Világhírû komondor

Hungaricum a világ legfurcsább 25 állata között

Megválasztotta a világ legérdekesebb állatait az egyik leghíresebb amerikai internetes oldal. A listára felkerült 25 kiválasztott külsõjében egytõl egyig feltûnést kelt. Az õsrégi magyar kutyafajta feltehetõen loncsos bundája miatt a maláj medve és az angora nyúl mögött a harmadik helyen végzett. A hatalmas kutyákat számtalan legenda lengi körül, többek között vadságukról, vérszomjukról híresek. Mindegy, hogy szép-e, mindegy, hogy okos-e, vagy esetleg a legszínesebb. Nem számít, hogy nagy vagy éppenséggel kicsi. A lényeg, hogy minél furcsább legyen. A világ 25 legkülönösebb állata közé bekerült egy magyar kutyafajta, a komondor is.

– Bár az idegeneket nem kedvelik, de nem vadak. Ha megismerkedünk velük, játékosak, nyitottak – ugrált hatvankilós kedvence, Husi Nagy Zsoltra (41), aki nyolc éve tenyészt komondorokat. – Nagyon nehéz tisztán tartani ezeket a kutyákat, egy kicsit mindig szutykosak. Bár fiatal korukban még különálló szõrük van, ahogy öregednek, úgy kezd a bunda csomósodni. Csodálkozom, hogy a furcsa állatok közé bekerültek, hiszen közel sem olyan különleges a külsejük, mint a többinek – tette hozzá a tenyésztõ.

– A komondorok helyzete sokat változott az elmúlt évtizedekben. Régen õrzõ kutyák voltak. Önfejû fajta, de nagyon családszeretõ – mondta az állatok viselkedését kutató Siposi Levente etológus.

Õseink hozták a Kárpát-medencébe

A népvándorlás idején érkezett õseinkkel a Kárpátmedencébe. Elsõsorban a nyájak és a táborok védelmére használták, mivel a sötétben szinte világító fehér színe miatt meg tudták különböztetni az éjjeli ragadozóktól. Nevének eredete homályba vész. A komondor szó egy 1544-es írásban lelhetõ fel elõször. Ma már a világon több helyen kedvelt és tenyésztik.

A komondor eredete

A komondor szó, mint magyar pásztorkutyafajtát jelölõ leírt nyelvemlék, elõször 1544-ben Kákonyi Péter Astiagis király történetében fordul elõ.

"Pásztor nézi vele, gyermeket szoptatja
Egy fias komondor és körül forogja"

Az 1600-as évek nyelvemlékei alapján nemcsak a komondor neve, de foglalkozása is kirajzolódik. 1673-ban írja Comenius Ámos: "Komondoroc oerzic a csordát." Más a szöges örves komondorról beszél. Pethe Ferenc Természethistória és mesterségtudomány c. könyvében pedig a kutyák között egyenesen "Vezérnek" teszi meg, amely nevet megjelenésével érdemli ki.

Igen nehéz eldönteni e szó eredetét, de az tény, hogy a komondor a magyar nyelvemlékek alapján is a legrégibb idõktõl a csorda, a pásztor mellett õrzõ-védõ szolgálatot teljesített.

A nyáj mellett õrzõ-védõ szolgálatot teljesítõ, nagy testû, gubancos szõrû pásztor ebünket az idõk folyamán leírták még gubancos magyar juhászkutyának, selyemszõrû farkas ebnek, pusztai komondornak, lompos szõrû komondornak, bagolyszemû komondornak s legtöbbször csak komondornak. Bár e szó eredetét többféleképpen magyarázzák, minden kynológus egyetért abban, hogy a komondor a népvándorláskor elõdeinkkel együtt került a Kárpát-medencébe. Az õsmagyarok gulyáinak, méneseinek õrzésében az oroszlánrész a komondornak jutott, mert megjelenése félelmet keltõ, bátorsága példaszerû, küzdõképessége rendíthetetlen. E tulajdonságokban felveszi a versenyt bármelyik kultúrfajtával.

Az összes magyar pásztorkutyafajták közül ez az, amelyik a legrégibb idõkben is kitenyésztett formát mutatott, és amelyik az idõk folyamán a legkevesebb változáson ment át, jellege, formája évezredekkel ezelõtt ugyanazt a formát mutatta, mint ma.

Mi hozta létre a komondort, milyen körülmények között és milyen céllal? - kérdezhetjük. Kialakítója a pásztorok célszerû tenyésztõtevékenységén kívül az ázsiai és európai füves puszták klimatikus és földrajzi adottságai voltak. A védelem munkáját vakon teljesítõ pásztor ebnek tûrnie kellett a kontinentális klíma szélsõségeit: a forró nyári napok sokszor 30 °C fölötti melegét ugyanúgy, mint a zord telek -30 - -40 °C-os szeles dermesztõ hidegét. A klíma zordsága ellen védelmet az enyhet adó szárnyék, de legtöbbször csak a saját szõr köntöse nyújtott. A jó hõszigetelõ bunda nyáron hûvöset, télen meleget tartott. Biztos, hogy a komondor hasznát vette hosszú, tömött szõrének a farkas harapás ellen is.

A nyájak védelmét mind nappal, mind éjjel úgy kellett ellátni, hogy azokban kár ne essék. A komondor a nyáj körül helyezkedett el, s vártáján keresztül eleven lény nem közelíthette meg a nyájat. Minden mozgó idegenre szemtõl szembe támadt. Nyugalmi helyzetébõl egy pillanat alatt ugrott az idegenre. Hatalmas fogazatának harapása halálos volt, vagy legalábbis csont törött.

A komondor mint hûséges társ évezreden át segített a magyar pásztoroknak. Érthetõ, hogy a pásztor megbecsülte, s fajtatisztán tenyésztette.

A jelenlegi és a századforduló komondorai között a legnagyobb változást a testnagyság jelentette. Ez pedig a tartásra vezethetõ vissza.
Az 1910-1930-as éveket vehetjük határmezsgyének. S ezután a kynológiai tudomány, a szépérzék kezdte formálni a komondort.