rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Húsevõ hangya az új csodafegyver az aga varangyok ellen Ausztráliában

  • Share on Tumblr

    Új csodafegyvert, húsevõ hangyákat vetnek be ausztrál tudósok a mérhetetlenül elszaporodott aga varangyok ellen.

    A hangyákat macskatáppal csalogatják azoknak a tavaknak a partjára, ahol a varangyok lerakják petéiket. Amikor a fiatal varangyok kimásznak a vízbõl, a hatalmas hangyák azonnal felfalják õket. Az elméletet alátámasztó vizsgálat eredményét most közölte a Journal of Applied Ecology, a brit környezetvédelmi társaság szakfolyóirata.

    Az aga varangyokat (Bufo marinus) 1935-ben hurcolták be Hawaiiról abban a reményben, hogy elpusztítja az Északi terület cukornádültetvényein elszaporodott kártékony rovarokat. A kártevõket nem irtották ki, a varangyok viszont úgy megsokasodtak, hogy hamarosan ezek a kétéltûek jelentettek csapást a mezõgazdaságra és az õshonos ökoszisztémára, mert ennek a mérgezõ békafajnak alig van természetes ellensége.

    Az állatvédõk megrökönyödésére Ausztráliában azóta a legbrutálisabb eszközöktõl sem riadtak vissza, hogy megoldják a varangyok okozta problémát. Ütötték már golf- és krikettütõkkel, megpróbálták befagyasztani vagy szén-dioxiddal elgázosítani a brekegõ kétéltûeket, de azok vígan szaporodtak tovább.

    Mérgük, amely szívinfarktust okoz a rájuk támadó ragadozónak, úgy tûnik, az ausztrál húsevõ hangyáknak nem árt - állítja Rick Shine, a Sydneyi Egyetem biológus professzora. Ezek a hangyák ugyan aligha támadják meg a kifejlett varangyokat, de az ebihal állapotból éppen kinövõ egyedeket annál inkább - teszi hozzá.

    Shine szerint egy varangy akár 30 ezer petét is lerakhat, vagyis több tízezer fiatal állat nyüzsöghet a tó partján. Ha ezeket hangyaseregek felfalják, csökkenhet a varangyállomány. A hangyákat macskatáppal bizonyíthatóan oda lehet csalogatni a tópartra, hogy már a varangyutódok elsõ partra szállásakor lesben álljanak.

    2008 júliusa és szeptembere között a gyakorlatban is kipróbálták az új módszert egy tónál, és egy nap alatt a fiatal varangyok 80 százalékát elpusztították.

    Az állatvédõk egyáltalán nem lelkesednek az új eljárásért. Az ausztrál állatvédõ szövetség szerint a módszer kegyetlenségét semmivel sem lehet indokolni, ráadásul hatékonyságában sem bízik. A Frogwatch ausztrál környezetvédelmi szervezet úgy véli, hogy egy valóban kiterjedt agavarangy-állománnyal még a nagyméretû húsevõ hangyák sem tudnak elbánni.


    Share on Tumblr
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egyre több a sakál Baranyában

    Egyre több a sakál Baranya megyében, a közelmúltban egy sánta sakált fogadtak maguk közé nyájõrzõ kutyák Baranyahídvégen.

  • Kutyák elé vetették az újszülöttet

    A romániai Bacau megye egyik településén kutyák ölték meg azt a csecsemõt, akit apja és anyja közvetlenül megszületése után kitett a közeli erdõbe. Az anya mindvégig titokban tartotta a terhességet, és otthon, férje segítségével hozta világra a gyermeket, akitõl igyekeztek megszabadulni.

  • Agyonnyomta bocsát egy pekingi óriáspanda

    Ikerpandák születtek a pekingi állatkertben, de elsõszülõ anyjuk egyiküket elhagyta, a másikat véletlenül agyonnyomta - tájékoztatottak a történtekrõl az állatkert illetékesei.

  • Kasztrálják a kóbormacskákat

    A kóbormacskák tömeges kasztrációjára készülnek az ausztriai Salzburgban. A városban olyan mértékben elszaporodtak a félvad macskák, hogy mára nem maradt más hátra – állapították meg a helyi hatóságok.

  • Farkasok terrorizálják Kárpátalja településeit

    A tél végére egyre több éhezõ farkas jár be portyázni Kárpátalja hegyvidéki falvaiba.

  • Területszerzés érdekében háborúznak a csimpánzok

    Területszerzés érdekében háborúznak a csimpánzok, amelyek a "hadviselés" során kíméletlenül megölik más csoportok egyedeit - állítják amerikai kutatók.

  • Hibridpintyet találtak Baranyában

    Az erdei és a fenyõpinty hímjének jegyeit viselte magán az a madár, amely egy pécsi gyûrûzõ hálójában akadt fenn a közelmúltban.

  • A korai csótányok háromdimenziós virtuális fosszíliáját alkották meg brit kutatók

    A háromdimenziós modellel annak az Archymylacris eggintoninak a kövületeit "keltették életre", amelyet a modernkori csótányok, imádkozó sáskák és termeszek õsének tekintenek.

  • Elaltatták a legöregebb jegesmedvét

    Winnipeg - Jobblétre szenderítették a világ legöregebb, egy hónap híján 42 éves jegesmedvéjét.

    Debby egy kanadai állatkertben végezte, de Oroszország sarkvidéki szigeteinek egyikén született. Egyévesen, 1967-ben került Kanadába. A mackómatróna 6 bocsnak adott életet, párjával, Sydorral 32 esztendõn át volt együtt. "Férje" 1999-ben hagyta "özvegyen" Debbyt, a hím hamvait a Hudson-öbölbe szórták.

  • Éhes panda a disznóólban

    Rajtakaptak egy éhes kínai pandát, amint csontdarabokat ropogtat egy disznóólban.

  • Az erdõ közepén találtak egy fókát

    A legközelebbi nyílt víztõl hat kilométerre, az erdõ mélyén bukkantak egy fókabébire Svédország keleti részén. A svéd média azt feszegeti, hogyan kerülhetett ilyen szokatlanul messzire a víztõl a kis tengeri emlõs.

  • Eddig csak gondozót evett a Panda

    Eddig gondozóból evett a legtöbbet egy óriáspanda Kínában, amióta új állatkertbe került, de szerencsére csak egyetlen gondozóból és belõle sem sokat. A kedvesnek tûnõ, kétéves mackó a múlt héten került új helyre, és jó darabig hozzá sem nyúlt a bambuszrügyétekhez.

  • Lelkes Miklós: Kardoskarmos Marci vándorlása

    Kardoskarmos Marci cica volt, kandúr. A Marci nevet gazdájától, Tyúkkergető Jakabtól kapta, a Kardoskarmost viszont ő ajándékozta magának. Egy napon azzal állt elő gazdájánál, mikor az megállt a két lábán:

  • Minden idõk legõsibb állatlábnyomát találták meg Nevadában

    Washington - Minden idõk legõsibb állatlábnyom-fosszíliáját találták meg az amerikai Nevada állam üledékes rétegeiben.

    A vízben élõ kis állat nyomának maradványai az ohiói egyetem földtani intézetének kutatója, Loren Babcock professzor szerint 570 millió évesek, ez pedig azt mutatja, hogy a lábbal rendelkezõ állatok 30 millió évvel korábban jelentek meg a Földön, mint ahogyan azt a tudósok korábban hitték. Kutatásainak összegzését a professzor vasárnap tette közzé az Amerikai Geológiai Társaság houstoni konferenciáján.

  • Száznegyvenhét (ember)éves eb

    Emberre átszámítva, azaz megszorozva héttel az esztendõket, 147 éves a világ feltehetõen legöregebb ebe.

  • Állatokkal próbálják megjósoltatni a földrengést

    A shenzheni földrengéstani intézet a helyi nemzeti park állatait használja fel a célból hogy elõrejelezzék a földrengések érkezését.

  • Négylábú metrórendõrök Madridban

    Graffitiseket és tolvajokat kívánnak elcsípni azokkal az új rendõrökkel, akik hétvége óta szolgálnak Madrid metróiban: 24 német- és belgajuhász vigyázza ezentúl a rendet.

  • Kacsacsalád az alagútban

    Egy kacsacsalád adott munkát a bázeli hatóságoknak a hét végén. Legalább tucatnyi rendõr, tûzoltó és határõr volt kénytelen kivonulni a St. Johann-alagúthoz, ugyanis egy eltévedt kacsamama totyogott be nagy bõszen a gépkocsik által használt létesítménybe, nyomában kilenc csemetéjével.

  • Gyermekkórházban kezelik a gorillabébit

    A hétvégén kórházba szállították Mary Zwot, a Münsteri Állatkert hat hetes gorillabébijét. Gyermekklinikára szállítottak egy kis gorillabébit. A csöppséget Münsterben olyan ellátásban részesítették, mint az igazi gyerekeket.

  • Kutyusának köszönheti, hogy időben észrevették a betegségét

    Kutyusának köszönheti, hogy időben észrevették a betegségétTarának nagy álma vált valóra azzal, hogy állatorvosnak kezdett tanulni. Egyik nap mikor szakkönyveit lapozgatta, golden retrievere kutyusa feltűnően furcsán kezdett el viselkedni. A kutyus általában nyugodt, szófogadó, de most felugrott az ágyra, és a tiltások ellenére is újra meg újra visszaugrándozott. Nedves orrát Tara oldalához dörgölte, és Tara ennek köszönheti az életét. Mikor Tara odanyúlt a folthoz, egy csomót vett észre a mellében - kiderült, hogy a nőnek mellrákja van. Az orvosok szerint épp időben fedezték fel, mielőtt még átterjedt volna a nyirokrendszerre.