Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
"Vizsgálataink során sikerült bebizonyítanunk, hogy a selyemkórófélék (Asclepiadaceae) némely fajtája, amellyel a lárva táplálkozik, redukálhatja a felnõtt királylepke fertõzöttségét. Azt is kimutattuk, hogy a fertõzött nõsténylepkék petéiket elõszeretettel olyan növényeken rakják le, amelyeknek köszönhetõen utódaik kevésbé lesznek betegek. Ez azt jelenti, hogy evolúciójuk során a királylepkék szert tettek utódaik gyógyításának képességére" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Jaap de Roode biológus, az Emory Egyetem docense.
A királylepke élénk narancs alapon feketével erezett szárnyainak átlagos fesztávolsága 90-100 mm. A farkuk fekete-vörös mintás, a szárnyak kellemetlen szagúak, rossz ízûek és mérgezõek. Megjelenését még feltûnõbbé teszi a szárnyak szélén húzódó fekete pontsor. Az élénk mintázat potenciális ellenségeit figyelmezteti arra, hogy ez a lepke mérgezõ.
Év közben a Nagy-tavaktól északra, illetve délre: az Egyesült Államokban Minnesotától New York államig, Kanadában pedig Ontario államban él; a telet viszont a mexikói Michoacán államban, egy mindössze 155 négyzetkilométeres területen tölti. A becslések szerint minden õsszel, illetve tavasszal körülbelül kétszázmillió lepke indul 3500-5000 kilométeres útjára, amelyen több generációval korábbi elõdei repültek legutóbb, mivel a lepkék életciklusa mindössze néhány hónap. Az 1975-ben fölfedezett telelõhelyet Mexikó 1986-ban természetvédelmi területté, majd az UNESCO Ember és Bioszféra programjának nemzetközi koordinációs tanácsa 2006-ban bioszféra rezervátummá nyilvánította, 2008-ban pedig a világörökség része lett.