2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Bámulatos szókinccsel rendelkeznek a madarak

Az állatok értelmi képessége, érzékenysége és társas készsége ugyanolyan nagy eltérést mutat, mint az emberek világában. Egy afrikai szürke papagáj, Nkisi igazi tudományos szenzáció. Nem egyszerûen csak egy beszélõ madár, hanem magas szintû használója az emberi nyelvnek az állatvilágban: szókincse 950 szóból áll.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

A papagájok a madarak osztályának egyik legintelligensebb rendjét alkotják, beszéd- és hangutánzó képességük pedig köztudottan egyedülálló. A madaraknak ez az adottsága fajonként és egyedenként eltérõ lehet, mint ahogy egy ember is lehet lángész, vagy buta.

Nkisi embert is megszégyenítõ szókinccsel rendelkezik, valószínûleg zseni a papagájok között. Saját szavakat és kifejezéseket alkot meglévõ szókészletéhez, ha arról van szó, hogy egy adott helyzetben nem talál repertoárjában olyan kifejezést, ami odaillõ lenne. Pontosan úgy tesz, mint egy gyerek.

Viselkedése is jó modorról árulkodik, csak olyan szavakat mond, amelyek értelemszerûen illeszkednek a témához, de még a ragozást is ismeri, nem téveszti össze a múlt idõt a jelennel vagy a jövõvel. Arra is képes, hogy körülírjon valamit, ha nem jut eszébe a megfelelõ kifejezés. Például gazdája, egy New York-i mûvész gyakran használ aromaolajat, Nkisi ezt úgy mondja, kellemes illatú gyógyszer. Az is fantasztikus, hogy a madár képes összekapcsolni egy valóságos személyt a róla készült ábrázolással. Látott egy fényképet Jane Goodallról, aki csimpánzokkal volt körülvéve, és amikor az életben is találkozott vele, a papagáj felismerte, és e szavakkal köszöntötte: van majma? Gazdája szerint még humorérzéke is van, jóllehet, ez nem mindig tipikusan emberi humor.

Dr. Goodall szerint Nkisi és gazdája kapcsolata a fajok közötti kommunikáció egyedülálló példája, és kutatások is bizonyították, hogy a papagáj nemcsak verbális tehetség, hanem bizonyos mértékig a gondolatolvasáshoz is ért. Kísérletet is végeztek Nkisivel, amit Eleanor OHanlon vett filmre a BBC Wildlife Magazine számára. Morgana, a beszélõ papagáj gazdája 71 borítékból véletlenszerûen kihúzott színes képeket, Nkisinek pedig meg kellett mondania, mit lát. 23 képre pontosan a megfelelõ szót használta. Amikor egy ölelkezõ párt látott, azt mondta: megölelhetlek? A telefonáló ember képére pedig a következõ megjegyzést tette: mit csinál az ember a telefonnal? A szakértõk azt is megfigyelték, hogy a madár a gazdája gondolatait is kitalálja, ha már régóta együtt élnek.

Donald Broom professzor a Cambridge-i Egyetem Állatorvosi Tanszékének munkatársa azt állítja, hogy minél többet foglalkozunk az állatok kognitív, azaz a megismerésen alapuló képességeivel, annál fejlettebbnek tûnnek számunkra, és a legkiugróbb az állatfajok között a papagáj.

Valóban, az angolul olvasó emberek csaknem felének száz szóra van szüksége, míg a papagáj akár 950 kifejezést is ismerhet.

Alfred Hitchcock Madarak címû filmjében madárcsapatok tartják félelemben a várost, és ez egyáltalán nem csak a rendezõ fantáziájának szüleménye. Hasonló az angliai Gloucesterben is megtörtént, amikor egy sirály öt éven keresztül tartotta rettegésben Don Westont. Bár a férfi sohasem rabolt ki madárfészket, sõt egy alkalommal visszatett a fészekbe egy kipottyant fiókát. Az agresszív sirály, amikor már felnõtt - valószínûleg ugyanaz, amelyiket megmentett - beleakaszkodott ruhájába és zuhanórepülésben próbálta betörni megmentõje fejét. Különös, hogy a madár ennyire gyûlölte. Mr. Weston különbözõ trükköket eszelt ki, hogy elkerülje a sirállyal való találkozást: ruhát cserélt, parókát húzott a fejére, sõt még magas sarkú cipõt is felvett - mindezt fölöslegesen. A madár azonnal felismerte még nagy tömegben is és rendszerint megtámadta a hatvanéves férfit.

Egy házaspár esete is bizonyítja, mennyire kevéssé ismerjük a madarakat. Butch névre hallgató házi pirókjuk úgy beszél, akár egy papagáj. Fiókakorában kiesett egy fészekbõl, ezért elvitték a madárkórházba, Devonban. Késõbb minden kísérlet hiábavaló volt, a pirókot nem lehetett visszaengedni a természetbe. Így került mostani tulajdonosaihoz, és hamarosan elkezdett beszélni.

Egy japán kutató odáig merészkedett állításával, hogy a galambok képesek megkülönböztetni Monet Picassótól. Ezt a hihetetlen állítást egy kísérlettel is bizonyította a Cardiff Egyetemen, Nagy-Britanniában. A galambnak szerinte saját elképzelése van a Picasso-stílusról. Shigeru Watanabe úgy látja, a galambok kiváló mûértõk.
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra