Kérjük
támogassa az Állatmentést! Orpheus
Állatvédő Egyesület
Adó
egy százalék: 18464654-1-06
Együtt CSODÁKRA vagyunk képesek!Segítségét hálásan
köszönjük!
A welsh terrier az egyik legősibb kutyafajta, Wales-ből, Nagy-Britanniából, az airedale terrier egyik őse. Magyarországon csak elvétve vadásznak vele, luxuskutyaként tartják. Tovább...
A weimari vizsla egy kutyafajta. Szikár, borostyán- vagy ritkábban vízkék szemszínű, ezüstös, őz- vagy egérszürke szőrű, gyakran sötétebb hátcsíkkal bíró fajta. Többnyire rövid szőrű változatát tenyésztik, de hosszú, sőt sörtés szőrváltozatban is előfordul. Rámenőssége miatt, mint a hivatásos vadászok szolgálati kutyája szerzett hírnevet. Az USA-ban igen felkapott fajta. Gyakoribb ott, mint eredeti hazájában Németországban. Tovább...
A west highland white terrier a skót felvidékről származó, fehér színű terrierfajta. Feje kissé rókaszerű, stopja kifejezett.
A skót terrierfajták valószínűleg egyetlen közös ősre vezethetők vissza. A fajtát Poltalloch terrier néven mutatták be először. Kialakítása egy neves kutyatenyésztő, Malcolm ezredes nevéhez fűződik. Tovább...
Marmagassága 35-39,5 cm körüli, testtömege ehhez illő, körülbelül 7–8 kg, a kan ennél tömegesebb is lehet, elérve akár a 8,6 kg-ot is. Várható élettartama 13-14 év, melyet nagyrészt aktívan, egészségesen végig is dolgozik. Szőrzetét leszámítva olyan, akár a rövidszőrű fox terrier, bundája durva és egyenetlen, mely folytán jóval nehezebb belé harapni, illetve fogást találni rajta. Szőrét trimmelni kell, mert nyíratlan állapotban kócos, elhanyagolt állatnak tűnik. Foltozottsága általában fakóbb a sima szőrű változatnál. Természetük hasonló, de még egy fokkal élénkebb, igen sok közöttük a kiegyensúlyozatlan, "túlfűtött" példány. Tovább...
Eredeti neve smooth fox terrier. A simaszőrű foxterrier megjelenése alig tér el a drótszőrűétől. Feje balta alakú, füle kicsi és előre bicsaklik, szeme éber, figyelmes, színe sötétbarna. A rövid, egyenes hát mély mellkassal és izmos farral, valamint enyhén ívelt ágyékkal párosul, ezek együttesen teszik fürgévé, és a kotorékokban is mozgékonnyá. A végtagok párhuzamosak, egyenesek és jó felépítésűek, szabályos csontozatúak. A farok felfelé álló, magasan tűzött, általában kurtított. Szőre dús és egyenesszálú,a testre simuló, szálai kemények. Tovább...
A fekete sery egy Szlovákiából származó kutyafajta. Vérvonala ó német juhász kutyáktól, schnauzerektől és belga juhászkutyáktól származik. Tudatosan az 1980-as évektől kezdték tenyészteni. A fajta nemzetközi elismertsége azonban 2001-ig várhatott magára. Neve a kutya színére és a fajta kitenyésztőjének, Sery nevére utal. Arányos kutya, a lágy külső vonalak kiváló belső harmóniát, bátorságot és tökéletes kiegyensúlyozottságot sugároznak. A koponya enyhén széles, a fülek között lapos, oldalai fokozatosan és simán kicsit vékonyodnak el az orrig. Az arcorri rész erős, hossza megegyezik az agykoponya hosszával. Tovább...
A tibeti masztiff tiszteletet parancsoló megjelenésű, igen erős testfelépítésű kutya. Hátvonala erős és vízszintes, mellkasa széles és mély, a könyöke alá nyúlik. Hátával egy vonalban tűzött farkát járás közben a hátára görbíti; a farok lógó helyzetben nem érhet a csánk alá. A hátsó lábak igen izmosak. Szorosan zárt ujjú mancsai nagyok és erősek, az ujjak közt szőrösek. A hátsó lábakon farkaskarom is előfordulhat. Válla izmos, szép formájú, széles és erős nyakán gyengén fejlett lebernyeg látható. Feje viszonylag széles, nehéz és erős.A stopp határozottan kirajzolódik. Tovább...
Az afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback) származása bizonytalan. Sokáig vadon élő, falkában kóborló, embert kerülő fajta volt, amit később dél-afrikai telepesek háziasítottak. Termetes, izmos kutya. Feje háromszög alakú, keskeny, melyet nagy lógó fülei kereteznek. Végtagjai egyenesek, erősek.
Nagyon jó futó, farkát lelógatva tartja. Sárgás-vöröses szőrzetének különlegessége a gerinc vonalán a fartól egészen a fejig húzódó szőrbarázda, amely a testszőrzettel ellentétesen nő. Tovább...
A nápolyi masztiff erőteljes, izmos kutya. Megjelenése egyszerre rusztikus és fenséges. Bőre laza, ez főként a fején feltűnő. Oldala felhúzott, a széles, izmos far csak enyhén lejtős. Azokban az országokban, ahol ez megengedett, erős farkát a harmadjára kurtítják. Az igen izmos mellkasa széles és a könyökig vagy valamivel lejjebb ér. A váll izmos, hosszú és kissé lejtős. A lábak izmosak és erős csontúak. Farkaskarom nincs. A mancsok ovális alakúak, igen nagyok, zártak és íveltek, a hátsó mancsok valamivel kisebbek a mellsőknél. Tovább...
A komondor az egyik legismertebb pásztorkutyafajtánk, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Nevének több magyarázata is van. Valószínűleg a kuman (kun) szóból származik, 1454-ben bukkant fel nyelvelméleteinkben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort. A szó a türk nyelvekben a kumanokhoz tartozást jelentette. A kunlakta vidékek pászorkutyája lehetett. A komondor valószínűleg őseinkkel a népvándorlás idején került a Kárpát-medencébe, de nem kizárt, hogy a kunok hozták be. Tovább...
A fáraókutya elegáns,erős felépítésű állat. Hátvonala majdnem vízszintes, a fara enyhén lejtős. Mellkasa a könyökéig ér, bordái szépen íveltek. Hasa enyhén felhúzott. A közepes magasságban tűzött farok a tövénél vaskos, majd kihegyesedik. Nyugalomban lelóg-de soha nem a hátsó lábak közé, és ilyenkor a csánkig ér. Amikor az állat figyel vagy mozog, farkát ívben felemeli. Lábai erősek, akárcsak a mancsai. Hosszú,enyhén ívelt, feszes és izmos nyaka van. A fej ék alakú, a koponya hosszúkás és feszes. Az arcorri rész általában valamivel hosszabb, mint a koponya. Tovább...
A dalmata erős, vízszintes hátán jól kirajzolódik a marja. A lágyéka erős, enyhén ívelt,a hátsó testrésze izmos, lekerekített. Farka a tövénél vaskos, majd kihegyesedik, csaknem a csánkig ér, és a kutya enyhén felfelé görbítve tartja. Mellkasa nem túl széles, de mély és tágas. A feszes, izmos vállak mérsékelten ferdék, a könyökök közel vannak a testhez. Lábai egyenesek, hengeres csontúak, a térd erősen hajlott. Mancsai macskáéhoz hasonlóak, azaz köralakúak, szorosan zárt, erős, íves lábujjakkal. A viszonylag hosszú és feszes nyak szépen ívelt. Viszonylag hosszú, lapos koponyával, amely a fülek között meglehetősen széles. Tovább...
Az afgán agár eredeti neve: Tāzī (Arabul: تازی) Az afgánok szerint olyan ősi faja, hogy már Noé is felvette a bárkájába a "tázisz"-t, ahogy eredetileg hívják. A pasutok (afgán hegyi törzs) antilop, vadkecske, vadjuh, és ragadozók vadászatára használják. Talán az egyetlen afgán fajta, melyet hegyi vadászatokra, sőt teherhordára is befognak. Az eredeti típus lényegesen eltér a mai luxusfajtától. Az afgán agár egy kutyafajta, a Földközi-tenger keleti partvidékéről származik, az agarak közé tartozik. Azért tenyésztették, mert nagyon jó futó és nagyon jó látása volt. Tovább...
Kínából származik, ahol egyes vidékeken húsa kedvelt csemege. A kutyasonkát hamisítják is, ezért a kereskedők "védjegyként" rajta hagyják a csau szőrös mancsát. Eredeti megjelenésű kutya. Koponyája lapos, arcorri része rövid, szögletes, stopja kifejezett. Szeme kicsi, sötétbarna, keleties metszésű. Füle hegyes, apró, felálló. Orrtükre fekete. Szájpadlása és ajkai ugyancsak feketék. Nyelve kékeslila. Nyaka izmos,rövid,gallérszerű szőrzet borítja. Háta erős, egyenes, ágyéka széles, masszív, mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, közepesen hosszúak, erőteljes csontozatúak. Tovább...
A cane corso közepesen nagy kutya,erős,de nem zömök testfelépítéssel.Háta egyenes,széles és igen izmos. Széles mellkasa ugyancsak izmos, az elülső része előreugrik, a farok viszonylag magasan tűzött.Azokban az országokban,ahol ez megengedett,a farkát általában megkurtítják, de nem túl rövidre,a csonkot a kutya nyugalmi helyzetben lelógatja, de járás közben a hátával egy vonalban vagy kissé még magasabbra emelheti.Lábai egyenesek,ízületei szépen kirajzolódnak. A cane corso mancsa macskaszerű,a hátsó mancs valamivel hosszabb az elsőnél. Tovább...
A Cairn terrier neve az angol cairn, azaz "kőrakás" szóból származik, amely gyakori Skócia-szerte, és útjelzőként szolgál, vagy emléket állít valaminek. Találó név ennek a szürkés-barnás, sprőd bundájú felföldi terriernek. Lehetséges, hogy a cairn a Skóciához tartozó Skye-szigetről származik, és feltehetően már Stuart Mária uralkodása idején használták a kőrakásokban megbúvó rókákra való vadászatban. A XX. század elején a tenyésztők vigyáztak, hogy fenntartsák a fajta szálkás bundáját, zömök testét és egyéb terrierjellemzőit. A fajta 1909-ben kapta nevét, azelőtt rövid szőrű Skye terriernek hívták. Tovább...
A Basset hound több változatban ismert, a vérebek közé sorolható kutyafajta. A basset szó francia eredetű, jelentése a bas/basse („alacsony”) szóból ered. Legtöbb fajtája Franciaországból származik. Először a 16. század közepén jelent meg. Falkában szeret legjobban vadászni. Nyugodt és érzelmes, de – vadászkutya lévén – zsákmányát (étel, játék vagy ezeknek vélt más tárgyak) egyes esetekben agresszívan megvédi. Háziállatnak alkalmas: bolondos és kedves kutya. A felnőtt egyedek mély hangú, öblös ugatása első hallásra ijesztőnek tűnhet. Alkalmas városi és vidéki életre is. Szereti a gyerekeket. Néha csökönyös szokott lenni. Tovább...
Az Abruzzói juhászutya (Cane de Pastore Maremmano-Abruzzese, Maremman) egy olasz pásztorkutya. Nemes vonalú, erőteljes és izmos. Az olaszok egyik leghíresebb nyájőrző kutyája. Pontos származása nem ismert. Egyes források szerint ősi olasz, illetve római fajta. Azoknak az ősi pásztorkutyáknak lehet a leszármazottja, amelyeket már a római kor előtt is ismertek Maremma és Abruzzo tájain. Mások szerint azonban Közép-Ázsiából származik, alighanem azoktól a nagy fehér keleti nyájőrzőktől, amelyek ezer évvel ezelőtt, lassan terjedtek el egész Európában. Tovább...
Az amerikai staffordshire terrier igen izmos, zömök testű kutya. Erőteljes benyomásának összhangban kell állnia a méretével. Háta rövid és egyenes. Alacsonyan tűzött farka a kutyához képest rövid, a vége kihegyesedik. Mellkasa széles és mély – annyira széles, hogy mellső lábai távolra kerülnek egymástól. A lábak függőlegesek, kerek keresztmetszetű csontokkal, a mancsok viszonylag kicsik. Tovább...
Leírása: Rendkívül apró termetű, de arányos felépítésű minikutya. Feje elkeskenyedő, koponyája kissé domború. Arcorri része rövid, hegyes. Füle testéhez képest aránytalanul nagy. Szeme fekete, barna, kék vagy rubinszínű. Fogai aprók, de szabályosan záródnak. Egy kis előreharapást elfogadnak. Nyaka karcsú, elegáns ívelésű, törzse hosszú. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak. Farka a csánkig ér. Rövid és hosszú szőrű változatban tenyésztik. Színe sárgásbarna, fehér, fekete, vörösesbarna, krémszínű, gesztenyebarna, ezüstszürke, fekete és rőt. Tovább...
Leírása: Kis termetű, fürge, szép küllemű kutya. Feje kicsi, szeme sötétbarna. Füle lelóg, hosszú szőr borítja, háta egyenes, ágyéka feszes, törzse erőteljes. Végtagjai rövidek, párhuzamosak. Farkát hátára hajlítja.
Szőrzete hosszú, finom, selymes, enyhén hullámos. Színe hófehér, néha barna vagy szürkés árnyalatú Eredete: Belga fajta; feltehetően a máltai selyemszőrű kutyából alakították ki más, kistermetű kutyák felhasználásával. Tovább...
Leírása: A si-cura emlékeztető, harmonikus felépítésű kutyácska. Fejének jellegzetessége dús szakálla és szemöldökszőrzete.
Szeme sötétbarna, füle lelóg. Háta hosszú, ágyéka erős. Farka visszahajlik a hátára, végén a szőrzet bojtszerű. Végtagjai erősek, egyenesek, dús bundájától nemigen láthatók. Szőrzete hosszú, sűrű, merev szálú. Színe aranysárga, fekete, barna, fehér, mézszínű, továbbá különböző árnyalatú szürke. Tovább...
Leírása: Elegáns megjelenésű, könnyed, szinte lebegő járású kutya. Feje kissé elkeskenyedő, stopja enyhe, orrháta egyenes. Orrtükre fekete, barna vagy ezüstszürke. Hosszú, lelógó füle végén lekerekedik. Háta egyenes, ágyéka feszes, fara vízszintes, mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, oszlopszerűek.
Farkát függőlegesen tartja, a felére csonkolják. Szőrzete zsinóros vagy fürtös, sajátos formára (oroszlán- vagy holland fazon) nyírják. Színe fekete, fehér, barna, ezüstszürke, sárgabarackszínű (apricot). Tovább...
Leírása: Az angol cocker spánielnél kisebb, érdekes megjelenésű kutya. Feje szögletes, arcorri része széles. Szeme sötétbarna.
Füle hosszú, lelóg; selymes, dús szőr borítja. Végtagjai rövidek, vaskosak, párhuzamosak, egyenesek. Farkát csonkolják. Szőrzete közepesen hosszú, a fején rövid, mellkasa két oldalán és a végtagjain szinte a földet söpri. Színe koromfekete vagy sárgásbarna, fekete rajzos, ill. fekete-fehér-cserbarna. Tovább...
Leírása: Masszív, erőteljes, rusztikus megjelenésű, közepes termetű kutya. Koponyája széles, állkapcsa erőteljes. Szeme sötétbarna. Füle lelóg. Háta egyenes, fara kissé csapott, mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, egyenesek, jó csontozatúak. Fara közepes hosszúságú, a hegye felé elvékonyodik, többnyire majdnem vízszintesen tartja. Szőrzete rövid, sűrű, zárt. Bundája legtöbbször egyszínű fekete vagy sárga, olykor barna. Eredete: Nem túl régi fajta; az 1800-as évek eleje óta ismerik. Tovább...
Leírása: Kellemes megjelenésű, szép mozgású kutya. Feje a vizsláéhoz hasonlít. Szeme barna, füle lelóg. Háta feszes, ágyéka izmos és széles, mellkasa mély, hasa kissé felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, egyenesek.
Farkát vízszintesen tartja. Szőrzete közepesen hosszú, selymes, sűrű, a fején és a végtagok elülső felületén rövid, a lábak hátulsó részén és a farkon zászlót alkot. Színe különböző árnyalatú sárgásvörös. Tovább...
Leírása: Viszonylag kis testű, kellemes megjelenésű kutya. Feje hosszúkás, szeme barna, füle lelóg. Háta egyenes, feszes, ágyéka rövid, mellkasa mély, hasa kissé felhúzott. Végtagjai egyenesek, rövidek. Farkát csonkolják.
Szőrzete a fején és a lábai elülső felületén rövid, teste egyéb részein hosszú, selymes. Színe fekete, arany, fekete-cser, fekete-fehér, fehér-vörös, fekete-fehér-cserbarna, blauschimmel, cobolyszínű. Tovább...
Leírása: Nagy termetű, erőteljes csontozatú eb. Feje hosszú, orrtükre fekete. Szeme sötétbarna, füle hosszú, a fejéhez simulva lelóg. Nyaka izmos, szikár, lebernyeg nélküli. Háta egyenes, ágyéka széles, fara vízszintes, mellkasa mély, hasa felhúzott. Végtagjai erősek, egyenesek, jó csontozatúak. Mancsa ovális és domború, ujjai zártak. Farka lelóg, legtöbbször kissé görbe kard formájú. Szőrzete mérsékelten hosszú, sima, selymes tapintású, ragyogó fényű; a fején és a lábai elülső részén rövid, teste többi részén mérsékelten hosszú. Színe ragyogó szénfekete, cserbarna rajzolatokkal. Tovább...
Marmagassága 35-39,5 cm körüli, testtömege ehhez illő, körülbelül 7–8 kg, a kan ennél tömegesebb is lehet, elérve akár a 8,6 kg-ot is. Várható élettartama 13-14 év, melyet nagyrészt aktívan, egészségesen végig is dolgozik. Szőrzetét leszámítva olyan, akár a rövidszőrű fox terrier, bundája durva és egyenetlen, mely folytán jóval nehezebb belé harapni, illetve fogást találni rajta. Szőrét trimmelni kell, mert nyíratlan állapotban kócos, elhanyagolt állatnak tűnik. Foltozottsága általában fakóbb a sima szőrű változatnál. Természetük hasonló, de még egy fokkal élénkebb, igen sok közöttük a kiegyensúlyozatlan, "túlfűtött" példány. 
Eredeti neve smooth fox terrier. A simaszőrű foxterrier megjelenése alig tér el a drótszőrűétől. Feje balta alakú, füle kicsi és előre bicsaklik, szeme éber, figyelmes, színe sötétbarna. A rövid, egyenes hát mély mellkassal és izmos farral, valamint enyhén ívelt ágyékkal párosul, ezek együttesen teszik fürgévé, és a kotorékokban is mozgékonnyá. A végtagok párhuzamosak, egyenesek és jó felépítésűek, szabályos csontozatúak. A farok felfelé álló, magasan tűzött, általában kurtított. Szőre dús és egyenesszálú,a testre simuló, szálai kemények. 
A fekete sery egy Szlovákiából származó kutyafajta. Vérvonala ó német juhász kutyáktól, schnauzerektől és belga juhászkutyáktól származik. Tudatosan az 1980-as évektől kezdték tenyészteni. A fajta nemzetközi elismertsége azonban 2001-ig várhatott magára. Neve a kutya színére és a fajta kitenyésztőjének, Sery nevére utal. Arányos kutya, a lágy külső vonalak kiváló belső harmóniát, bátorságot és tökéletes kiegyensúlyozottságot sugároznak. A koponya enyhén széles, a fülek között lapos, oldalai fokozatosan és simán kicsit vékonyodnak el az orrig. Az arcorri rész erős, hossza megegyezik az agykoponya hosszával. 
A tibeti masztiff tiszteletet parancsoló megjelenésű, igen erős testfelépítésű kutya. Hátvonala erős és vízszintes, mellkasa széles és mély, a könyöke alá nyúlik. Hátával egy vonalban tűzött farkát járás közben a hátára görbíti; a farok lógó helyzetben nem érhet a csánk alá. A hátsó lábak igen izmosak. Szorosan zárt ujjú mancsai nagyok és erősek, az ujjak közt szőrösek. A hátsó lábakon farkaskarom is előfordulhat. Válla izmos, szép formájú, széles és erős nyakán gyengén fejlett lebernyeg látható. Feje viszonylag széles, nehéz és erős.A stopp határozottan kirajzolódik. 
Az afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback) származása bizonytalan. Sokáig vadon élő, falkában kóborló, embert kerülő fajta volt, amit később dél-afrikai telepesek háziasítottak. Termetes, izmos kutya. Feje háromszög alakú, keskeny, melyet nagy lógó fülei kereteznek. Végtagjai egyenesek, erősek.
A nápolyi masztiff erőteljes, izmos kutya. Megjelenése egyszerre rusztikus és fenséges. Bőre laza, ez főként a fején feltűnő. Oldala felhúzott, a széles, izmos far csak enyhén lejtős. Azokban az országokban, ahol ez megengedett, erős farkát a harmadjára kurtítják. Az igen izmos mellkasa széles és a könyökig vagy valamivel lejjebb ér. A váll izmos, hosszú és kissé lejtős. A lábak izmosak és erős csontúak. Farkaskarom nincs. A mancsok ovális alakúak, igen nagyok, zártak és íveltek, a hátsó mancsok valamivel kisebbek a mellsőknél. 
A komondor az egyik legismertebb pásztorkutyafajtánk, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Nevének több magyarázata is van. Valószínűleg a kuman (kun) szóból származik, 1454-ben bukkant fel nyelvelméleteinkben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondort vagy komondort. A szó a türk nyelvekben a kumanokhoz tartozást jelentette. A kunlakta vidékek pászorkutyája lehetett. A komondor valószínűleg őseinkkel a népvándorlás idején került a Kárpát-medencébe, de nem kizárt, hogy a kunok hozták be. 
A fáraókutya elegáns,erős felépítésű állat. Hátvonala majdnem vízszintes, a fara enyhén lejtős. Mellkasa a könyökéig ér, bordái szépen íveltek. Hasa enyhén felhúzott. A közepes magasságban tűzött farok a tövénél vaskos, majd kihegyesedik. Nyugalomban lelóg-de soha nem a hátsó lábak közé, és ilyenkor a csánkig ér. Amikor az állat figyel vagy mozog, farkát ívben felemeli. Lábai erősek, akárcsak a mancsai. Hosszú,enyhén ívelt, feszes és izmos nyaka van. A fej ék alakú, a koponya hosszúkás és feszes. Az arcorri rész általában valamivel hosszabb, mint a koponya. 
A dalmata erős, vízszintes hátán jól kirajzolódik a marja. A lágyéka erős, enyhén ívelt,a hátsó testrésze izmos, lekerekített. Farka a tövénél vaskos, majd kihegyesedik, csaknem a csánkig ér, és a kutya enyhén felfelé görbítve tartja. Mellkasa nem túl széles, de mély és tágas. A feszes, izmos vállak mérsékelten ferdék, a könyökök közel vannak a testhez. Lábai egyenesek, hengeres csontúak, a térd erősen hajlott. Mancsai macskáéhoz hasonlóak, azaz köralakúak, szorosan zárt, erős, íves lábujjakkal. A viszonylag hosszú és feszes nyak szépen ívelt. Viszonylag hosszú, lapos koponyával, amely a fülek között meglehetősen széles. 
Az afgán agár eredeti neve: Tāzī (Arabul: تازی) Az afgánok szerint olyan ősi faja, hogy már Noé is felvette a bárkájába a "tázisz"-t, ahogy eredetileg hívják. A pasutok (afgán hegyi törzs) antilop, vadkecske, vadjuh, és ragadozók vadászatára használják. Talán az egyetlen afgán fajta, melyet hegyi vadászatokra, sőt teherhordára is befognak. Az eredeti típus lényegesen eltér a mai luxusfajtától. Az afgán agár egy kutyafajta, a Földközi-tenger keleti partvidékéről származik, az agarak közé tartozik. Azért tenyésztették, mert nagyon jó futó és nagyon jó látása volt. 
Kínából származik, ahol egyes vidékeken húsa kedvelt csemege. A kutyasonkát hamisítják is, ezért a kereskedők "védjegyként" rajta hagyják a csau szőrös mancsát. Eredeti megjelenésű kutya. Koponyája lapos, arcorri része rövid, szögletes, stopja kifejezett. Szeme kicsi, sötétbarna, keleties metszésű. Füle hegyes, apró, felálló. Orrtükre fekete. Szájpadlása és ajkai ugyancsak feketék. Nyelve kékeslila. Nyaka izmos,rövid,gallérszerű szőrzet borítja. Háta erős, egyenes, ágyéka széles, masszív, mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, közepesen hosszúak, erőteljes csontozatúak. 
A cane corso közepesen nagy kutya,erős,de nem zömök testfelépítéssel.Háta egyenes,széles és igen izmos. Széles mellkasa ugyancsak izmos, az elülső része előreugrik, a farok viszonylag magasan tűzött.Azokban az országokban,ahol ez megengedett,a farkát általában megkurtítják, de nem túl rövidre,a csonkot a kutya nyugalmi helyzetben lelógatja, de járás közben a hátával egy vonalban vagy kissé még magasabbra emelheti.Lábai egyenesek,ízületei szépen kirajzolódnak. A cane corso mancsa macskaszerű,a hátsó mancs valamivel hosszabb az elsőnél. 
A Cairn terrier neve az angol cairn, azaz "kőrakás" szóból származik, amely gyakori Skócia-szerte, és útjelzőként szolgál, vagy emléket állít valaminek. Találó név ennek a szürkés-barnás, sprőd bundájú felföldi terriernek. Lehetséges, hogy a cairn a Skóciához tartozó Skye-szigetről származik, és feltehetően már Stuart Mária uralkodása idején használták a kőrakásokban megbúvó rókákra való vadászatban. A XX. század elején a tenyésztők vigyáztak, hogy fenntartsák a fajta szálkás bundáját, zömök testét és egyéb terrierjellemzőit. A fajta 1909-ben kapta nevét, azelőtt rövid szőrű Skye terriernek hívták. 
A Basset hound több változatban ismert, a vérebek közé sorolható kutyafajta. A basset szó francia eredetű, jelentése a bas/basse („alacsony”) szóból ered. Legtöbb fajtája Franciaországból származik. Először a 16. század közepén jelent meg. Falkában szeret legjobban vadászni. Nyugodt és érzelmes, de – vadászkutya lévén – zsákmányát (étel, játék vagy ezeknek vélt más tárgyak) egyes esetekben agresszívan megvédi. Háziállatnak alkalmas: bolondos és kedves kutya. A felnőtt egyedek mély hangú, öblös ugatása első hallásra ijesztőnek tűnhet. Alkalmas városi és vidéki életre is. Szereti a gyerekeket. Néha csökönyös szokott lenni. 
Az Abruzzói juhászutya (Cane de Pastore Maremmano-Abruzzese, Maremman) egy olasz pásztorkutya. Nemes vonalú, erőteljes és izmos. Az olaszok egyik leghíresebb nyájőrző kutyája. Pontos származása nem ismert. Egyes források szerint ősi olasz, illetve római fajta. Azoknak az ősi pásztorkutyáknak lehet a leszármazottja, amelyeket már a római kor előtt is ismertek Maremma és Abruzzo tájain. Mások szerint azonban Közép-Ázsiából származik, alighanem azoktól a nagy fehér keleti nyájőrzőktől, amelyek ezer évvel ezelőtt, lassan terjedtek el egész Európában. 
Testfelépítése
Leírása: Rendkívül apró termetű, de arányos felépítésű minikutya. Feje elkeskenyedő, koponyája kissé domború. Arcorri része rövid, hegyes. Füle testéhez képest aránytalanul nagy. Szeme fekete, barna, kék vagy rubinszínű. Fogai aprók, de szabályosan záródnak. Egy kis előreharapást elfogadnak. Nyaka karcsú, elegáns ívelésű, törzse hosszú. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak. Farka a csánkig ér. Rövid és hosszú szőrű változatban tenyésztik. Színe sárgásbarna, fehér, fekete, vörösesbarna, krémszínű, gesztenyebarna, ezüstszürke, fekete és rőt. 
Leírása: Kis termetű, fürge, szép küllemű kutya. Feje kicsi, szeme sötétbarna. Füle lelóg, hosszú szőr borítja, háta egyenes, ágyéka feszes, törzse erőteljes. Végtagjai rövidek, párhuzamosak. Farkát hátára hajlítja.
Leírása: A si-cura emlékeztető, harmonikus felépítésű kutyácska. Fejének jellegzetessége dús szakálla és szemöldökszőrzete.
Leírása: Elegáns megjelenésű, könnyed, szinte lebegő járású kutya. Feje kissé elkeskenyedő, stopja enyhe, orrháta egyenes. Orrtükre fekete, barna vagy ezüstszürke. Hosszú, lelógó füle végén lekerekedik. Háta egyenes, ágyéka feszes, fara vízszintes, mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, oszlopszerűek.
Leírása: Az angol cocker spánielnél kisebb, érdekes megjelenésű kutya. Feje szögletes, arcorri része széles. Szeme sötétbarna.
Leírása: Masszív, erőteljes, rusztikus megjelenésű, közepes termetű kutya. Koponyája széles, állkapcsa erőteljes. Szeme sötétbarna. Füle lelóg. Háta egyenes, fara kissé csapott, mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, egyenesek, jó csontozatúak. Fara közepes hosszúságú, a hegye felé elvékonyodik, többnyire majdnem vízszintesen tartja. Szőrzete rövid, sűrű, zárt. Bundája legtöbbször egyszínű fekete vagy sárga, olykor barna. Eredete: Nem túl régi fajta; az 1800-as évek eleje óta ismerik. 
Leírása: Kellemes megjelenésű, szép mozgású kutya. Feje a vizsláéhoz hasonlít. Szeme barna, füle lelóg. Háta feszes, ágyéka izmos és széles, mellkasa mély, hasa kissé felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, egyenesek.
Leírása: Viszonylag kis testű, kellemes megjelenésű kutya. Feje hosszúkás, szeme barna, füle lelóg. Háta egyenes, feszes, ágyéka rövid, mellkasa mély, hasa kissé felhúzott. Végtagjai egyenesek, rövidek. Farkát csonkolják.
Leírása: Nagy termetű, erőteljes csontozatú eb. Feje hosszú, orrtükre fekete. Szeme sötétbarna, füle hosszú, a fejéhez simulva lelóg. Nyaka izmos, szikár, lebernyeg nélküli. Háta egyenes, ágyéka széles, fara vízszintes, mellkasa mély, hasa felhúzott. Végtagjai erősek, egyenesek, jó csontozatúak. Mancsa ovális és domború, ujjai zártak. Farka lelóg, legtöbbször kissé görbe kard formájú. Szőrzete mérsékelten hosszú, sima, selymes tapintású, ragyogó fényű; a fején és a lábai elülső részén rövid, teste többi részén mérsékelten hosszú. Színe ragyogó szénfekete, cserbarna rajzolatokkal. 