rss
  • Állatkínzás: saját kertjében akasztották fel a kutyáját

  • Share on Tumblr

    Egy ismeretlen behatolt egy kisújszállási ház udvarára és felakasztotta egy gerendára az ott láncon tartott kutyát — tájékoztatta hírportálunkat Pásztorné Kovács Ágnes, a megyei rendõr-fõkapitányság sajtószóvivõje.

    Egy kutya tulajdonos tett bejelentést a rendõrségre, miszerint ismeretlen személy kedden éjjel behatolt házának udvarára és az ott láncon tartott keverék kutyáját a melléképület gerendájára felakasztotta. A nyolc hónapos eb elpusztult.

    Állatkínzás bûntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást a rendõrség.


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tízezer forint galambetetésért?

    Az állatok váladékaikon keresztül súlyos fertõzéseket okozhatnak, ezért mindenképp érdemes távol tartani õket magunktól.

  • Kincses kagyló: 26 gyöngy volt benne

    Szúr (Türosz) - 26 gyöngyöt talált egy kagylóban egy asszony Libanonban, természetesen igazgyöngyöt.

    "Nem hittem a szememnek. Annyira meglepõdtem és megörültem, hogy felsikítottam. Gyönyörû volt a kagyló belseje, a gyöngyök szõlõfürtszerûen feküdtek benne. Mikor megszámláltam õket, kiderült, hogy 26 van belõlük, különbözõ méretûek" - mondta lelkesen az AFP francia hírügynökségnek az 50 éves nõ.

  • Állatkínzó orvvadászokat fogtak az erdõben

    Kutyával vadásztak a Kutas közelében lévõ magánerdõben. Az öt helybeli - három fiatalkorú és két gyermek - két nagytestû kutyával hajtott egy vadat, arra számítva, az állat elfárad, lelassul s így a kutyák könnyen el tudják kapni.

  • Veszett denevér a karanténállomáson

    Denevér jelentés a Budapesti Állatkertbõl:

    Közismert tény, hogy az állatszeretõ emberek évente nagyszámú beteg, sérült madarat, denevért és sünt hoznak be az Állatkertbe, hogy azokat az intézmény munkatársai megmentsék, meggyógyítsák, majd visszajuttassák természetes élõhelyükre. Ilyen okból került be az intézmény karanténállomására az a denevér is, amelynél késõbb veszettséget diagnosztizáltak.

  • Világító macskákat klónoztak Dél-Koreában

    Genetikailag módosított, ultraibolya fényben vörösen derengõ macskákat klónoztak a dél-koreai Gyeongsang Nemzeti Egyetemen. A bizarr külsejû állatok segíthetnek az emberi genetikai problémák feloldásában, valamint a klónozási módszerrel még kihalófélben lévõ fajokon is segíthetnek. A Kong Il-Keun állatklónozó szakértõ által vezetett csoport a Gyeongsang Nemzeti Egyetemen juttatta be az RFP (Red Fluorescent Protein) vörös fénykibocsátó fehérjét török angóramacskák bõrszövetébe.

  • Édesszájú gólyák

    Sárgabarackos gyümölcskenyér, vékonyan vajazva - ez a gólyák egyik kedvenc eledele az Antwerpen melletti Planckendael településen. Mint a Het Laatste Nieuws címû holland nyelvû belga lap írta, a helyi állatkertben ugyan kapnak a gólyák elég táplálékot, de egyszer valaki megismertette egyikükkel a szardínia finom ízét. Mivel a planckendaeli állatkertben felettébb lazák a biztonsági rendszabályok, a szardíniától elbûvölt gólya követte a faluba jótevõjét, de nem egymagában, hanem vitte magával éhenkórász barátait is. Azóta a gólyák nap mint nap bekopognak csõrükkel a fõutca házaiba, eleségért esedezve.

  • Kétszáz állattetemet találtak egy idõs nõ lakásán

    Az asszony a macskákat, kutyákat és madarakat fém- és kartondobozokba csomagolta.

    Kétszáz állattetemet találtak fém- és kartondobozokba csomagolva egy hetvenéves francia nõ lakásán.

  • Mackótestvér

    Brother Bear
    színes magyarul beszélõ amerikai animációs film (2003)
    forgatókönyvíró: Ron J.

    Brother Bear
    színes magyarul beszélõ amerikai animációs film (2003)
    forgatókönyvíró: Ron J. Friedman, Steve Bencich
    zene: Phil Collins, Mark Mancina
    producer: Chuck Williams
    Rendezõ: Aaron Blaise, Bob Walker
    Játékidõ: 85 perc

  • A süni és a tacskók elválaszthatatlan barátok lettek

    A süni és a tacskók elválaszthatatlan barátok lettekLéteznek fura állatbarátságok, így már az sem meglepő, hogy a következő sünnek tacskók a barátai. Az angliai Surrey-ben él egy afrikai fehérhasú törpesün, Minnie, akinek nem mindennapi barátai vannak. Az apró süni csupán egy évvel ezelőtt került a gazdijához, Natashazhoz, akinek már volt két kis tacskó kutyája, Maya és Peanut. A süni pillanatok alatt összebarátkozott az ebekkel és már teljesen sikerült beilleszkednie a családba. Azóta szinte a nap minden percét együtt tölti a két tacskó és az apró süni.

  • A nagy zajban jelelni kényszerülnek a bálnák

    Úgy tûnik, kommunikációs stratégiát kell váltania a hosszúszárnyú bálnának. Olyannyira eluralkodott ugyanis a lárma az óceánokban, hogy a tengeri óriások nem hallják egymás énekét. Marad számukra a mutogatás.

  • Kacsába szeretett bele egy lúd

    Vadkacsába szeretett bele egy vadlúd Nagy-Britanniában. A párosodási szezon javában dúl mind lúdéknál, mind kacsáéknál, emiatt aztán sok dolga van a kacsába habarodott libának, párját ugyanis rendre ostromolni próbálják gácsérok.

  • Válságban többet költöttek az angolok házi kedvenceikre

    Nemhogy kevesebbet, hanem még a korábbinál is többet költöttek rájuk gazdáik - legalábbis Nagy-Britanniában.

  • Veszélyeztetett szarvasmarhafajtát klónoztak Dél-Koreában

    Egy Dél-Koreában honos, ritka szarvasmarhafajtát klónoztak állításuk szerint az ázsiai ország kutatói.

  • Gyilkos papagájok Új-Zélandon

    Wellington - Papagájok "gyilkolnak" az egyébként többek között biztonságos voltáról híres Új-Zélandon: a szigetekbõl álló ország déli hegyvidékén kea papagájok oltják ki juhok életét.

    Ross Ivey, egy 20 ezer hektáros hegyvidéki birtokkal rendelkezõ birkatenyésztõ a minap újságíróknak elmondta: egyik báránya kimúlt vérmérgezésben, s mint kiderült, egy kea addig csipdeste az állatot, amíg veséjébõl tudott lakmározni.

    A hegyvidéki birkatenyésztõk szövetségénél elmondták, hogy az ilyesmi nem ritka.

  • A mókusok eledelét lopták el

    Fogyókúrás télnek néznek elébe egy pekingi park vadon élõ mókusai, ugyanis néhány ember ellopta diókészletüket.

  • Az ûrbõl keresik az elefántok táplálékát

    Bécs - Ûrbõl készített radarfelvételek segítségével próbálják meg feltérképezni a jénai egyetem földrajzkutatói, hogy mennyi táplálékuk van még az elefántoknak a Krüger Nemzeti Parkban. A vizsgálatra azért van szükség, mert a rezervátum ormányosainak száma gyors ütemben növekszik - tudósít a Der Standard címû osztrák lap internetes kiadása.

    Az elefántok naponta mintegy három mázsa lombot és növényt fogyasztanak, és ez rövidesen kopár foltokat eredményezhet a park egyes részeiben.

  • Krokodilfogás Frankfurtban

    Egy háromméteres krokodilt találtak szombaton a németországi Frankfurtban. Miután egy autós telefonált, a rendõrséget felfedezte a 65 éves, 170 kg-os állatot a német pénzügyi fõváros egy ipartelepénél - közölte a hatóság szóvivõje.

  • Kötelezõ kutyaazonosító Olaszországban

    Milánó - Olaszországban újabban rendelet kötelezi a kutyatulajdonosokat arra, hogy azonosító microchippel szereltessék fel állataikat. A türelmi idõ 30 nap.

    A kutya nyakszirtjébe egy alig érezhetõ kis szúrással az állatorvos ülteti be a 3-4 milliméteres lapot, amely az eb azonosító kódját tartalmazza. Az állam ezzel az intézkedéssel próbálja csökkenteni az elkóborló vagy elhagyott kutyák számát.

  • A cicák bárhol képesek aludni

    A cicák bárhol képesek aludniHatározottan állíthatjuk, hogy a macskák különösen értenek az alvás művészetéhez. Akinek van macskája nagyon jól tudja, hogy képesek bárhol és bármikor elaludni. Ezek a képek ennek a bizonyítékai. A macskák más állatokhoz képest meglehetősen sok időt töltenek alvással, különösen idősebb korukban. A napi alvásigényük körülbelül 12-16 óra, de átlagosan 13-14 órát alszanak, némelyikük azonban akár napi 20 órát is képes alvással eltölteni. És az alábbi képek mindennél jobban bizonyítják, hogy tényleg képesek bárhol elaludni.

  • Előre megérzik a hangyák a földrengést

    Előre megérzik a hangyák a földrengéstA hangyák előre megérzik a földrengést, jóllehet ennek ára az, hogy csapnivalóan választják ki lakóhelyüket. Gabriele Berberich, a Duisburg-Esseni Egyetem kutatója csapatával három éven át tanulmányozta az erdei vöröshangyák viselkedését Németországban. Arra az eredményre jutottak, hogy az apró, szorgalmas rovarok előszeretettel építik ki fészküket vetődések és repedések mentén, csupa olyan helyen, ahol gyakoriak a tektonikus mozgások, és földrengés esetén a leginkább beszakadhat a talaj. Az állatok magatartását videokamerákkal rögzítették.