Egy holland tengerész elveszített videokameráját nemcsak megtalálta egy teknõc, de felvételeket is készített vele, amelyek - kalandos út után - a nyomára is vezettek.
A holland haditengerészetnél szolgáló Dick de Bruin õrmester és hajószakács maga sem akarta elhinni, de a történet igaz. 2009 novemberben a karib-tengeri Aruba partjainál egy második világháborúban megtorpedózott hajóroncshoz merült alá búvártársával. A hajót horgonyától kellett megszabadítani, és ennek során elveszítette víz alatti videokameráját. Mivel a mûvelet két órán át tartott, nem indulhatott azonnal a kamera keresésére, így hát búcsút intett neki.
Most azonban - amint arról a holland De Telegraaf honlapja hírt ad - valaki jelentkezett az interneten keresztül, aki elmondta, hogy talált egy kamerát Floridánál, és a felvételek épek maradtak, amelyeket feltett a Youtube videomegosztóra. És hogy még nagyobb legyen a meglepetés, minderre történetesen a tengerész fiának iskolájában derült fény. A filmen látható, hogy egy teknõsre rácsavarodott a kamera vállpántja, és a huzavona során be is kapcsolódott. A kamera mindaddig felvételeket készített, amíg le nem merült az eleme. Az amatõr operatõr ezt követõen Floridáig cipelte magával a készüléket, amelyet végül egy amerikai parti õr talált meg, és az internet közvetítésével búvárhonlapok segítségével rá is bukkant az eredeti tulajdonosra.
Brutálisan megkínzott kutyát találtak a Dél-Alföldi Lovasudvar kerítéséhez bálamadzaggal kikötve Vásárhelyen. A szerencsétlen jószág pofáját szigetelőszalaggal ragasztották körbe, valószínűleg több napja lehetett így, mert a pofájának egy részén elhaltak a szövetek. Feltehetőleg életben marad, de sokat fog szenvedni, mire felépül. A szőre, a húsa is lejött a fél pofájáról. Csöpögött a vére. Valószínűleg már jó néhány napja rajta volt a szalag. Nem szűkölt, nagyon enervált állapotban volt – mesélte Gálné Bánfi Katalin, a lovasudvar tulajdonosa.
Különleges új lakókkal, nyolc gundival gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert állatállománya. A fürge afrikai rágcsálók alig nagyobbak egy egérnél, ám igencsak szívós apróságok: sivatagi életmódjuk miatt a forrósághoz és a jéghideghez is alkalmazkodtak, s vízre sincs szükségük, ugyanis a folyadékot a táplálékból vonják ki. Túlélésük kulcsa még, hogy veszély esetén képesek halottnak tettetni magukat. Budapestre nyolc gundi érkezett, s ez igencsak különleges alkalom, hiszen ilyen állat még nem élt magyarországi állatkertben.
Bécs, 2014. 10. 28. (Compress) Környezet- és állatvédelem párosításának tökéletes példája az új bécsi állatmenhely, a TierQuarTier, amelynek fűtését és melegvíz-ellátását a szomszédos szeméttelepen keletkező depóniagáz felhasználásával oldják meg. Évente 55 ezer köbméter földgázt spórolnak meg. Teljesen független lesz a földgáztól Bécs új állatmenhelyének, a TierQuarTiernak a melegvíz- és hőellátása, mivel a szomszédos szeméttelepen keletkező depóniagázzal fűtik majd. A Deponie Rautenwegen 2009 óta ugyan csak salak kerül ki a szemétégetőből, korábban azonban hagyományos szemétlerakóként működött a telep, így a hulladék lebomlása során depóniagáz keletkezik.
Sydney - Négyig tudnak számolni a mézelõ méhek - állítják ausztrál és svéd kutatók.
