2022.05.23. - Dezsõ

A szûznemzés (parthenogenesis)

A szûznemzés (parthenogenesis)
Az állatok egy nagy csoportja képes elraktározni a spermát, hogy késõbb is tudjanak szülni, tojni, petézni. Ez egy túlélõ stratégia, mert valószínüleg kevés a hím egyed egy populáción belül és a késõbbi szaporodás ne legyen veszélyben. A halaknál a cápáknál gyakori jelenség, de a guppiknál is megfigyelhetõ ez a jelenség.

A hüllõvilágban is elõfordul: a korallkobra például 3-4 szer tesz tojást, egy párzás után.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Ha viszont nagyon kevés hím van a populáción belül, akkor a faj túlélése érdekében a nõstényeknél elõfordulhat a parthenogenesis jelensége, vagyis a hímmel sosem találkozott nõstény szûznemzése.

A szûznemzés (parthenogenesis) egy érdekes genetikai dolog, ami biztosítja az élõlény szaporodását, a hím párzása nélkül.

Gondoljunk csak, az állatkerti komódói varánuszra (Varanus komodoensis), ami szintén szûznemzéssel jött világra, mondjuk nem tökéletes egyed, mert igen komoly gerinc hibája van, de mûködött a szûznemzés jelensége.

A terrarisztikában sajnos nem tudom, hogy meddig képes szaporodni egy faj így, illeteve életképes utódokat produkálni.

Mivel a szûznemzõs fajok -a skorpiók esetében- nem túl régóta vannak a magyar terraristák birtokában, ezért errõl pontos információ, illetve gyakorlati tapasztalat nem áll rendelkezésre.
A jelenleg ismert skorpió faj, amely több mint 1500 db ezek közül csupán, 10 db szaporodik szûznemzéssel.

Ezek a következõk:

Ananteris coineaui
Centruroides gracilis (Cuba)
Hottentotta hottentotta
Liocheles australasiae
Tityus columbianus
Tityus metuendus
Tityus serrulatus
Tityus stigmururs
Tityus trivittatus
Tityus uruguayensis

A szûznemzés a gerinceseknél épp úgy meg találhatóak, mint az ízeltlábúaknál.

Tehát:

Parthenogenezis esetén a haploid ( haploid sejt: olyan sejt, amelyben a kromoszómák csak egy sorozatot képeznek. Ált. az ivarsejtekre jellemzõ, jelölése n. A sejtekre jellemzõ valamennyi gént egyetlen, ún. haploid sorozat tartalmazza.)petesejt valamilyen (pontosan nem ismert) hatásra hirtelen megduplázza a saját kromoszómáit és így létrehoz egy diploid sejtet, ami aztán ugyanúgy mint egy "normális" diploid sejt osztódni kezd.

( diploid sejt: olyan sejt, amelynek kromoszómáiból két azonos sorozat állítható össze. A testi sejtekre jellemzõ, a diploid sejtben valamennyi génbõl kettõ található, amelyek közül az egyik apai, a másik anyai eredetû. A diploid sejtek kromoszómáinak összege a fajra jellemzõ kromoszómaszám. Jelölése 2n.)

A folyamat egyik hozadéka, hogy értelemszerûen csak a homozigótás-nem jöhet létre belõle: pörölycápáknál (itt, hasonlóan az emberhez XX a nõstény, XY pedig a hím genotípusa) nõstény, a ZW nem-meghatározási rendszert követõ hüllõknél pedig hím.

( homozigóta: olyan diploid (diploid sejt) vagy haploid (haploid sejt) egyed, amelynek génállománya a vizsgált génnek vagy géneknek azonos alléljait tartalmazza. Homozigóta az olyan génlókusz, amelyen a homológ kromoszómán azonos allélok vannak.)

A parthenogenezis bármennyire is praktikusnak tûnik, igazából kényszermegoldás: ugyanis értelemszerûen, mint az aszexuális szaporodás többi formája hátrányokkal jár, hiszen a káros mutációk gyorsabban halmozódhatnak fel, a hasznosak pedig nehezebben terjedhetnek el. Arra jó, hogy a populáció létezésének napjait egy picit meghosszabbítsa (amíg végre meg nem jelenik egy hím), de hosszú távon nem menti meg õket.

Nem véletlen, hogy nem ismerünk õsi parthenogenetikus fajokat, csak fiatalokat!

A legtöbb gernices csoportban már dokumentáltak parthenogenezist, a porcoshalak ilyen szempontból kivételekvoltak. A másik csoport, mi magunk emlõsök vagyunk, de egy apró mechanisztikus okból kifolyólag nem is tûnik valószínûnek, hogy a közeljövõben emlõs-szûznemzésrõl olvashassunk.

Ez azok pedig, az ún. "imprintig", ami miatt mind az anyai, mind az apai genom egy jelentõs része képtelen átíródásra az embriogenezis korai szakaszában. Márpedig mindkettõre szükség van, így hiába is történne meg a haploid-diploid átalakulás, a két azonos imprintinget hordozó anyai félgenom nem lenne képes a teljes fejlõdési program lefuttatására.

Tehát, nem azt jelenti, hogy az adott fajnál nem létezik hím, hanem ez egy faj fenntartó szaporodási stratégia!

Ha nem lenne ezekbõl a fajkból hím, akkor eltûnnének a Föld színérõl, mert hosszú távon nem képesek garantálni a megfelelõ genetikai állományt.

Még annyi, hogy ha sok generáción keresztül nem történik hímmel párzás, akkor életképtelen, terméketlen utódokat fog a nõstény produkálni.

Vagyis: elõbb utóbb kell egy hímmel párosodnia a nõsténynek, mert "elfogy" a faj.


A növényeknél is gyakori jelenség a szûznemzés. Itt talán a legelterjedtebb az élõvilágban.

A pollen sejtmagja a petesejttel nem egyesül, hanem a haploid nõi petesejtbõl haploid, nagyon vagy teljesen steril növény keletkezik. Elõfordul diploid (szomatikus) Szûznemzés is, amikor redukálatlan (diploid) petesejtbõl fejlõdik az utód. Számos növény esetében leírták a szaporodásnak ezt a módját (Triticum, Datura, Oenothera, Zea, Poa stb.). Ez a nõi Szûznemzés esete. Ismeretesek hím Szûzbemzés-ek (androgenezis) is, mikor a hím szülõ ivarsejtje fejlõdik embrióvá, anélkül, hogy a hím ivarsejt megtermékenyítette volna a nõi ivarsejtet (Fragaria, Vicia stb.). A növénynemesítésben van nagy gyakorlati jelentõsége (monoploid passzázs), mert beltenyésztés nélkül két lépésben tenyészthetõk ki teljesen homozigóta törzsek

Egy érdekesség:

A Wolbachia pipientis nevû baktérium ha megfertõzi a rovar sejteket (endoszimbionta), akkor képes "kényszerrel" parthenogenesist elõidézni.

A különlegessége az, hogy megfertõzi az ováriumokat és a germinális vonal sejtjeit, vagyis a petesejtet és képes fura dolgokat tenni.

A sejteket és embriókat megfertõzi és megöli a hím utódokat, vagy átalakítja õket és szûznemzésre serkenti az anyát!

Ezzel tulajdonképpen hosszú távon kiírtja a fajt, a fent említett problémák miatt!

Demeter Attila

Forrás:

hottentotta.com
http://www.encyclopedia.com/topic/parthenogenesis.aspx
http://www.answers.com/topic/parthenogenesis
http://www.nature.com/nature/journal/v444/n7122/abs/4441021a.html

Általános állattan, Szent István Egyetem

Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra