Kérjük
támogassa az Állatmentést! Orpheus
Állatvédő Egyesület
Adó
egy százalék: 18464654-1-06
Együtt CSODÁKRA vagyunk képesek!Segítségét hálásan
köszönjük!
A Maine Coon Amerika nemzeti macskája, különleges tulajdonságai miatt, eredetét tekintve meglepő és valószerűtlen elméletek és történetek láttak napvilágot, a genetikai képtelenségnek számító macska-mosómedve kereszteződéstől kezdve, Marie Antoinette cicájának kalandos utazásával bezárólag. Ezzel szemben őseik egyrészt a vikingekkel érkezett norvég erdei macskák lehettek, másrészt az Amerikába érkező európai tengerészek által a hajókon utaztatott hosszú szőrű macskák, amelyek képesek voltak elviselni a zord körülményeket. Tovább...
A Sziámi macska egy kedvelt macskafajta, amely a Távol-Keletről származik. Nevüket Sziámról, a mai Thaiföldről kapták. Az első példányt Peter Simon Pallas német természettudós pillantotta meg először és írta le, 1794-es Kaszpi-tengeri expediciója során. A macskák az 1870-1880-as években kerültek Angliába. A történetírók szerint Sir Owen Gould brit nagykövet, aki V. Rama sziámi király mellett teljesített szolgálatot, figyelt fel rájuk először 1884-ben. Két csokoládészínű példányt Pho és Mia nevű cicákat, hazavitt Angliába, és az egyik macska leszármazottja az 1888-as londoni macskakiállításon a Crystal Palace-ban, elnyerte "A legszebb macska" címet. Tovább...
1961-ben egy perthshire-i farmon született egy kismacska, amelynek fülei a fejére lapultak. A farmer, William Ross úgy döntött, elkezdi tenyészteni a vonalat, és így született meg a skót lógó fülű macska. A fajtát az 1978-as amerikai kiállításon ismerték el győztesnek, és a tenyésztés fő központja ma is az Egyesült Államokban található. A skót lógó fülűt normál fülű macskákkal kell pároztatni, mert különben valószínűleg ízületi vagy porcproblémák merülnek fel. Bár a tenyésztő állítja, hogy a lógó fül nem okoz kellemetlenséget a macskáknak, félő, hogy a fajta hajlamos a fülatkára vagy a süketségre. Tovább...
A Manx macska, más néven Man-szigeti macska a házimacska egyik fajtája, melynek gerince természetes mutáció következtében megrövidült, emiatt a farka csonka, egyes példányoknál akár hiányozhat is.A Brit-szigetekhez tartozó Man-szigetről származik, ahol a 18. század táján jelent meg. A sziget lakói stubbinnak hívják. Eredetére vonatkozóan számos legenda ismert, az egyik szerint az Özönvíz kezdetén, mikor Noé bezárta a bárka ajtaját, véletlenül levágta a macska farkát. Tovább...
A karthauzi macska a legrégebben tenyésztett fajták egyike. A karthauzi szerzetesek hozták magukkal Afrikából. A legkorábbi írásos emlékek a XVI. századtól vannak. Elfogadott, hogy a karthauzi a szír macskától származik, amely abban az időben zömök, szürkebundás, réz szemszínű cica volt. A mai karthauzi (chartreux) nevet először a XVII. század végén kapta.
Az első világháború után a franciák fokozott figyelmet fordítottak a fajta megőrzésére. Az első tenyészetet Christine és Suzanne Leger 1925-ben alapította meg Belle Ile szigetén, melynek a "Guerveur" kennel nevet adták. A fajta 1983-ban kapta meg a bajnoki státust. Tovább...
Az egyiptomi mau egyiptomi macskafajta alkata nem keleti jellegű, hanem valamivel testesebb, zömökebb, izmosabb. Bundája erőteljesen mintázott. Szőrszínek: ezüst, bronz, füstös fekete (a feketét csak tenyésztik, a versenyeken nem kívánatos változat, gyakran nem engedik benevezni).
Kairó környékéről származik, ősi és természetes fajta. Azt tartják róla, hogy az óegyiptomi macskaistenek leszármazottja, mivel homlokát a szkarabeuszbogárra emlékeztető rajzolat díszíti. Egyiptomi nyelven a mau macskát jelent. Tovább...
A bengáli házimacska egy vadmacskaféle, a bengáli leopárdmacska és egy házimacska keresztezéséből mesterségesen lértehozott hibrid. Az első bengáli macska e két faj véletlen párosodásból született, tervszerű tenyésztése az 1980-as években kezdődött Amerikában. Azzal a céllal kezdték a fajtát kialakítani, hogy létrehozzanak egy vadmacska külsejű, de házimacska természetű új macskafajtát. Az 1960-as években is már felvetődött a bengáli fajta kialakítása, amikor egy kaliforniai tenyésztő egy házimacska kandúrt pároztatott egy nőstény ázsiai (bengáli) vadmacskával. Tovább...
Az abesszin macska eredete bizonytalan, de az biztos, hogy egyike a legrégebben ismert fajtáknak. Első példányait az abesszin háborúból hazatérő brit katonák vitték magukkal Angliába, ahol a befogott egyedekből önálló fajtát hoztak létre. Fajtaként Angliában 1882-ben ismerték el. Az első Nagy-Britanniába hozott abesszint Zulának hívták és Barrett-Lenard kapitány feleségének kedvence volt, még a fényképe is megjelent 1874-ben. Az USA-ban először 1902-ben jelent meg, de hivatalosan csak 1986-ban ismerték el a fajtát. Tovább...
Körülbelül 500 esztendeje ismerik a hosszú szőrű macskákat, eredetük azonban homályba vész. Eredetileg két típusuk létezett: a Perzsiában (ma: Irán) kialakult perzsa macska és a Törökországból származó angóra. Az is valószínű, hogy mindkét típus őshazája Oroszország volt, és kereskedők vitték magukkal őket a macskatenyésztés fellegvárába, Angliába. Mindenesetre sokáig hol perzsa, hol angóramacskának nevezték ezeket a bozontos szépségeket. Tovább...
Házimacska: Földünkön mintegy 300-400 millió macska él. Ezek nagy többsége "közönséges" házi-macska, s csak elenyésző részük fajtatiszta, törzskönyvezett jószág. Egy japán mondás szerint: "Ha az ember egy kutyát 3 napig etet, az 3 évig sem felejti el. Ha azonban egy macskát etetsz 3 évig, az már 3 nap múlva sem fog emlékezni rád." Nos, ez a mondás kicsit leegyszerűsíti a cicák viselkedését, de az tény, hogy a macska csak félig-meddig háziasodott, és ez sok mindent megmagyaráz. Tovább...
A szfinx avagy kanadai szőrtelen a házimacska egyik ritka fajtája, amely természetes mutáció révén csak egy nagyon vékony, pehelyszerű szőrtakaróval rendelkezik. A szfinxek társaikhoz és gazdáikhoz egyaránt nagyon ragaszkodnak, éberek, játékosak, néha tolakodók, de ugyanakkor meglehetősen intelligensek is. Szokatlan küllemük miatt időnként összetévesztik őket a csivava kutyákkal. Tovább...