Génterápiával kezelhetõ a nagy testû állatok diabétesze

Spanyol kutatók kimutatták, lehetséges a diabétesz kezelése nagy testû állatokban génterápiával. A kutatók szerint öt cukorbeteg beagle-nek már nem volt szüksége inzulininjekcióra, azt követõen, hogy két extra gént kaptak. A kutyák közül kettõ több mint négy év elteltével is életben van. A tanulmány szerint egyetlen génterápiás kezelés után a kutyák visszanyerték egészségüket és nem mutatták a betegség tüneteit.

Számos kísérletet tettek már korábban arra, hogy a cukorbetegséget génterápiával gyógyítsák, azonban „ez az elsõ kutatás, mely nagy testû állatnak hosszú távú megoldást nyújt a diabéteszre” – mondja Fàtima Bosch, barcelonai kutató és a vizsgálat vezetõje.

A két gén együttmûködik, hogy érzékelje és szabályozza, mennyi glükóz kering a vérben. Az 1-es típusú diabéteszben szenvedõ emberek elveszítik eme képességüket, mivel az inzulint elõállító hasnyálmirigysejteket – a szervezet cukorellenõreit – immunrendszerük elpusztítja.

Egy ártalmatlan vírus segítségével a kutyák lábizmába adott gének úgy tûnik, kompenzálják eme sejtek hiányát. Az egyik gén inzulint állít elõ, a másik pedig egy enzimet, mely szabályozza, mennyi glükózt használjanak fel az izmok. Azok a kutyák, melyek csak az egyik gént kapták meg, továbbra is cukorbetegek maradtak, ami azt sugallja, hogy mindkét génre szükség van a kezelés sikeréhez.

Bosch szerint az eredmények egy korábbi, egerekkel végzett terápián alapulnak. Abban reménykedik, hogy a további kutyákkal tervezett tesztek után embereken is kipróbálhatja.

Más kutatók üdvözölték az eredményeket, de figyelmeztettek, hogy a kezelt kutyák diabéteszes betegsége nem pontosan azt másolja le, ami az 1-es típusú cukorbeteg emberek szervezetében végbemegy. Ennek oka, hogy a kutyák hasnyálmirigysejtjeit mesterségesen pusztították el egy vegyülettel, nem pedig saját immunrendszerük végzett velük.