rss
állatmenhely kutyamenhely adó 1 adó1százalék, kutya, cica mentés, örökbefogadás
  • A kutyáról egymásra és akár az emberre is átterjedõ betegségek és élõsködõk

  • Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió

    Állat-és közegészségügyi információk

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    Veszettség (rabies)
    A kutya betegségei közül legveszedelmesebb a veszettség. A házi- (kutya, macska) és a vadon élõ állatok (farkas, róka, borz) vírus okozta fertõzõ betegsége, amellyel szemben valamennyi állat és az ember is fogékony. A betegséget a veszett állatok marása közvetíti a sebbe kerülõ vírustartalmú nyál révén. A vírus a sebbõl az idegek mentén jut az agyvelõbe, ahol fõleg a motorikus sejtek protoplazmájában sejtzárványokat, Negri-féle testecskéket hoz létre. A betegség kezdetben fokozott reflex-ingerlékenységben, késõbb bénulásban mutatkozik meg. Lappangási ideje két héttõl több hónapig is terjedhet. A kutyákon a betegség kezdeti szakaszában szomorkodás, az ember kerülése figyelhetõ meg. Ezt követi a fokozott ingerlékenység, emészthetetlen tárgyak felvétele, kóborlás (vándorlási kényszer), ugatás nélküli támadás és marás, valamint az egyidejleg jelentkezõ bénulás miatt az ugatás jellegének a megváltozása, nyálfolyás, nyelési zavarok (víziszony), kancsalság. A végsõ stádiumban az állkapocs lelóg, a bénult nyelv elõre esik és az elhullás 5-8 napon belül a légzõizmok bénulása következtében áll be. Az esetek egy részében az izgalmi tünetek hiányoznak, ez az ún. "csendes veszettség".

    A veszettség megakadályozható az ebtartás szabályozásával, az ebek évente ismétlõdõ kötelezõ védõoltásával, valamint a rókák rendszeres irtásával. Az emberre a veszélyt leginkább a kóbor ebek jelentik, mivel ezeket az állatokat nem oltják rendszeresen a veszettség ellen. A veszettség az emberre a veszett állat nyálával terjed, kb. 10-50 napos lappangási idõ után alakul ki. A kórokozó vírus hatására fokozódik a központi idegrendszer reflex-ingerlékenysége, ennek következtében a beteg rendkívül izgatott, a legkisebb fény- és hanginger is súlyos görcsrohamot vált ki. A nyelés fájdalmas és fojtogató görccsel jár. Súlyos bénulások kialakulása után a légzõ- és vazomotorközpont bénulása vezet a halálhoz. Fajlagos gyógyszere nincs, de a veszett állat harapása esetén a megfelelõ sebellátás, passzív immunizálás 24 órán belül immunglobulinnal, valamint a kórokozónál rövidebb lappangási idejûgyöngített vírussal történõ aktív immunizálás hatásos.

    Ritkán a kutya forrása lehet a limfocitás choriomeningitis vírusos fertõzés emberben történõ kialakulásának, amely influenza-szerûtüneteket okoz, de a fertõzésnek a forrása sokkal inkább a háziegér és a hörcsög.

    A szopornyica (Canine distemper) a nem vakcinázott kutyáknál elõforduló - gyakran elhullást okozó - vírusos betegség emberre történõ átvitele és a humán sclerosis multiplex kifejlõdésének elõidézésében játszott szerepe még nem bizonyított.

    Az állatról az emberre átvihetõ betegségek zoonosis néven ismeretesek. Ezek közül viszonylag kevés azoknak a száma, amelyeket a kutyák terjesztenek, bár némelyikük, fõleg a gyermekek fertõzõdése szempontjából különös figyelmet érdemel.

    A baktériumok okozta betegségek is átterjedhetnek kutyáról az emberre, különösen a nem oltott, kóbor kutyák harapása, vizelete vagy ürüléke révén.

    A Leptospira canicola baktérium (melynek fõ hordozója a kutya) ritkán okoz rendellenességet az embernél, de a Weil-betegséget okozó Leptospira icterohaemorrhagiae sokkal általánosabban fordul elõ. Ennek a baktériumnak a fõ hordozója a patkány, ezért gyakorlatilag lehetetlen, hogy bármelyik ország mentes legyen ettõl a fertõzésrõl. A kutyákba kerülve a leptospirosist okozó baktérium az importált kutyák révén is elterjesztheti a fertõzést egyik országból a másikba. A Leptospirosis icterohaemorrhagiae kellemetlen betegséget okoz mind a kutyánál, mind az embernél. A kutya harapásán kívül a fertõzött vizelet is átviheti az organizmust. A Leptospira baktériumok hosszú ideig életképesek maradnak a vízben és a bõrön keresztül (különösen a sérült bõrön át) jutnak a szervezetbe és fertõzhetik az embert és a kutyát is, ha fertõzött kutya vagy patkány vizeletet tartalmazó tóban vagy folyóban fürdenek. Mindkét organizmus lázat, étvágytalanságot, hányást, hasmenést, súlyos esetben hasi fájdalmakat okoz, sõt halállal is végzõdhet. A Leptospira icterohaemorrhagiae fertõzéskor gyakran sárgaság is kifejlõdik, pontszerûvérzések jelentkeznek a szem körül és a szájban.

    Hollandiában 1289 kutya vizsgálata során 92-nél izolálták a Leptospira icterohaemorrhagiae szerotípust, míg 30-nál a Leptospira canicolát. Az L. icterohaemorrhagiae fertõzés legmagasabb volt még éretlen kutyáknál úgy a nõstények, mint a kanok esetében. Legmagasabb fertõzés elõfordulást mutattak ki Hollandia nyugati részén az õrzõ és vadászkutyáknál. Csehországban 1984 telén a vizsgált katona-kutyák 31%-a, nyáron 49%-a leptospirosis pozitív volt. Görögországi vizsgálatok szerint a látszólagosan egészséges kutyák 51%-a (132-bõl 67) volt leptospirosis pozitív. Zágráb és környékén végzett vizsgálatok szerint 30 kutyából 22-nél izolálták a Leptospira icterohaemorrhagiaet. Angliában a vizsgált hat Leptospira canicola fertõzött kutyával érintkezõ embernél öt esetben mutatták ki a fertõzés átvitelét. Németországban végzett kísérletek szerint a Leptospira canicola és a Leptospira icterohaemorrhagiae fertõzés mind a vérrel, mind a vizelettel átvihetõ az emberre.

    A bruccellosist okozó Brucella canis baktérium ritkán fertõzheti az embert, azonban az okozott betegség az embernél enyhe lefolyású (láz, duzzadt nyirokcsomók és fáradtság) összehasonlítva a szarvasmarha vagy a juh által kiváltott gyakrabban elõforduló brucellózissal.

    A talajlakó szervezet, a Clostridium tetani sebeken keresztül kerülhet be a kutyába és a tetanus ellen nem oltott kutyák harapása révén az emberbe is. A tetanus nem gyakran fordul elõ a kutyáknál. A Clostridium tetani toxint termel. A toxin szétterjedve a testben izomgörcsöt idéz elõ, amely nehezíti a járást, állást, nyelést, a szem mozgatását és ha nem kezelik, a légzõizmok bénulása következtében halált eredményez. Ez a megbetegedés fõleg azokon a területeken fordul elõ, ahol lovakat is tartanak és a vakcinával nem kezelt embereknél okoz problémát a Clostridium tetanival fertõzött kutyák harapása.

    A tuberkulózis (TB) átterjedhet az emberre a kutya-ember kommunikáció révén, nem gyakori a kutyánál fõleg azokban az országokban, ahol a betegség elõfordulása mind az embernél, mind az állatoknál általában alacsony. A Mycobacterium tuberculosis leggyakrabban belégzés útján, esetleg bõrön vagy nyálkahártyákon át jut a szervezetbe. A behatolás helyén jellegzetes szövettani képet mutató produktív folyamat (tuberkulum) alakul ki, amelyhez a nyirokutak és a környéki nyirokcsomók elváltozása járul. A tuberkulózis emberrõl a kutyára is átterjedhet.

    A Campylobacter és a Salmonella baktériumcsoportok megtalálhatók a fertõzött kutyák ürülékében. A fertõzés együtt járhat hasmenéssel, de izolálták a baktériumokat nem hasmenéses kutyák ürülékébõl is (baktérium hordozók). Mindkét organizmus megbetegedést okozhat az embernél, ezért az ilyen állatok közegészségügyi kockázatot jelentenek. A következõ baktériumfajtákat találták a kutyák ürülékében: Campylobacter jejuni, C. coli, C. upsaliensis, Salmonella typhimurium, S. enteritidis, S. livingstone, S. kottbus. Közegészségügyi szempontból azok a kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyek pl. tuberkulózissal, salmonellával vagy Campylobacterrel fertõzöttek, de a betegség jelei nem láthatók rajtuk, az ürülékük azonban tartalmazza a fertõzõ baktériumokat, így hosszú idõn keresztül veszélyt jelenthetnek az emberre.

    Olaszországi Bariban 1987-1989 között 1021 kutyaürüléket vizsgáltak meg: Yersinia enterocoliticát 8,9%-ban, Campylobacter jejunit 8,7%-ban és Salmonella typhimuriumot, ill. S. kottbust 5,7%-ban mutattak ki az ürülékekben.

    A Francisella tularensis baktériumot, amely a tularaemia (Pasteurella tularensis-fertõzés) okozója, a bolhák a vérrrel átvihetik az emberre.

    A Clostridium perfringens (gázgangréna baktérium) béltoxaemiát, valamint roncsolt sebekben elszaporodva püffedéses gennyesedést okoz mind a kutyánál, mind az embernél. Az USA-ban biotechnológiai módszereket dolgoztak ki a C. perfringens által termelt toxinok meghatározására, így a baktérium kimutatására az állat, illetve az ember bélsarának vizsgálatával.

    Escherichia coli elõfordulhat mind a hasmenéses, mind a tüneteket nem mutató kutyák ürülékében. Az emberi szervezetbe jutva gyakran okoz bélfertõzést, húgy- és ivarszervi megbetegedést.

    A parazita gombák közé sorolt Micosporum canis a kutya elhalt bõr rétegeiben, a szõrben és néha a körömben növekszik. A gombaspórák közvetlen vagy közvetett módon átvihetõk az emberre is. A kutyaápolási eszközök (fés, kefe) is terjeszthetik a fertõzést és a környezetben (a kutya fekvõhelyén, pórázán, nyakörvén) a spórák több mint egy évig is életképesek maradnak. A kutya gombás fertõzõdése (M. canis) jellegzetes bõrbetegségeket, gyulladásos reakciókat okoznak az embernél, gyakran idézhetnek elõ hajhullást, kopaszodást, ha a haj is fertõzõdik.

    A kutya külsõ parazitáinak legnagyobb része átjuthat az emberre. Két jelentõs (mikroszkopikus nagyságú) atka, a rühatka (Sarcoptes scabiei canis) a rühösség okozója, közvetlen érintkezéssel terjed az állatok, valamint az állat és az ember között. A másik atka a szõratka (Cheyletiella yasguri); szabad szemmel látható. A Sarcoptes scabies canis néhány napnál tovább nem képest életben maradni a gazdaszervezet nélkül. A rühatka az ásóatkák közé tartozik, nevüket onnan kapták, hogy a megtámadott bõrön meneteket vágnak. A bõrön megtelepedett atka táplálkozásával jellemzõ gyulladásokat, elváltozásokat okoz. A kártétel nemcsak mechanikai, hanem sokkal inkább toxikus. Az Egyesült Királyságban a rühatkával fertõzött kutyák számát több mint 40.000-re becsülik. Az emberre átkerült rühatka a ruhán is képes átrágni magát, hogy elérje a bõrt, fõleg azokat a területeket támadja meg (öl, mellkas, alkarok), amelyekkel a kutya vivésekor vagy megölelésekor a gazdája a kutyával érintkezik. A bõrreakció az irritáló bõrkiütéstõl a súlyos allergiás reagálásig terjedhet. Mivel az ember nem természetes gazdaszervezete a rühatkának, az atka csak néhány órát tartózkodik az ember bõrén, de a kutyával történõ folyamatos érintkezés állandó újrafertõzést eredményez.

    A Cheyletiella yasguri (szõratka) bármelyik életkorban fertõzi a kutyákat, a fiatal, rövid szõrûkutyáknál a fertõzés súlyosabb lehet. Közvetlen vagy közvetett érintkezéssel (pl. fertõzött ápolási eszközök) terjedhet át a másik állatra vagy az emberre. Az ember fertõzõdése a kutya fülatkával (Otodectes canis) nagyon ritka, de közöltek adatokat arra vonatkozóan, hogy a fülatka bõrkiütéseket okozott az ember törzsén és a lábakon.

    A bolhák a kutya bõrbetegségének legjelentõsebb okozói. Sok országban (Anglia, Ausztrália és az USA) a kutyákon gyakrabban található a macskabolha (Ctenocephalides felis), mint a kutyabolha (Ctenocephalides canis). A kutyabolha elsõsorban Írországban fordul elõ, azonban az angol agár (Greyhound) esetében Angliában is megtalálható. Gyakran a macska felelõs elsõsorban a lakásban a bolha megjelenéséért. A bolhák ezt követõen állandóan átjutnak a kutyára és az emberre. A kutya az emberi bolhával (Pulex irritans) is fertõzõdhet. Londonban a kutyák 20%-a bolhával fertõzött. A bolha csak addig marad a kutyán, míg a vérét szívja, ezért a kutya környezetében nagy számban találhatók bolhák, ahol a nõstény bolhák a petéiket lerakják. Ez nemcsak a kutya fekvõhelye lehet (karosszék, ágy, ahol a kutya alszik), hanem megtalálható a padlórések között, a csempék, linóleum rései között, sõt a ruhanemk szegélyében is. A bolhák baktériumokat, vírusokat, belsõ parazitákat terjeszthetnek. Ezért jelentõségük igen nagy, mert az emberre átjutva azon túlmenõen, hogy viszketõ bõrkiütéseket idéznek elõ, átvihetnek galandférgeket (pl. a Dipylidium caninum) az emberre, ha az ember belébe jut a galandféreggel fertõzött bolha, ott a galandféreg kifejlõdik.

    Kullancsfélék (Ixodidae). Valamennyi fajuk élõsködõ, sok közülük a kórkozó véglények köztigazdájaként szerepel. Szúráskor nyálukkal fájdalommentesítik gazdájukat. A lerakott petébõl hatlábú lárva kel ki, ez vedléssel nimfává, majd újabb vedléssel kész kullanccsá alakul. Aszerint, hogy az átalakuláshoz hány gazdára van szükségük, megkülönböztethetünk: egygazdás, kétgazdás és háromgazdás kullancsokat. Vérszívó élõsködõk, de legtöbb fajuknak csak a nõsténye szívja a vért, mert a peterakáshoz sok tápanyagra van szüksége. Oly erõsen tapadnak, hogy letépéskor szívókájuk leszakadhat és a bõrben maradhat. Háromgazdás kullancs az Ixodes ricinus, amely fõleg a szarvasmarhákon élõsködik, de a kutyán, juhon és az emberen is megtalálja életfeltételeit. Az Ixodes ricinus petéibõl kikelt lárva a gazdaállatra mászik, teleszívja magát vérrel és utána a földre veti magát: a földön vedlik és mint nimfa egy másik gazdaállatra vagy az emberre jut, ahol vért szív. Az ivarérett peték egy évig is életképesek maradnak. A kullancsok nemcsak vérszívásukkal károsak, hanem súlyos betegségeket is terjesztenek, mint pl. az encephalitis (agyvelõgyulladás) és a tularaemia (Pasteurella tularensis-fertõzés), a visszatérõ láz és a vérzéses vesegyulladás.

    A belsõ paraziták a kutya galandférgei és fonálférgei. Mindkét csoport a kutya bélsarával a környezetbe jutva vagy a kutya szõrére kerülve komoly fertõzési veszélyt jelent az ember számára. A nematodákat (fonálférgeket) általában orsóférgeknek nevezik, mivel keresztmetszetük kör alakú. A férgek közül legnagyobb figyelmet érdemel a Toxocara canis. Ennek fertõzött petéket tartalmazó lárvája a kutya ürüléke révén, különösen a kisebb immunitással rendelkezõ gyermekekbe is bejuthat. Ennek számos módja lehetséges:

    - A mikroszkopikus nagyságú peték a külvilágra kerülve ragadósak, így könnyen rátapadhatnak a kutya szõrére és az ember kezére.

    - A fiatal gyermekek - különösen a totyogó kisgyermekek - szokása szájukba venni még a talajjal szennyezett kezüket és egyéb tárgyakat.

    - A fertõzõ peték hosszú ideig életképesek maradnak a talajon, ellenállóak valamennyi fertõtlenítõszerrel, a hosszú ideig tartó faggyal, sõt rövid ideig a forrásban lévõ vízzel szemben is. Csak a beton kifutóknál használatos kertészeti lángszórók pusztítják el hatékonyan a petéket.

    Az emberekben a lárvák kikelnek a petékbõl, keresztül hatolnak a bélfalon és szétterjednek a májban, vesékben, agyban vagy a szemben. Ezekben a szervekben maradva nem fejlõdnek tovább és károkozásuk gyakran a máj megnagyobbodásához, vaksághoz vagy görcsrohamhoz vezethet. A lárvák migrációja és behatolása okozta zsigeri lárva-migrációnak nevezett betegség a gyermekeket fõleg másfél és hároméves kor között érinti. Nem tekinthetõ általánosan elterjedt betegségnek, bár bizonyos, hogy több gyermek fertõzött, mint amennyinél megmutatkozik a fertõzöttség jele. A fertõzés meglévõ betegségeket is fellobbanthat, ilyenek az asztma és a bénulásos gyermekparalízis.

    Angliában a Toxocara okozta szemkárosodás ezer emberbõl egynél fordul elõ évente. Szingapurban 16 homokozóból vett 160 homokmintánál 8 (5%) volt kimutatható a Toxocara fertõzés. Németországban végzett vizsgálatok szerint a 160 különbözõ homokozókból vett 480 homokminta fertõzött volt Toxocara canissal, Toxascaris leoninevel és T. mystaxal. Münchenben 554 kutyaürülék mintában 6,7%-ban Toxocara canis, 3,3%-ban Toxascaris leonina, 1%-ban Trichuris vulpis, 3%-ban horgasfejûféreg és 3,3%-ban galandféreg volt kimutatható. A Frankfurt/M-ben végzett vizsgálatok hasonló eredményre vezettek. USA Illinois államában 194 kutyát vizsgáltak meg közvetett haemagglutinációs módszerrel a toxoplazma antitest kimutatására, az elõfordulás mértéke több mint 13,4% volt. Vizsgálták a Toxoplasma gondii antitestek elõfordulását az ivarral kapcsolatban. A magasabb titerszint gyakoribb volt az idõsebb és a nõivarú kutyák szérumában, mint a kanoknál. A Sierra Leonei Freetownban 1979 és 1980 között 2938 vizsgált kutyánál 236 esetben Toxocara canist és 232-nél Toxascaris leoninát mutattak ki. Hannoverben kóbor kutyákat vizsgáltak, a vizsgálatban résztvevõ 171 kutya fele csökkenõ sorrendben a következõ belsõ parazitákkal volt fertõzött: Giardia, Toxocara, Toxascaris, Cystoisospora, Trichuris. Irakban a vizsgálatok szerint 20 kóbor kutya ürülékében 8-nál Toxocara canist, 12-nél Taenia spp.-t, 10-nél Dipylidium caninumot, 5-nél Echinococcus granulosust, 3-nál Dirofilaria immitist mutattak ki.

    Japánban a Hyogo Prefektúra köztéri parkjai homokozóiban 13 homokozó fertõzött volt Toxocara petékkel és kutyaürülékkel. Tenerife szigetén 1982-1983 között vizsgált 314 kutyából 16,2% Toxocara canissal, 12,4% Toxascaris leoninaval volt fertõzött.

    A Toxocara canis lárvák a szukában nem mindig alakulnak át kifejlett féreggé, hanem alvó állapotban a testszövetekben maradnak. Amikor a szuka vemhes lesz, ezek a lárvák újra aktiválódnak, majd a vérárammal a placentába és a magzatba jutnak, és a magzat májába és tüdejébe helyezkednek el. A magzat megszületése után a kölyökkutya belébe vándorolnak és itt fejlõdnek ki féreggé. Ez a veleszületett fertõzés egy példája, a kölyökkutyák egy része már születéskor fertõzött az orsóféreg lárvákkal. Vagy más esetekben a szukában a vemhesség alatt újra aktiválódott lárvák ellés után az anyatejbe jutnak és így az újszülött kölyköket fertõzik. Mivel ezek az alvó lárvák nem a bélben tartózkodnak, a hagyományos gyógyszerekkel nem távolíthatók el. A Toxocara canis fertõzés zajos légzést és köhögést eredményez, különösen a szopós kölyköknél kéthetes életkor alatt. Az idõsebb kölykök, háromhetes korig hányással kísért állandó hasmenésben szenvednek. A fertõzött kölykök kifejlett férgeket hányhatnak ki és növekedésük lelassul. London külvárosában a kölyökkutyák 30%-a fertõzött Toxocara canissal, más helyen a fertõzés a 70%-ot is elérheti. Kifejlett kutyáknál a féregfertõzés klinikai jelei gyakorlatilag nem jelennek meg.

    A Dirofilaris immitis nematoda fõleg a melegebb vidékeken (az USA keleti- középsõ része, Ausztrália és Dél-Európa) fertõzi a kutyákat. A Dirofilaris immitis mikroszkopikus nagyságú lárvái a kutyáról moszkitócsípéssel átvihetõk az emberre és kifejlett féreggé alakulnak a szúvben és a tüdõben. A kutyákban a szívben és a tüdõ artériában kifejlõdött férgek kártétele súlyos lehet, nehézlégzést, máj- és veserendellenességeket, sõt hirtelen elhullást eredményezhet. Az embernél a tüdõbe kerülõ D. immitis rendszerint tünetmentes tüdõ dirofilariasist idéz elõ.

    Az Uncicaria stenocephala és az Ancylostoma spp. horgasfejûféregfertõzés általánosan elõfordul a kutyáknál, kevésbé gyakoribb a lakásban, mint a kutyaólakban tartott állatoknál. Lárváik a bélbe kerülve fejlõdnek kifejlett férgekké. A lárvák a bõrön keresztül hatolva is bejuthatnak a testbe, súlyos bõrgyulladást, bõrkiütést okozva. A Dél-Amerikában és Ausztráliában nagyon elterjedt Ancylostoma, mivel vérszívó, nagy számú fertõzésekor vérszegénységet és gyengeséget okoz, sõt az állat elhullásához is vezethet. Az Uncinaria horgasfejûféreg nem vérszívó, de hasmenés és/vagy gyenge növekedés okozója lehet. A vemhes szukák Ancylostoma lárvái még születés elõtt fertõzhetik a magzatot, felhalmozódnak a tejmirigyekben és szopáskor fertõzik a kölyköket.

    A parazita Linguatula serrata népies nevén nyelv-féreg, a kutya orrüregébe jutva orrfolyást, tüsszögést és légzési nehézséget eredményez. A parazita sebészetileg távolítható el. Ritkán az embert is megfertõzheti.

    A belsõ parazitákhoz tartoznak a galandférgek: Hosszú, lapos szalaghoz hasonló férgek, horgokkal és szívókákkal tapadnak a bélhez. Nagy részük emésztési zavarokat, végbél irritációkat és súlyveszteséget idéz elõ. A galandférgek hímnõsek, szelvényekre osztott férgek, folyamatosan növekszenek. A fejtõl legtávolabb a féreg végén lévõ legöregebb szelvények petéket tartalmaznak, ezek egy vagy több alkalommal leválnak kettesével. A petéket, hogy életciklusukat be tudják fejezni, miután a kutya végbelén át az ürülékkel távoztak, be kell juttatni a megfelelõ gazdaállatba vagy az emberbe. A gazdaállatba vagy az emberbe általában a szájon át kerülnek be a peték.

    A Diplylidium caninum, a legáltalánosabban elõforduló galandféreg a kutyák egyharmadában megtalálható [az angol agár (Greyhound) esetében a fertõzöttség 75%-os is lehet]. A köztes gazda lehet a bolha vagy a tet. Nagyon ritkán elõfordul, hogy az a gyermek, aki lenyeli a Dipylidium caninum közbülsõ stádiumú alakjával fertõzött bolhát, maga is fertõzötté válik. A Dipylidium caninum 30-70 cm hosszúságú, jellegzetes uborkamag alakú, ízekbõl álló galandféreg. Scolexén négy szívóka van. Az utolsó petékkel telt ízek vöröses színek. Az ember is könnyen fertõzõdhet velük. Az állat fekvõhelyén a bélcsõbõl kikerülõ petetokokat a bolhalárvák veszik fel. A metamorfózis során a bolhalárvák bolhákká alakulásával az onkoszférás növekedése megindul, belõlük alakul ki a kriptocisztának nevezett galandféreg lárva. A kutya szõrzetén, nyelvén szétharapott galandféreg lárvát tartalmazó bolhák lehetnek, melyek a kezünkre tapadhatnak, ha az ilyen kutyákat simogatjuk vagy ha a kutya a kezünket nyalogatja. Innen a lárvák könnyen bekerülhetnek az ember májába, majd a bélcsatornájába.

    Echinococcus granulosus (rivókaféreg). A kutyák háromízûgalandférge 3-5 mm hosszú. Az Echinococcus granulosus petékbõl, ha azok valamilyen köztigazdába - pl. az ember - kerülnek, az emésztõnedvek hatására kiszabadult onkoszférák vándorolni kezdenek. A portális rendszernél a májba jutnak. Egyrészük itt megtelepszik, másik részük pedig a szíven keresztül a tüdõbe vándorol. A tüdõben egyrészük ismét elakad. maradék részük azonban a nagyvérkörbe jut, különbözõ szervekhez sodródnak, ahol megtelepednek. Kifejlõdésük nincs valamelyik szervhez kötve. A köztigazda bármelyik szervében megtalálják fejlõdésük feltételeit. Kártételük súlyossága attól függ, milyen szervben telepszenek meg. Az állatok májában, tüdejében megtelepedett és öklömnyi hólyagokká fejlõdött echinococcus lárvák klinikai tüneteket mutató megbetegedéseket nem okoznak, de a sertés, ló vagy kérõdzõkbe kerülve mégis nagy kárt jelentenek, mert az ilyen májat, tüdõt, mint fogyasztásra alkalmatlant, a vágóhídi húsvizsgálat elkobozza. A szívben megtelepedett enchinococcusok szívrepedést és hirtelen elvérzést okozhatnak; a csontokban (csigolyákban stb.) megtelepedett hólyagok sorvasztó hatása miatt a csontok törékenyebbek, aminek nagyobb igénybevételnél rendszerint csonttörés a következménye.

    Az Echinococcus lárvája az emberben mint köztigazdában is megtelepedhet, és igen komoly következményekkel járó megbetegedést okozhat. A kutya bélsarával ürülõ Echinococcus-ízek, peték ugyanis a végbélnyílás környéki szõrzetre tapadhatnak, ezeket a kutya onnan lenyalhatja és bolhászkodás közben különbözõ testtájak szõrzetére tapaszthatja. innen, esetleg a kutya nyelvérõl, a peték könnyen rákerülhetnek az ember kezére, sõt a higiéniai követelmények elmulasztása miatt, szájon át könnyen az ember bélcsatornájába is eljuthatnak. Az emésztõnedvek hatására megnyílt peteburokból az onkoszférák kiszabadulnak és elkezdik vándorlásukat. A májba jutva rendszerint meg is telepszenek, s rosszindulatú, igen komoly következményekkel járó májmegbetegedést okoznak. Az echinococcus tömlõ jelenlétét röntgennel is meg tudják állapítani. Erre való tekintettel, fõleg ahol gyermekek vannak, a kutyák Echinococcus fertõzöttségének megállapítására fokozott figyelmet kell fordítani. A fertõzés Magyarországon meglehetõsen gyakran elõfordul, de nem mentes a fertõzéstõl Anglia, Franciaország, USA, Kenya, Németország, Hollandia, Pakisztán, Spanyolország, a volt USSR, Japán, Nigéria, Izland, Svájc, Irak, Írország, Görögország, Norvégia stb.

    Az Exhinococcus (rivókaféreg) okozta ciszták jelenleg embereknél csak sebészetileg kezelhetõk, a fertõzés halálos kimenetelûis lehet.

    Ritkán fertõzõdhet az ember a kutya egyéb galandférgeivel mint a Taenia fajok, Spirometra, Diphyllobothrium.

    Taenia multiceps (Kergeféreg). A kutyában élõsködõ kergeféreg fejlõdési alakja a hólyagféreg, fõleg a juhok kergeségét idézi elõ. A kutyában élõ, 30-40 cm hosszú galandféreg leváló ízei, a bennük lévõ sok petével, a kutyák ürülékével kerülnek a takarmányba vagy az ivóvízbe. A legelészõ juh felveszi ezeket, gyomrában a petékbõl hathorgas onkoszférák kelnek ki. Ezek átfúrják a bél falát, egyesek a vérárammal az agyvelõbe jutnak, ahol hólyagféreg lesz belõlük, nagyságuk mogyoró vagy dió nagyságú is lehet, fehér színûfolyadékot és scolexeket (galandféreg-fejek) tartalmaz. A koponyaüregben a lágy agyvelõburok vérerei mentén az agyvelõkéregbe, esetleg a velóállományba hatolnak, miközben az agyvelõben meneteket fúrnak és ezáltal gyulladást okoznak. Növekedésükkel a koponyaüregbeli nyomást is erõsen növelik, s ez okozza a tulajdonképpeni kergeséget. A fertõzés után 1-2 héttel heveny agyvelõgyulladás figyelhetõ meg, izgalmi vagy tompultsági tünetekkel. A hólyagféreg növekedésével több hónap múlva alakul ki a jellegzetes kergeség (tompultság, kényszermozgás, körbenjárás, zavart öntudat stb.). Az embernél az esetleges fertõzés hasonló tüneteket eredményez.

    A Spirometra erinacei (fõleg Ausztráliában és Észak-Amerikában fordul elõ) a kutyánál nem okoz komoly problémát, de az embernél fájdalmas bõr alatti duzzanatot idézhet elõ (sparganosis), ugyanilyen elváltozást idézhetnek elõ az embereknél a Taenia lárvákkal történõ fertõzõdés.

    Trichuris vulpis (orsógiliszta). A kutya vakbelében tartózkodik és rendszerint nem okoz tüneteket, néhány kutyánál idõszakosan hasmenés jelentkezhet. Az orsógiliszta termelte peték az ürülékkel kerülnek ki. Ha az ilyen petéket megeszi a kutya vagy bejutnak az emberbe, lárvákká, majd orsógilisztává fejlõdnek a vakbélben. Az angol agár (Greyhound) kutyafajta egyharmadát Trichuris vulpis fertõzöttnek találták.

    Összeállította: Gáspár Margit


    Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • 6,17 méter és több mint egy tonna a világ legnagyobb krokodilja

    A világ legnagyobb fogságban élõ sósvízi krokodiljává nyilvánították Lolongot, a Fülöp-szigetek déli partjainál tavaly befogott krokodilt, amely 6,17 méteres hosszával és több mint egytonnás súlyával immár hivatalosan is megelõzte Cassius nevû ausztrál társát.

  • Külföldön is kelendõ Easy Boy spermája

    Budapest - Sohasem találkozott még Easy Boy (26), a budapesti fiú és a szépséges franciaországi orrszarvúlány, Noelle (23), most mégis szülõi örömök elé nézhetnek. Easy Boy ugyanis spermáját adta a hölgynek, hogy mesterséges megtermékenyítéssel utóda lehessen.

  • Kutya támadt gyerekre Püspökladányban

    Püspökladány – Szabálysértési eljárás indult annak a kutyának a gazdája ellen, amelyik hétfõ délután meglépett a gazdájától és megtámadott egy kerékpáros fiatalembert a püspökladányi Rákóczi utcán – értesültünk a rendõrségtõl.

  • Felgyújtották az istállót, az összes állat elpusztult

    Szándékos gyújtogatás következtében égett porig egy istálló a Baranya megyei Mozsgó-Alsóhegyen. A szigetvári rendõrök már elõállították a huszonöt éves gyanúsítottat.

  • Lopott tigriseket adott el!

    Két élõ tigrist talált egy gépkocsi hátsó ülésén a vietnami rendõrség, s az autóban ülõ két vietnami férfit õrizetbe vette, a védett állatokat pedig elkobozta. A két ötvenkilós tigrist a férfi elkábítva szállították, mivel az egyikük - aki kölyökkorukban vette õket 234 millió vietnami dongért (2,5 millió forint), majd felnevelte õket - eladta a másik férfinak háromszoros árért. Az állatokat Hanoiból akarták elszállítani a közeli Ha Dong városába.

  • Együtt gyűjti a finom falatokat a róka és a mókus

    Együtt gyűjti a finom falatokat a róka és a mókusAz Angliában élő Mark Mason Gardner szinte naponta találkozik kertjében egy különös párossal, akik együtt érkeznek hozzá néhány finom falat reményében. A férfi házának udvarán rendszeresen feltűnik egy fiatal mókus, aki mindig bekukucskál az ablakon, mögötte pár méterrel pedig mindig ott várakozik egy róka is. A mókus láthatóan nem tart a vörös rókától, aki békésen üldögél a kertben, elfogyasztja a neki kitett ételt, pihen egy kicsit, majd visszatér az erdőbe. A 48 éves férfi elmondta, hogy a már évek óta eteti a környéken élő állatokat, akiket szívesen fényképez, és örömmel figyeli őket.

  • Görény volt a cirógatott macska

    Mount Carmel - Görényt cirógatott egy nõ az Egyesült Államokban, mert szomszédja macskájának hitte, ám nagyon megbánta.

    A görénynek nem tetszhetett a dédelgetés, mert lespriccelte bûzös váladékával a nõt, ráadásul pedig elrejtõzött házában.

  • Tacskó, hosszú szõrû

    Leírása: Rövid lábú, hosszú testû, basset jellegû kutya. Feje megnyúlt, szeme barna, füle lelóg. Háta rövid, ágyéka izmos, mellkasa domború, hasa felhúzott. Végtagjai egyenesek, izmosak. Farja lelóg. Szõrzete hosszú, sima, hullámos, fényes. Bundája lehet egyszínû (vörös, cservörös, sárga), kétszínû (fekete-gesztenyebarna, szürke vagy barna alapon cserszínû jegyekkel), ill. harlekin (világosbarna, világosszürke, egérszürke, sötétszürke, sárga-vörös, vagy fekete pettyekkel, foltokkal, esetleg csíkokkal).

  • Hogy megmentse gazdái életét a golyók elé ugrott a hős kutyus

    Hogy megmentse gazdái életét a golyók elé ugrott a hős kutyusA kutyahős szerencsére már sokkal jobban van. Az életmentő műtétek után jelenleg családja Los Angeles-i otthonában lábadozik. Charlie a hétvégén ugyanis olyan hőstettet hajtott végre, amit nem sok négylábú mondhat el magáról: a hétvégén nem csak, hogy kiüldözte a betörőket a házukból, de még a gyerekeket is megóvta a sérüléstől azzal, hogy a betörők lövései elé vetette magát. A Los Angeles-i kertes házba még szombat éjjel próbáltak betörni fegyveresek. A zajra felfigyelt a házban alvó Charlie és két társa is, és hangos ugatással, vicsorgással fogadták a hívatlan vendégeket.

  • Szomszédcsalogatással életet mentõ tacskó

    Megmentette gazdája életét egy kutya azzal, hogy átment a szomszédba segítségért és nem tágított, míg nem követték.

  • Csereberés róka

    Rozmaringos Rozália szép leány volt, de, mióta szülei meghaltak, nagyon komor. Egyedül éldegélt az erdõ közepén levõ hegy tetején levõ házában. Nem volt az a ház kicsi, mert öt szoba volt benne, nagy konyha, meg három kamra.

  • Brutális állatkínzás Mélykúton

    Részeg állapotában vasvillával szurkálta és brutálisan verte a lovát egy idõs asszony kedden délután Mélykúton, mert a legyengült állat nem bírta húzni a kocsit. Mint késõbb kiderült, az asszony portáján több tucatnyi éhezõ állat is tengõdik még – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség Nyikos Tamástól a Bács-Kiskun Megyei RFK sajtószóvivõjétõl.

  • Border Collie

    Leírása: Közepes termetû, a skót juhászkutyához hasonló, de annál kisebb eb. Feje elkeskenyedõ. Szeme sötétbarna, füle lelóg. Törzse karcsú, izmos.

    Végtagjai egyenesek, párhuzamosak. Farka hosszú, lelóg. Szõrzete középhosszú, kicsit hullámos; a fején és a lábai elülsõ részén rövid. Színe fehér és fekete, fehér, fekete és cserbarna, fekete és szürke, vörös és fehér vagy egyszínû fekete.

  • Állatvédõk kontra modern mûvészet

    Los Angeles állatvédõi egy kiállítási 'tárgy' miatt fújtak riadót – a befestett, szoba közepére állított elefánt szerintük nem mûvészet, hanem egyszerû állatkínzás.

  • Helyettesítheti-e a méhet a poszméh?

    Milánó - Az olasz méhészeti kutatóközpont és a bolognai egyetem szakemberei kutatják, hogy miért csökken folyamatosan a méhek száma, és mit lehet tenni pótlásukért.

    A jelenség megfigyelhetõ az egész világon, bár a tényezõk, amelyek arra késztetik a kis rovarokat, hogy elhagyják kaptáraikat és nyom nélkül eltûnjenek, a helyi viszonyoktól függõen, különbözõeknek tûnnek.

  • Maine Coon

    A Maine Coon Amerika nemzeti macskája, különleges tulajdonságai miatt, eredetét tekintve meglepõ és valószerûtlen elméletek és történetek láttak napvilágot, a genetikai képtelenségnek számító macska-mosómedve keresztezõdéstõl kezdve, Marie Antoinette cicájának kalandos utazásával bezárólag. Ezzel szemben õseik egyrészt a vikingekkel érkezett norvég erdei macskák lehettek, másrészt az Amerikába érkezõ európai tengerészek által a hajókon utaztatott hosszú szõrû macskák, amelyek képesek voltak elviselni a zord körülményeket.

  • Eddig alig ismert állatra bukkantak Brazíliában

    A vízi gilisztagõtefélékhez tartozó, tüdõ nélkül élõ és eddig mindössze kétszer látott Atretochoana eiselti nevû kétéltû hal példányára bukkantak Brazíliában.

  • Kihaltnak hitt Pinokkió-gyíkot találtak

    Kihaltnak hitt Pinokkió-gyíkot találtakEcuador felhőerdeiben ismét felfedezték az ötven évig kihaltnak hitt Pinokkió-gyíkot. Miután egy csapat fotós és kutató három éven át kereste a hosszú orrú állatot, az ország északnyugati részének egyik érintetlen felhőerdejében bukkant rá. A Pinokkió-anolisznak is nevezett állatot először 1953-ban fedezték fel, ám a hatvanas évektől egészen 2005-ig egyáltalán nem látták. Ekkor azonban egy ornitológus észlelte egyik egyedét Ecuador ugyanezen félreeső régiójában. A jelen kutatás alapját képező észlelés a harmadik alkalom 2005 óta, hogy a gyíkfajt kiszúrták.

  • A heroinfüggõ elefánt leküzdte káros szenvedélyét

    Peking - Egy hároméves leszoktató-programot követõen, immár "tisztán" térhet vissza otthonába az az elefánt, amelyet korábban heroin csempészek tartottak fogva, rászoktatva õt heroinnal átitatott banánra.

  • Állatvédõk tiltakoznak Mike Tyson galambshow-ja miatt

    Állatkínzással és illegális hazárdjátékkal vádolja egy nemzetközi állatvédõ csoport New Yorkban Mike Tyson egykori nehézsúlyú bokszbajnok televíziós galambshow-ját.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása