A zajszennyezés miatt a bálnák is egyre hangosabban jeleznek egymásnak

A tengerek növekvõ zajszennyezése miatt a bálnák is kénytelenek egyre hangosabban jelezni egymásnak - mutatták ki amerikai kutatók.

Susan Parks, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója munkatársaival tizennégy, Kanada keleti partjainál élõ északi simabálnán (Eubalaena glacialis) helyezett el felvevõkészülékeket. A hangfelvevõk a bálnák hangján kívül a hajók által kibocsátott zajt is rögzítették. A hangminták kiértékelése során kiderült, hogy a bálnák a zajszint emelkedésekor rövid idõn belül alkalmazkodnak, és maguk is hangosabban kezdenek kommunikálni egymással - fejtik ki a tudósok

A bálnák hangja mély, 50 és 400 Hertz közötti frekvenciatartományban mozog, pont abban a sávban, ahol az utóbbi évtizedekben erõsen megnõtt a zajszennyezés a hajók motorjának zúgása miatt.

Ausztrál kutatók nemrég kimutatták, hogy a zajszennyezésre a hosszúszárnyú bálnák is reagálnak: kevesebbet "énekelnek", ehelyett jelzés gyanánt egyre gyakrabban csapnak a vízfelszínre hatalmas melluszonyaikkal.

Az északi simabálna végveszélyben lévõ faj, mára mindössze néhány száz példánya maradhatott életben. A populáció a bálnavadászatot tiltó egyezmények óta sem tért magához. A hosszúszárnyú bálnákat a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2008 augusztusában sorolta át a sebezhetõ kategóriából a nem veszélyeztetettbe, bár két kisebb populációjuk továbbra is veszélyeztetett státusban maradt. A hosszúszárnyú bálnák száma ma legalább 80 ezerre tehetõ.