Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) egy éven át vizsgálta Belsõ-Mongólia szarvasmarhatartását. A néptelen, rendkívül zord telû vidéken több mérõállomást is felállítottak, és kiderült, hogy azokon a területeken, ahol nem legeltetnek marhákat, több kéjgáz keletkezik, mint a legelõkön.
Ez úgy lehetséges, hogy a kéjgáz természetes úton is termelõdik, méghozzá a tavaszi olvadáskor, mikrobiális tevékenység során. Amennyiben a területet lelegeli a marha, télen a szél a hó nagy részét elfújja. A csekély hótakarás következtében a talajhõmérséklet akár tíz fokkal hidegebb lehet, mint a hóval jobban szigetelt részeken. Ezen kívül a tavaszi olvadás során szárazabb is marad a legelõk talaja. A hideg és a szárazság pedig gátolja olvadás idején a mikrobák tevékenységét, így kevesebb kéjgáz kerül a levegõbe.
A német kutatók szerint eddig a hamis adatok miatt sokhelyütt akár 72 százalékkal is túlbecsülhették a kéjgázkibocsátás mértékét. Eredményeiket mindazonáltal nem értékelik reménysugárként a klímaváltozás elleni harcban. Az ugyanis továbbra is tény, hogy a marhák emésztésük révén nagy mennyiségû metánt juttatnak a levegõbe, amit e tanulmány nem vesz figyelembe.
Butterbach-Bahl véleménye szerint a gyepterületek õszi kaszálásával, így a téli hótakaró vékonyításával csökkenteni lehetne a tavaszi kéjgázkibocsátást.