2024.03.28. - Gedeon, Johanna

A bálnák is leéghetnek az erõs ultraibolya sugárzástól

A bálnák is komoly égési sérüléseket szenvedhetnek az elvékonyodott ózonrétegen átszûrõdõ, erõteljes ultraibolya sugárzástól - állítják a szakértõk, akik Mexikó nyugati partjainál élõ bálnafajokat tanulmányoztak.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

A hatalmas tengeri emlõsök különösen akkor vannak kitéve a napsütés káros hatásainak, amikor hosszabb idõn át a vízfelszínen tartózkodnak, hogy oxigénhez jussanak, társasági életet éljenek vagy kicsinyeiket etessék. Mivel nincsen se szõrük, se tolluk, ezért gyakorlatilag teljesen csupaszon "napoznak".

Laura Martinez-Levasseur, a Londoni Állattani Társaság munkatársa, a kutatás vezetõje kollégáival három éven át tanulmányozta a Kaliforniai-öbölben élõ bálnafajokat. A tudósok látható sérülések után kutatva fényképeket készítettek az állatokról, és íjpuskából kilõtt kis dárdák segítségével mintákat vettek tõlük, hogy megvizsgálhassák a bõrsejtjeik állapotát. A Proceedings of the Royal Society B címû brit tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a bálnákon napsugárzás okozta sérüléseket fedeztek fel, és a szövetminták közül nagyon sokban olyan elpusztult bõrsejteket találtak, amelyekért az erõteljes ultraibolya sugárzás (UV) a felelõs.

Ahogy az emberek, úgy a bálnák esetében is a világosabb bõrû egyedek birkóznak meg a legnehezebben az erõteljes sugárzással. A kék bálnák (Balaenoptera musculus) sokkal súlyosabb égési sérüléseket szenvedhetnek, mint a sötétebb színû társaik, például a közönséges barázdásbálnák (Balaenoptera physalus) vagy a nagy ámbráscetek (Physeter macrocephalus) - annak ellenére, hogy az utóbbiak jóval több idõt töltenek a tengerfelszínen.

A tanulmány eredményei az ózonréteg elvékonyodásával együtt járó lehetséges veszélyforrásokra hívják fel a figyelmet. Az ultraibolya sugarakat elnyelõ réteg szétroncsolódásáért felelõs CFC-gázok (halogénezett szénvegyületek, más néven freonok) kibocsátását ma már világszerte szabályozzák, ám arról egyelõre élénk vita folyik, hogy az atmoszférán lévõ lyuk mikorra gyógyulhat be teljesen.

A tanulmányban vizsgált bálnafajok mindegyikét vagy a végveszélyben lévõ vagy a sebezhetõ kategóriába sorolja a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). "Így ha kiderül, hogy az emlõsök bõrkárosodása akár rákos betegségekhez is vezethet, akkor az hatalmas fenyegetést jelentene" - mondta Simon Ingram, az angliai Plymouth-i Egyetem munkatársa.

A szakemberek a jövõben azt szeretnék kideríteni, hogy a tengeri óriások sejtjei miként birkóznak meg a megnövekedett ultraibolya sugárzással, illetve képesek-e az állatok lebarnulni a fokozott napsütésben - közölte Martinez-Levasseur.
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra