rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Amit a denevérrõl tudni kell

  • Share on Tumblr

    A közhiedelemmel ellentétben a magyarországi denevéfajták vámpíroskodás helyett rovarokkal táplálkoznak. Védelmük éppoly fontos, mint más állatoké. A kulcs az együttélés kialakításában van.

    A denevérek tájékozódása és táplálkozása

    denebér batA denevérek ultrahangok segítségével tájékozódnak, amelyet már valószínûleg 50 millió évvel ezelõtt is használtak és azóta ez a tájékozódási mód csak sokkal fejlettebb lett. A hanghullámok segítségével irányt és távolságot tudnak meghatározni, még pedig a visszaverõdõ hangimpulzusok segítségével, mivel az így észlelt hangokból pontosan meghatározható a céltárgy nagysága és távolsága (Doppler effektus). Az emberiség is rájött erre a tájékozódási módra és a II. Világháborúban az angolok a tengeralattjáróknál használták ezt a fizikai törvényt. A tengeralattjáróknál ezt a mûszert szonárnak nevezik. A fizikai hatások tanulmányozása lévén a Doppler effektus segítségével a mozgó tárgyakat is meg lehet határozni, hogy mely irányba haladnak és mekkora a sebességük. De az emberek alkotta mûszereknél sokkal tökéletesebb a denevérek hallása és ultrahang kibocsátása, amivel pontosan meghatározzák zsákmányuk helyzetét, vagy ez elõttük lévõ akadályokat, amelyeket el kell kerülniük.

    A denevérek magas frekvenciájú ultrahangokat bocsátanak ki, amik nem hallhatók az emberi fül számára, csak mûszerekkel tudjuk érzékelni ezeket az impulzusokat.

    Néma kiálltás

    És mi a bizonyítéka annak, hogy a denevérek valóban ultrahangokkal tájékozódnak? Már igen korán az 1700-as években Lazzaro Spallanzani olasz természettudós kísérleteivel bizonyította, hogy a denevérek a fülüket használják tájékozódásra. Kísérleteket végzett, még pedig úgy, hogy egy szobában zsinegeket húzott ki, amire csengõket helyezett és elengedte a denevéreket úgy, hogy elõször a szemüket takarta el. A denevérek kikerülték a zsinegeket, hiszen az ultrahang kibocsátásával pontosan meg tudták állapítani hol helyezkednek el a zsinegek és nem repültek neki. De amikor a fülüket nem tudták használni a kísérlet során, akkor nekirepültek ezeknek a csengettyûs zsinegeknek. A kísérlet sikeres volt, de mégsem tulajdonítottak ennek a ténynek szinte semmit az akkori tudósok és csak 1930-ban sikerült megcáfolni az addig tartó hiedelmet, hogy a denevérek valamifajta tapintószõrökkel tájékozódnak. Két tudós Donaldo Griffin és Galambos Róbert bizonyította be minden kétséget kizáróan, hogy a denevérek valóban hangok még pedig ultrahangok segítségével tájékozódnak. Készítettek egy mûszert, amelynek segítségével az emberi fül számára is halhatóvá váltak az ultrahangok és így minden tudományos bizonyíték megvolt arra, hogy nem tapintószõrökkel tájékozódnak a denevérek.

    Patkós denevér

    A denevérek, mint minden emlõs a hangokat a gégefõben képzi, így az ultrahangot is. A gégefõben találhatóak a hangszálak, amelyek a levegõ kiáramlásától rezegnek, így képzõdik a hang. A hangfrekvenciáját a gégefõben lévõ izmok szabályozzák, amik a hangszalagokhoz kapcsolódnak és megfeszítik ezeket. A hangkibocsátása a denevérek esetében két módon lehetséges: a sima orrú denevéreknél a szájon keresztül; a patkósdenevéreknél az orron keresztül.

    Minden esetben a hangot a fül fogja fel. A denevérek füle illetve hallószerve, ugyan úgy, mint minden emlõsnél három szakaszból áll: külsõfül; középfül, és belsõfül. A dobhártya határolja a közép és belsõfület, ahol a hang a dobhártyát megrezegteti, és ahonnan a rezgés végighalad a hallócsontocskákon, majd a csiga ovális ablakán keresztül eljut a csigához, amely kiszûri és kategorizálja a hangot, ami késõbb az agyba jut el. A csiga felsõ része (csúcs) a magas, az alsó (alapi) része az alacsony frekvenciájú hangokat érzékeli a receptor sejtekkel. A denevérek a hang kibocsátásának idejére megsiketülnek, mert az ultrahang kibocsátását velõtrázó sikolyként élnék meg. Utána visszaáll hallásuk, hogy a visszaverõdõ hangokat tudják értékelni. Ez a dolog egyedi az élõvilágban, hiszen a hallócsontocskáknál (kalapács, üllõ, kengyel) nem található izom. Ez az izom a denevérek esetében a kengyelhez kapcsolódik – a kengyel az ovális ablakkal érintkezik, ami a belsõfül hártyája, ahová továbbítja normál esetben a bejövõ hangot – és ultrahang kibocsátásnál elhúzza a kengyelt az ovális ablaktól, így nem juthat tovább a hangimpulzus a belsõfülbe, tehát a denevér ideiglenesen siketté válik.

    Az európai denevérfajok szinte valamennyi tagja rovarokkal táplálkozik. Csak a trópusokon élõ fajok között vannak olyanok, akik halat, békát vagy növényeket ill. gyümölcsöket esznek. De igen nagy tudatlanság övezte a denevérek táplálkozását is. Nagyon sok buta hiedelem látott napvilágot pl. a denevér az ember vérét szomjúzza (Vámpír kultúra, amely Erdélybõl ered); vagy a lámpákból kiissza az olajat és a gyertyát stb. stb. Fontos volt tehát ezeket a tévhiteket eloszlatni és pedig tudományos megfigyeléssekkel, elemzésekkel. A tudósok a denevérek ürülékét (guanó) vizsgálták meg, mivel a lakóhelyen nagyszámú rovarmaradványokat lehet találni a guanóban. A denevérek a rovaroknak nem minden részét tudják megemészteni, ezért kimutatható, hogy milyen fajta rovarokat is esznek. Az európai denevérfajokra általában jellemzõ, hogy igen sok szúnyogot, legyet, pókot, lepkét fogyasztanak el. Természetesen vannak fajtánként eltérések, hiszen vannak olyan denevérek, amelyek inkább a kitines rovarokat részesítik elõnyben, de függ a lakóhelyen felelhetõ rovaroktól is, hogy éppen mit fogyasztanak. Annyi biztos, hogy jelentõs mennyiségben kártékony rovarokat pusztítanak el, így igen hasznos láncszemei a természetnek és nekünk embereknek is.

    A denevérek téli álma

    Az emlõsök nagy részének állandó a testhõmérséklete (homoitherm). Ez az életmód rendkívül energiaigényes, hiszen a mindennapi táplálkozásból nyerik a testhõmérséklet állandóságát. Ha valamelyik állat nem szerez megfelelõ táplálékot vagy több napig nem eszik, elõbb utóbb a pusztulásához vezet, mivel a táplálék lebontásából szereznek energiát. Azonban vannak olyan fajok, akik ugyan képesek állandó hõmérsékleten tartani testüket (endotherm), de télen lecsökken energiafolyamatuk, és egyfajta nyugvópontra kerül testük minden folyamata. A denevérek, a medvék és számos más emlõsállat alszik téli álmot.

    A denevérek, mivel rovarokkal táplálkoznak ez az élelemforrás idõszakos, ezért kétféle megoldás alakult ki: az egyik, hogy elvándorolnak a táplálékforrás után, mint a madarak, vagy téli álmot alszanak, míg újra megfelelõ táplálékhoz nem jutnak. Az európai denevérfajok többsége téli álmot alszik. A denevéreknek napi ritmusában is van egy olyan szakasz, amikor anyagcseréjük lelassul, amikor alszanak napközben, ilyenkor testhõmérsékletük is alacsonyabb. A téli álom nem sokban különbözik nappali pihenésüktõl csak annyibban, hogy az energia csökkent életvitel tovább tart. A téli álom idején a denevérek hibernálják saját testüket, tehát testhõmérsékletük igen alacsony, életfunkciójuk lelassul. A hibernáció feltétele, hogy megfelelõ zsírraktárral rendelkezzenek, mivel az életben maradáshoz szükség van tápanyagra, amit ebbõl a zsírkészletbõl merítenek, de mivel anyagcseréjük lelassult sokkal lassabban élik fel ezt a tápanyagforrást. A denevérek aktív állapotában szívverésük repüléskor 400-800/perc, nyugalmi állapotban 240-420/perc, de téli álom idején 10-62/perc. Tehát a véráramlása is lelassul, ami az anyagcsere folyamatok lelassulásához (táplálékégetés, légzés) vezet. Ebben az állapotban mivel nem kering annyi vörösvértest sem szervezetükben, a lépben raktározódik és újra mûködésbe lépnek az aktív életfolyamatban. A denevérekben is megtalálható a barnazsírszövet, amely minden téli álmot alvó állat testében megvan. Ez a zsírszövet hõtermelésre specializálódott szövet, ami a denevérek hátán található, és ami biztosítja a hibernált állatok hõjét.

    A denevérek álmukból idõnként megébrednek, ilyenkor kissé felgyorsulnak anyagcsere folyamataik, és távozik testükbõl a salakanyag, de utána minden visszaáll és folytatják hibernált létüket.

    A denevérek közül sok olyan faj van, akik állandó szálláshelyükre térnek vissza. A kisebb testû fajok, amelyek Magyarországon is élnek, sokan odvakban, a panelházak repedéseiben telelnek át. Vannak olyan fajok, pl. a patkósdenevérek barlangokban telelnek át kolóniákat alkotva, vagy mások a háztetõk padlásain. A szálláshelyek kiválasztásában nagy szerepet játszik a hõmérséklet, ami alapján a denevérek kiválasztják telelõ helyeiket. Ez fajonként más és más.

    Ha denevér kolóniákat találunk, ügyeljünk arra, ne hogy kizökkentsük õket hibernált állapotukból, mert ez a folyamat igen törékeny, hiszen aktivált állapotuk létrejöhet egy-egy zavaró tényezõtõl, amikor jelentõsen felgyorsul anyagcseréjük, tehát minden szervi funkciójuk visszaáll nyári vagyis aktív állapotukba és a hideget akkor nem tudják átvészelni, hiszen tápanyagtartalékuk vagyis zsákmányuk nincsen a hidegben.

    Remélem sikerült ezzel a rövid áttekintéssel ráébreszteni mindenkit, hogy a denevérek nem valami veszedelmes, undorító élõlények, hanem éppen ellenkezõleg a természet egyik olyan élõlénye, ami nagyon sok minden különbözik a többi állattól, de nagyszerûségük éppen ebben rejlik.

    A hazánkban megtalálható denevérek mind természetvédelmi oltalom alatt állnak. A hazai 26 denevérfajból 6 fokozottan védett: pisze denevér; kereknyergû patkósdenevér; csonkafülû denevér; nagyfülû denevér; tavi denevér; hosszúszárnyú denevér. Magyarországon évtizedekkel ezelõtt hatalmas kolóniák éltek, ma azonban számuk drasztikusan megcsappant. Ezért kell odafigyelni ezekre az állatokra, akik senkit nem bántanak, sõt mint már említetem nagyon hasznosak a kártevõk pusztításában. Ezért ha bárki denevéreket talál odvakban vagy netán padlásán, ne bántsa õket, hiszen nem okoznak kárt. Hagyjuk õket is élni!

    Skacok


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kerozin- és benzingõzfüggõvé vált több medve Oroszországban

    Kerozin- és benzingõzfüggõvé vált több medve Oroszországban: az állatok elõszeretettel lélegzik be mélyen az üzemanyag szagát, hogy azután bódultan heverésszenek. A jelenségre Oroszország távol-keleti részén, Kamcsatka déli vidékén figyeltek fel.

  • Bölény a lakásban

    EDMONTON – Mit tegyen egy jólelkû tenyésztõ, ha egy bölénymama sorsára hagyja gyengébbik kölykét? Természetesen istápolja a kisbölényt. Igen ám, csakhogy a vadállat nem akarja elhagyni új otthonát. Hát… Egy jólelkû tenyésztõ ilyenkor megpróbál együttélni a 725 kilós kanadai bölénnyel.

  • A kunyhó

    Bikficcicmic nem vadmacska volt, mégis az erdõben élt. Ilyen otthontalan cicákra szokták mondani: “elvadult házimacska”, gyakran igazságtalanul.Miként került szegény Bikficcicmic az erdõbe? Nos, ez külön történet, errõl majd máskor. Most elégedjetek meg azzal, hogy e furamura cicamica, akinek pofikáján kétoldalt fehér volt a szõr, de ezzel szemben testének többi részén fekete, elhagyott kunyhóra lelt a rengetegben. Beköltözött, fedél került feje fölé. No, ez már szerencse a nagy szerencsehiányban!

  • Hihetetlen: nyíllal a nyakában úszkál egy tőkés réce

    Hihetetlen: nyíllal a nyakában úszkál egy tőkés réce Egy állatbarát olvasónktól egy hihetetlen fotót kaptunk egy nyílvesszővel a nyakában úszkáló tőkésrécéről. A madárnak látszólag nincs más baja, „csupán\" annyi, hogy egy nyílvessző áll ki a nyakából, azonban a beszámolók szerint a réce teljes nyugalomban úszkál, sőt még repülni is tud. Még nem tudni, hogy ki és miért tette ezt a madárral. A helyi madárvédők megfigyelik az állatot, egyelőre azonban nem merik befogni, mert bizonytalan, hogy azt egyáltalán túlélné-e a madár. Mihamarabb be kéne fogni, mert félő, hogy fennakad valamiben, és az már az életét is veszélyezteti.

  • Medve és gondozója különös barátsága

    Medve és gondozója különös barátságaJimbo a hatalmas medve különleges barátságot kötött egy férfival, Jim Kowalczik-val, aki hosszú évek óta gondoskodik a fogságban született állatról. Jimbo egy állatmenhelyen él, amit Jim Kowalczik és felesége, Susan alapított évtizedekkel korábban. A non-profit szervezet vadon élő állatok, főként medvék rehabilitációjával foglalkozik és a céljuk, hogy minél több állatot visszajuttassanak a vadonba. Néhány hozzájuk kerülő medve azonban már túlságosan hozzászokott az emberek jelenlétéhez vagy éppen betegséggel küzd, ezért őket már nem lehet visszaengedni természetes élőhelyükre, róluk életük végéig gondoskodnak.

  • Mirr-Murr története

    Vágtázó autók elõl gyakran menekülünk a Kecske utca csendes, nyugalmat árasztó kertes házai közé. A Nagyszombat utca emelkedõjén feljutva, a hangulatos "kis tér" a néhai Bagaméri fagylaltos színtere volt. Gábor, a férjem, még kisgyermekként, leste itt a mindennapos filmforgatásokat. Késõbb gyermekeinkkel gyakran mulattuk itt az idõt.

  • Újonnan felfedezett algák adnak új reményt a korallzátonyok számára

    Egy nemzetközi kutatócsapat felfedezte, hogy a korallzátonyok eddig ismeretlen algafajai akár magasabb hõmérsékletet is képesek elviselni, ezzel pedig ellenállhatnak az éghajlatváltozás hatásának.

  • Egy napig volt polgármester a kutyus

    Egy napig volt polgármester a kutyusEgy Frida nevű nőstény chihuahua volt "a polgármester" egy napra San Franciscóban, a város állatvédelmi szolgálatának támogatását célzó kampány keretében. Frida gazdája ötezer dollár (1,2 millió forint) jótékony célú felajánlásával nyerte meg kedvencének a keddi kalandot. Rövid hivatali ideje alatt a négylábú polgármester ellátogatott San Francisco és környékének látványosságaihoz, majd találkozott a megyei elöljáró testület tagjaival. A városháza bejárását követően Frida a nap végén átvette a nyugdíjba vonulása alkalmából összeállított ajándékcsomagot, benne egy kutyaággyal, ajándékkosárral és játékokkal.

  • Fennmaradt a bálnák kereskedelmi vadászatának tilalma, de vannak még aggodalmak

    Környezetvédõk gyõzelemként tudták be a Nemzetközi Bálnatanács (IWC) ma záruló ulsani éves tanácskozásán meghozott döntést, miszerint a tanács fenntartja a bálnák kereskedelmi vadászatának csaknem két évtizede létezõ tilalmát. Ugyanakkor tartanak attól, hogy a döntés egyáltalán nem téríti el az engedélyezés mellett kardoskodó országokat, Japánnal az élen, attól, hogy kiharcolják a tilalom feloldását.

  • Félrelépésre ösztönzi a cinkéket az utcai világítás

    Az éjszakai közvilágítás köztudottan negatív hatással van az élõvilágra. Rovarok milliói pusztulnak el egyetlen éjszaka leforgása alatt egy kisebb ország területén, a növények növekedése zavart szenved, egyes orvosok szerint még az ember hormonháztartása is megváltozik a fényszennyezés következtében. Német kutatók most azt derítették ki, hogy a városi fény a madarak szerelmi életére is hatással van.

  • Állatkínzás?! Vonatgázolásnak álcázták a kutya lefejezését?

    Amikor megcsörrent a telefon, még nem tudták, hogy lefejezve, a sínek mellett találja meg menhelyrõl örökbe fogadott kutyájukat.

    A környei család kutyája még vasárnap tûnt el. Szinte azonnal keresni kezdték a két éves kaukázusi-keverék ebet, de nem akadtak a nyomára, ezért plakátokon hirdették a faluban: eltûnt a csalás hûséges kutyája. Nem gondolták volna, hogy három nappal késõbb vérbe fagyva, a sínek mellett találják meg, hála (?) egy telefonálónak.

  • Baltával vert agyon nyolc kutyát egy újfehértói állatkínzó

    Állatkínzás vétségének elkövetése miatt indított nyomozást a rendõrség egy újfehértói férfi ellen, aki nyolc kutyát vert agyon baltával - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fõkapitányság helyettes sajtószóvivõje kedden az MTI-vel.

  • Aligátor harapta le egy fiú karját

    Slidell - Aligátor harapta le egy 11 éves fiú karját Louisianában.

    A gyerek egy New Orleanshoz közeli tavacskában játszott, amikor megtámadta a 3-4 méteres vadállat, és lehúzta a víz alá. A rokonai egy helyi lapnak elmondták, hogy a fiúnak sikerült kiszabadítania magát, de a karja leszakadt.

  • Két medvebocsot talált, megmentette őket

    Két medvebocsot talált, megmentette őketA természetbarát Casey Anderson két medvebocsba botlott, amikor jó szokása szerint az alaszkai hegyekben kirándult. Egyszerűen nem tudta otthagyni őket, hogy ők is anyjuk sorsára jussanak, ezért bátor döntést hozott. Ez a hirtelen ötlet a valaha hallott legkülönlegesebb és legcsodálatosabb történetté nőtte ki magát. Mivel Casey állatidomárként dolgozott, tudta, hogy valódi esélyt adhat a grizzly medvéknek. Sajnos csak egyikük élte túl, őt magához vette és Brutusnak nevezte el. Brutus a család részeként nőtt fel és az évek alatt a férfi legjobb barátja, sőt esküvői tanúja lett!

  • Csótánykirályt és termeszkirálynõt választottak Thaiföldön

    Bangkok 2008. augusztus 18., hétfõ (MTI/AFP) - Fajtája legnagyobb példányaként királynõnek "koronáztak" egy 7,1 centiméter hosszú termeszt a Bangkokban hét végén megrendezett "kártevõk csúcstalálkozóján".

  • Egyes polipok lepényhalakat utánoznak

    A polipok még a szakértõket is rendszeresen meglepik.

  • Abruzzói juhászkutya

    Az Abruzzói juhászutya (Cane de Pastore Maremmano-Abruzzese, Maremman) egy olasz pásztorkutya. Nemes vonalú, erõteljes és izmos. Az olaszok egyik leghíresebb nyájõrzõ kutyája. Pontos származása nem ismert. Egyes források szerint õsi olasz, illetve római fajta. Azoknak az õsi pásztorkutyáknak lehet a leszármazottja, amelyeket már a római kor elõtt is ismertek Maremma és Abruzzo tájain. Mások szerint azonban Közép-Ázsiából származik, alighanem azoktól a nagy fehér keleti nyájõrzõktõl, amelyek ezer évvel ezelõtt, lassan terjedtek el egész Európában.

  • Kutya futott a motorosnak

    Két motoros is súlyosan megsérült a hétvégén Baranyában: egyikük egy ütközést akart elkerülni, a másiknak nekifutott egy nagytestû kutya, ezért esett el.

    Szombat délután Pécsen, az Abaligeti úton egy aszszony motorjával Orfû irányába haladt. Egy éles kanyarban azonban érkezett szembõl is egy motoros, amelyik áttért a szemközti sávba.

  • Ötcsillagos szálloda - ebeknek

    Plazma tévé, kozmetika és magán diszkó. Néhány szolgáltatás az állati hotelben. A Floridában, pontosabban Pompano Beachen megnyitott luxus hotel csak négylábú vendégeket fogad. Gondoltak a gazdikra is: õk webkamera segítségével kísérhetik figyelemmel kedvenceik vendégeskedését. A tulajdonos, Michelle Soudry egy jó nevû belsõépítészt fogadott fel a szálloda berendezésére, hogy a négylábú vendégek elégedettek legyenek.

  • Kõkereszt

    Kartal mellett a semmiben, egy kõkereszt tövében ült a kutya. Se falu, se tanya, se semmi. És várt. Egyértelmûen ránk várt, mintha randevúnk lenne ott a kõkeresztnél. Elég csúnya kutya, lógó fülû, négy lábon járó lelkesedés. Nagyon örült, hogy megérkeztünk végre. A nálunk lévõ fánkoknak is. Majd elhelyezkedett a kocsiban és elaludt.