Szõke Lajos címzetes egyetemi docens, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat nyugalmazott igazgatója elmondta, hogy a Nyíregyháza melletti Sóstói-erdõben járva vette észre a lepkekabóca által fertõzött parlagfüveket.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A biológus úgy véli, a tapasztaltak alapján joggal feltételezhetõ, hogy ha a parlagfüvet kelése után, szárba szökkenése idején éri egy tömeges lepkekabóca-fertõzés, akkor nemcsak a pollenkibocsátása lesz kevesebb, hanem teljes virágzásának elmaradása következtében kisebb mennyiségû magot is érlel be szaporodásához.
Szõke Lajos ugyanakkor hozzátette, egy esetbõl nem lehet kétséget kizáróan azt állítani, hogy a parlagfû biztosan tápláléka a lepkekabócának, mert akár véletlenül is kerülhetett a kártevõ az allergén gyomnövényre a nyírségi erdõben. Mindazonáltal elképzelhetõnek tartotta, hogy a parlagfû is táplálékul szolgálhat az Amerikából Európába behurcolt rovarnak, hiszen 6-8 milliméteres imágóinak (kifejlett egyedeinek) kártételét több gyomon tapasztalták már.
A melegigényes fajnak számító amerikai lepkekabóca 1979-ben jelent meg Észak-Olaszországban, és elõbb a kontinens déli részén terjedt el, majd alkalmazkodva a körülményekhez Közép-Európa több országában, így Ausztriában, Szlovéniában, Magyarországon és Csehországban is megjelent.
Kártevését eddig mintegy 100 növényfajon jegyezték le a szakemberek, így gyümölcsfákon, az õszibarackon, birsen vagy szõlõn, továbbá díszfákon, a juharon, a vadgesztenyén és a hárson, és emellett gyomnövényeken is, például a csalánon, illetve most elõször a parlagfüvön.
Elõfordulását fehér viaszváladék jelzi, imágói a leveleket, hajtásokat és a lágyszárú növényeket szívogatják, mézharmatot ürítenek a levelekre, amelyen gyakran megtelepszik a korompenész is további károsodást okozva az érintett növényekben.