõ állatokat, hanem az, aki csak annyi állatot vállal fel, amennyinek megfelelõ körülményeket tud biztosítani és anyagilag is képes fedezni a szükségleteiket.

    Mik az állatok szükségletei?

    Ez minden állatnál más, de a közös bennük az, hogy az ember kiszakította õket eredeti, természetes környezetükbõl a saját örömére. A legkevesebb, amit cserébe adhatunk nekik ezért az élményért, hogy igyekszünk az eredeti életformájukhoz hasonlót nyújtani. Ez alatt azt értem, hogy maradéktalanul ki kell elégítenünk táplálkozási, mozgási, szociális stb. szükségleteiket. Nem szabad rájuk erõltetni emberi viselkedésformákat, nem várhatjuk el tõlük, hogy gondoskodásunkat emberi gesztusokkal hálálják meg. Egyáltalán! Semmiféle hálát nem szabad elvárni tõlük. Hálásak legfeljebb mi lehetünk nekik, hogy tûrik basáskodásunkat.

    Az állatvédelmi törvény értelmében tulajdonosa a "jó gazda gondosságával" köteles tartani az állatot. De ki a jó gazda? Ezt nem lehet törvényekkel meghatározni és rendeletekkel szabályozni. Szakértõ szemmel az állatot megvizsgálva azonnal látható, hogy jó gazdája van-e. Azt mondják, az állat azt szereti, aki enni ad neki. Soha nem felejtem el azt az élményemet, amikor egy nagy ménesben a csikós kancák istállójába belépve, mind a negyven ló "röhögéssel" fogadta a telepvezetõ asszonyt, aki soha egyetlenegy állatnak sem adott enni. A "jó gazda"-ság tanulható és érezhetõ. A tanultak és tapasztaltak mellett a személyiségünkbõl fakadó igényesség határozza meg az eredményt. Szerintem "jó gazda" az, akit a szûkebb-tágabb közvélemény annak tart.

    Ki az állatkínzó?

    Állatkínzó az, aki fájdalmat okoz az állatnak, félelmet kelt benne, természetes szükségleteit nem elégíti ki, erejét, vagy képességeit meghaladó feladatokra kényszeríti. Pl.: láncon tartja, éhezteti vagy ellenkezõleg, dagadtra eteti a kutyáját, nem tisztítja ki rendszeresen az akváriumot, büntetésbõl szomjaztatja a lovát, szûk ketrecben tartja a nyestet, nem veszi észre, ha beteg stb. Az állatok sok mindent kibírnak és sorsuk jobbra fordultával rendbe is jönnek, de a kínzás elszenvedése maradandó nyomot hagy bennük.

    A fenti gondolatokat vitaindítónak szántam, mert a fórumon látom, hogy sokakat foglalkoztat, hogy a bíróságok az állatkínzót legfeljebb rongálásért ítélik el. Ha rongálás, akkor ez azt feltételezi, hogy meg lehet javítani, vagy magától rendbe jön (kinõ). HÁT NEM! Az állatot nem lehet megjavítani és az összetört "lelke" sem nõ ki soha. Pedig az Országgyûlés
    - annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élõlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,
    - elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára,
    - kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erõfeszítésekbõl,
    az állatok ésszerû védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:...

    (A törvény szövege elérhetõ a zug.hu weblapról)


    Falus Vera


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nem szabad többé forgalomba hozni állatokon tesztelt kozmetikumokat

    Nem szabad többé forgalomba hozni állatokon tesztelt kozmetikumokat az Európai Unióban. Az Európai Bizottság megerõsítette elkötelezettségét az Európai Tanács és az Európai Parlament által még 2003-ban megállapított határidõ tiszteletben tartása mellett.

  • Védett kagylók miatt indult büntetõeljárás Horvátországban külföldiek ellen

    Zágráb - Védett sonkakagylókat találtak a horvát rendõrök egy olasz és egy osztrák állampolgárnál, akik ellen büntetõeljárás indul emiatt - jelentette szerdán a horvát Hina hírügynökség.

  • Mekkora a cica karma

    Három egérke ült a gombaasztalnál. Szalonnabõrt rágcsáltak. Szóba került, hogy mekkora is a cica karma.

  • Vadonban kihalt tanzániai varangyokat telepíthetnek vissza élõhelyükre

    Tavaly a vadonban kihaltnak nyilvánított tanzániai varangyokat telepíthetnek rövidesen vissza eredeti élõhelyükre, miután amerikai állatkertekben sikeres tenyésztési programot hajtottak végre a kétéltûekkel.

  • Sadie, a skót terrier a kutyák kutyája

    Egy Sadie nevû fekete skót terriert koronáztak a 2010-ben, a 134 éves múltra visszatekintõ amerikai kutyaverseny gyõztesévé New Yorkban.

  • Ütközött a vezetni tanuló kutya

    Egy kínai nõ fejébe vette, hogy megtanítja a kutyáját autót vezetni, de már az elsõ leckénél beleütköztek a szembe jövõ kocsiba, Hohhotban, Kína belsõ-mongóliai tartományának fõvárosában.

  • Meghívó: Nemzetiségi nap

    Az Orpheus Önkéntes Közösség, a Karitáció, a Mátrix Közhasznú Alapítvánnyal közösen megszervezi a soron következő nemzetiségi napot. A rendezvény célja, hogy a társadalmi integráció során közös együttműködés jöjjön létre és az önkéntesség mint fontos társadalmi erő népszerűvé váljon. A programon minimum 309 fő részvételére számítunk, melyre szeretettel meghívjuk Önt is!

  • Mérges kígyók jelentek meg a focimeccsen

    Több mérges kígyó "tette tiszteletét" egy indiai futballmeccsen a találkozó lefújása után nem sokkal. Az állatok szerencsére senkit sem martak meg.

  • Rossz génállománya miatt végezték ki a 18 hónapos zsiráfot

    Rossz génállománya miatt végezték ki a 18 hónapos zsiráfotBénítópisztollyal vetettek véget a 18 hónapos zsiráf életének vasárnap reggel a koppenhágai állatkertben. Mariusnak azért kellett elpusztulnia, mert nem volt elég jó a génállománya. Az állatkert döntésével a szigorú európai szabályozás követte, mely a beltenyészettől védi az állatkerti populációkat. Ahhoz, hogy a koppenhágai zsiráfszaporulat genetikailag tiszta és egészséges maradjon, Mariusnak egy másik állatkertbe kellett volna új otthonra lelnie, de senki sem akarta megvenni a fiatal állatot. A döntést nagy felháborodás övezte, több ezren írták alá az online petíciót.

  • Vérfagyasztó borzalom! Jönnek a férgek!

    Csontféreg, amelyet egy bálnából távolítottak el

    Kaliforniai kutatók eddig teljesen ismeretlen csontevõ férgekre bukkantak a Csendes-óceán fenekén: nincs szemük, se szájuk, csak csápjaik, amelyekkel döglött állatok csontjaira tapadnak, majd kiszívják a tápanyagokat.

    A Kalifornia partjainál lévõ Monterey-öbölben 15-féle ilyen csontevõ férget fedeztek fel 2002 óta, és várhatóan még több fajtájukra fognak bukkanni.

  • Lelkes Miklós: Rímelgető kiscsibe

    A tyúkmamának tizenkét kíváncsi kiscsibéje volt. A tizenkettedik, Csibibibi Panna, túlságosan is az. Ugyanennek a tyúkmamának tizenegy többé-kevésbé szófogadó csibéje volt, meg egy kevésbé szófogadó tizenkettedik: Csibibibi Panna.

  • Téli szálláson a budapesti flamingók

    Átvonultak téli, fûtött szálláshelyükre a Fõvárosi Állat- és Növénykert flamingói.

  • Hencegõ egérkék

    Három ház egérkéi beszélgettek mindennapjaikról. így szólt egyikük:

  • Megvan a parlagfû természetes ellensége?

    Úgy tûnik, megvan a millióknak allergiát okozó parlagfû természetes ellensége: egy nyíregyházi biológus észlelése szerint a kiirthatatlanul szaporodó növényt az amerikai lepkekabóca károsítja.

    Szõke Lajos címzetes egyetemi docens, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat nyugalmazott igazgatója elmondta, hogy a Nyíregyháza melletti Sóstói-erdõben járva vette észre a lepkekabóca által fertõzött parlagfüveket.

  • Kiscicákat dobtak kukába...

    Kiscicákat dobtak kukába...9 darab, kb 1 hetes kiscicát találtak a Békéscsabai Állatvédők. A helyiek által lencsésinek ismert területen dobta valaki a földre. A megtalálók berakták a piciket egy cipős dobozba és mondták, hogy az oszlop mellett lesznek. Mire odaértek az állatvédők, egy eszetlen addigra beledobta a cicákkal teli dobozt egy kukába. A magatehetetlen kismacskák vizesek, kihűltek, éhesek voltak. Az állatvédők gyors beavatkozása révén megtörtént a fürdetés, etetés. Az életképesség fenntartásához azonban szoptatós anyacica (aki befogadná az anyátlan kiscicákat) lenne szükséges.

  • Fél állatkertnyi csempészett állat

    Mexikói rendõrök csaknem fél állatkertre való állatot találtak egy autóbusz csomagterében: a több mint 130, vadon élõ állat között akadt sok kígyó, tukán, papagáj, teknõsbéka és gyík. A fõvárosba tartó autóbusz Catemaco kelet-mexikói vidékrõl érkezett, ahol különösen gazdag a természet - közölte a rendõrség.

  • Denevérvédelem és panelfelújítás

    Szolnok egyik tízemeletes panelházának felújítása során védelmet kaptak homlokzati hézagokban már régóta élõ denevérek; az épület déli homlokzatán, a két paneltömb között a munkálatok során kis hézagokat hagytak a kivitelezõk, amelyek sem esztétikai, sem hõszigetelési gondot nem jelentenek, viszont továbbra is biztosítják az életteret az emlõsök közül egyedül repülni képes állatoknak. A denevérek megmentése a természetvédõk kezdeményezésére, a lakók belegyezésével történt, és a kivitelezõk rugalmasságának köszönhetõ.

  • Iker-elefántbikák születtek Thaiföldön

    Iker-elefántbikák születtek Thaiföldön, amire az egész Földön nincs példa.

  • Hosszú távúszó jegesmedvék

    A norvég Északi Sark Intézet kutatói bebizonyították, hogy egy jegesmedve akár 100 kilométert is le tud úszni naponta.

  • Szarvasbogár-lárvákat telepítenek át a frankfurti repülõtéren

    Számtalan szarvasbogár-lárvát telepít át a frankfurti repülõtér üzemeltetõje a légikikötõ bõvítése kapcsán. A légikikötõt üzemeltetõ Fraport cég 52 kiszáradt vagy kivágott tölgyfa csonkját gyökérzettel együtt különleges gépekkel ássa ki és telepíti át egy több száz méterrel távolabbi helyre, hogy megmentse a korhadékban kifejlõdõ szarvasbogár-lárvákat, amelyek egész Európában védelem alatt állnak.