Minden évben elõkerül a síkosság-mentesítés problematikája. A 2008 évi 346/2008. (XII.30.) Kormány rendelet alapján 2010 szeptember elsejétõl tilos közutak kivételével, a sóval, azaz nátrium-kloriddal, történõ síkosságmentesítés:
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Az NACL-el való sózás környezetre gyakorolt káros hatásai a következõk lehetnek:
• Növények pusztulása
• Talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozása (ún. „másodlagos szikesedés”), ami a talaj termõképességének csökkenését, illetve a más környezetkárosító hatásokat tompító tulajdonságának korlátozását okozza.
• A vizek – és különösen az ivóvizeket adó felszín alatti vizek – szennyezõdése
A fentiek mellett a mindennapokban a só számos egyéb gyakorlati hatását is érezhettük: a járdák sózása esetenként véresre marta a háziállatok talpát, sóvirágokat varázsol a cipõkre, romlik az aszfalt minõsége.
Hazánkban átlagosan ötven olyan nap van, amikor síkosak az utak és a hõmérséklet tartósan a fagypont alatt marad. A közutak jégmentesítése az önkormányzatok feladata, míg a házak elõtti járdákért a tulajdonosok felelõsek. Mindezidáig a városüzemeltetõk és a tulajdonosok is szinte csak a nátrium-kloridot (hagyományos só) használták.
Apró, de jelentõs elõrelépés, hogy szeptember óta tilos a közutak kivételével mindenütt a só (NACL) használata. Vitathatatlan, hogy szükséges a síkosság-mentesítés, de mindennél fontosabb a környezetbarát pótlásról gondoskodni. Fontos megjegyezni, hogy a homok idõszakos megoldást jelent, mert a tavasz beálltakor a homok szállópor formájában terheli környezetét, gyermekek egészségét. Számos megoldás található, de a legfontosabb szempontok az alábbiak:
- mínusz 25 fokig mûködjön
- növény-, illetve állatbarát legyen
- granulátum, illetve oldat formájában is kapható legyen
- felszívódási képessége
- hõt termeljen mûködése során, a tartósabb hatás érdekében
- ár
A fentiekben említett kormányrendelet megszegése pénzbírsággal büntethetõ.
Figyeljünk a környezetünkre!