Szeged - Első ízben született sarkantyús teknős Szegedi Vadasparkban; a napokban kikelt hüllő most alig nagyobb egy pingponglabdánál, de ha megnő, testtömege elérheti a 70 kilogrammot is. - A sarkantyús teknős a kontinensek legnagyobb termetű szárazföldi teknőse, nála csak a tengeri és a szigeteken élő fajok hatalmasabbak - mondta Veprik Róbert igazgató. |
A pici a keltetőben töltött 101 nap után tört utat a tojásból, jelenleg is a hüllőovi lakója. A teknősök által lerakott tojásokat a gondozók azon nyomban kiveszik a nősténytől, és a biztos, meleg, védett helyre teszik. Az óvodában a most még aprócska teknős mellett található a keltető, ahol még tucatnyi tojás pihen. A napokban született egyedet remélhetőleg még több kisteknős is követni fogja a kelésben, amelynek időtartama változó, akár kétszáz napnál is több lehet.
A sarkantyús teknősök között nem ritkák a 70 kilós egyedek, sőt, esetenként a mázsás súlyt is elérhetik. A teknősfióka apja, Ernő a vadaspark egyik nagy kedvence, gondozói - akiknek nem egyszer már meg kellett emelniük az óriást - tömegét 60-70 kiló körülire saccolják.
Az akár kétszáz évig is élő sarkantyús teknősök a Szahara déli peremén a trópusi szavannák, füves puszták, sivatagok lakói. Leginkább hajnalban és alkonyatkor aktívak, reggel napoznak, hogy a hűvös éjszaka után felmelegedjenek. Fűfélékkel és növényekkel táplálkoznak, napi vízigényük jelentős részét az elfogyasztott élelemből fedezik.
Párzás után a nőstény akár négy-öt 60 centiméter átmérőjű gödröt ás, amelyek közül az egyikbe lerakja 15-30 fehér, gömbölyű tojását. A betemetett tojásokat a nap melege költi ki. A sárga színű kisteknősök tömege születésükkor kevesebb mint 25 gramm. |
