 FCI besorolása: Agarak fajtacsoport ( X csoport ) ; 1 szekció ( Hosszú szőrű agarak) munkavizsga nélkül.
Az érvényes eredeti standard publikációjának ideje: 1987. 06. 24.
Általános megjelenés:
Erõ teljes és méltóságos, mely gyorsasággal és kitartással egyesül. A fej büszke tartású és magasan hordott.
Viselkedés és temperamentum:
Erre a fajtára nagyon jellemzõ a keleties kifejezõ kifejezés. Az afgán tulajdonsága, hogy bár valakire ránéz, mégis keresztülnéz azon. Méltóságteljes és tartózkodó, de egyben szenvedélyes magatartása.
Fej:
Koponya
Agykoponya: Hosszú, nem nagyon keskeny, kifejezett tarkóbúbbal, jó arányokkal és hosszú konttyal fedett.
Stop: Alig kifejezett.
Arckoponya:
Orr: Többnyire fekete, a világos színû kutyáknál lehet májvaszínû.
Fang: Hosszú, erõteljes álkapcsokkal melyek fogásra alkalmasak.
Állkapocs/fogak: Erõteljes állkapcsok, komplett egyenletes ollós harapás, a felsõ metszõfogak szorosan az alsó metszõfogakra zárnak és a fogak merõlegesen illeszkednek az állkapocsban. A harapófogó harapás megengedett.
Szemek: Elõnyös a sötét szem, bár az aranyszint nem lehet kizárni. Majdnem háromszögletû, miközben ferdén illesztett.
Fülek: Széles és jól hátra felé tûzött, szorosan simuló, hosszú selymes szõrrel.
Nyak: Hosszú erõteljes, miközben a feje büszkén magasan hordott.
Törzs
Hát : Egyenes, mérsékelten hosszú, jól izmolt.
Ágyék: Egyenes, széles és meglehetõsen rövid.
Far : A faroktõ enyhén csapott. A külsõ csípõ szögletek jól kivehetõek és egymástól jól távol helyezkednek el.
Mellkas : A bordák megfelelõen íveltek, mély mellkas.
Farok : Nem túl rövid. Mélyen tûzött és a vége gyûrûsen tartott. Mozgásban magasan hordott, ritka szõrzettel.
Mellsõ végtagok:
Mellsõ lábak egyenesek, erõteljes csontozattal, elörõl nézve a lapockákkal egyvonalban álló.
Lapocka : Hosszú, ferde, jól hátra illesztett, és jól izmolt anélkül, hogy túl kitöltöttnek hasson.
Könyök : Szorosan a mellkashoz simulók, sem be - sem kifelé fordulók.
Mellsõ lábközép : Hosszõ és rugalmas.
Hátulsó végtagok:
Erõteljes. Nagy távolságra van a csípõ a csánkhoz és kisebb a távolság a csánktól a mancsig.
Térd : Jól szögelt és jól formált.
Farkaskarom : El lehet távolítani õket.
Mancsok : A mellsõ mancsok erõsek és nagyon nagyok, úgy a hosszában, mint a szélességében, hosszú szõrrel sûrûn borított. Az ujjak íveltek, a talppárnák jól a talajra illeszkednek. A hátulsó mancsok hosszúak, de nem olyan szélesek, mint a mellsõk, hosszú szõrrel fedett.
Testtartás és mozgás: Folyamatos és rugalmas klasszikus stílusban.
Szõrtakaró
Szõrzet: A bordákon a mellsõ és hátulsó lábakon a lágyékon és a szerkezete nagyon finom. A felnõtt kutyáknál a vállaktól hátra a nyereg felé rövid és sûrû. A homloktól hátra felé hosszú, egy markán selymes fejbóbitával. Az arc orri részén a szõr rövid. A fülek és a lábak dús szõrrel borított. A mellsõ lábközép lehet rövid szõrrel fedett. A szõrtakarónak természetesen kell fejlõdnie.
Szín: Minden szín megengedett.
Méret és súly: Kanoknál 68-74 cm, szukáknál 63-69 cm a marnál mérve.
Hibák:
Minden eltérés a megengedettnél hibának tekinthetõ, és a hiba nagyságának megfelelõen kell értékelni.
Figyelem: A kanoknál a herék normai helyzetben szemmel láthatóan a herezacskókban kell elhelyezkedniük.
Az afgán agár története
Az afgán agár eredete úgy 6-8 ezer évvel ezelőttre tehető. Létezik olyan elmélet, miszerint az afgán agár volt az egész kutyafaj megmentésére kiválasztott fajta: a nagy özönvíz idején ez a kutyafajta nyert bebocsátást Noé bárkájába. Ez az elmélet többé-kevésbé logikus is lehet, mivel Noé bárkája azokon a területeken hajózott, ahol az afgán agár eredetileg élt; így természetesnek tűnik, hogy Noé ezt a fajtát választotta.
Sőt, egy egyiptomi szálat is meg kell említeni: egy legenda szerint ez a kutya vezette Íziszt, amikor férje, Ozirisz keresésére indult, akit féltékeny bátyja, Szeth meggyilkolt és feldarabolt, majd a tetemet a Nílusba szórta. Ízisz azonban megtalálta férje maradványait, óvatosan összeillesztette a darabokat, majd Anubisztól kért segítséget, aki életet lehelt Oziriszba. A bölcs egyiptomi király emberként azonban már nem térhetett vissza, így átköltözött a túlvilágra és ő lett a halottak és az újjászületés istene.
Afganisztán észak-keleti részét ritkás növényzetű, barátságtalan hegyek uralják; kanyargós, durva köves, meredek ösvényekkel, szakadékokkal. A hegyekben – különösen télen – meglehetősen hideg van.
A tengerszint felé közeledve azonban szelíd dombok védik a hatalmas, termékeny síkságokat, a terméketlen sivatagokat és félsivatagokat, amelyek meghatározzák Afganisztán déli részét.
Az északi hegyes vidékeken is éppúgy éltek afgán agarak, mint a sztyeppés, sivatagos területeken, de a régiók különbözősége miatt ezek az afgán agarak is különböztek egymástól.
Az északi hegyekben a kisebb méretű, erőteljesebb felépítésű, az éjszakai hidegek
miatt bőséges szőrzettel ellátott, zömök típus élt; míg a sivatagos vidékeken élő afgánok sokkal magasabbak, könnyebb csontozatúak, gyengébben szőrözöttek és hosszabb testűek voltak; hiszen itt a sebesség volt a lényeg a mászás helyett.
Az északi hegyekben élő kutyákat nevezték el ún. hegyi típusú afgán agárnak (későbbi nevük: Ghazni-típusúak), míg a délieket az ún. sivatagi típusúaknak(későbbi nevük: „Bell-Murray”afgánok)
Az afgán agár elsődleges feladata a vadászat volt. Az afgán agárnak kiváló a látása, hiszen elsősorban szemével követi a zsákmányt, nem szag alapján. (innen az angol „sighthound”, azaz „látóagár” kifejezés) Gyakorlatilag mindenre vadásztak vele, ami csak előfordult a környéken: szárnyasvadra, mormotára, antilopra, szarvasra, nyúlra, de farkasra, vadkutyára és sakálra is.
A vadászok felfegyverezve, lóháton kísérték a kutyákat, de az afgán agarak rendszerint lehagyták a lovakat, és az ember irányítása nélkül, a saját elképzelésük szerint vadásztak. Ez a független gondolkodás a mai napig meghatározója a fajtának. Ezek a kutyák megtanulták, hogy sem megenni sem megölni nem szabad, csak megfogják a zsákmányt, majd azt átengedik az embernek, hogy az ölje le a vadat, mivel az iszlám vallás csak a mészárolt hús fogyasztását engedélyezi.
A kutyák a 19. szd. végén kerültek brit tisztekkel Nagy-Britanniába, a tenyésztésük azonban csak az 1. világháború után indult virágzásnak.
Az afgán agár két típusa miatti heves vita dúlt az 1920-as évek végéig, két kennel között (Ghazni-típusú és „Bell-Murray” típusú afgánok tenyésztői között); mindkét fél azt hajtogatta, hogy a másik típus nem is igazi afgán agár. A hatóságok semleges magatartást tanúsítva megállapították, hogy mind a két típusú agarak Afganisztánból származtak. Hamarosan elkezdték a két típust egymással keverve tenyészteni, mondván, hogy mindkét típus jó tulajdonságait kell egyesíteni. Természetesen akadtak tenyésztők, akik munkájukat a típusokon belül folytatták. A mai modern afgán agár tenyésztés kiinduló egyedeinek, Sirdar of Ghaznit valamint a Bell-Murray afgánokat tekinthetjük.
Legendás ősök:
Zardin 1906-ban, útban Anglia felé, Indiában is kiállításra került, és egy itt készült, róla szóló beszámoló egyike a legelső részletes afgán agár leírásoknak. Ez a leírás az alapja a mai afgán agár standardjének! Zardin hegyi típusú afgán volt.
Sirdar of Ghazni volt az őse majd valamennyi ma élő európai afgán agárnak is. Ez az anatómialag teljesen tökéletes, vörös színű, fekete maszkos kan kétségtelenül az európai afgánok leghíresebb őse.
Dynast el Kaira és Fatima el Kaira 1968-ban érkeztek Magyarországra, az akkori NSZK-ból. Ők voltak az elsők, de később több afgán követte még őket az NSZK-ból és Finnországból is.
Jelleme:
Nem az a kutya, amelyiktől feltétlen fegyelmet és szófogadást várhatunk. Ha egy afgán agár úgy érzi igazságtalanul bántak vele, mindennek ellenszegül, és egyszerűen megszakítja a kapcsolatot a külvilággal. Szíve mélyén ugyanakkor bohóc. Családon belül is tartózkodó, ez persze nem jelent közömbösséget, szinte minden helyzetben megtartja azt a bizonyos 3 lépés távolságot. Az afgán agár nem szereti, ha agyon babusgatják. Nagyon szereti, ha szeretik és igényli is, de csak akkor, ha Ő akarja. Egy afgánnal meg kell tanulni, együtt élni. Igazából mindig Ők diktálják a feltételeket, mi alkalmazkodunk hozzájuk. Nem kedveli az idegen más fajta kutyákat, ha mód van rá, a verekedést elkerüli, de ha harcra kerül a sor nagyon kellemetlen ellenfél lehet. Minden szépsége ellenére sem szobadísz, hanem kőkemény, céltudatos vadászkutya. Veleszületett hajtóösztöne miatt szabadon futtatása alig lehetséges. Komoly kombinációs készséggel rendelkeznek. Előre tervez és gondolatait mesteri módon kivitelezi. A kutyának azonban rendkívül sok mozgásra van szüksége, a coursing(= régen: élő nyulak hajszolása két agárral, ma: cikk-cakk vonalban húzott mű nyulat üldöznek és e közben gyorsaságukat és ügyességüket értékelik) kitűnően pótolja számára a vadászatot.
Gyakoribb betegségek a fajtánál: csípőizületi diszplázia és a szürke hályog.
AFGÁN AGÁR SZŐRZETÉNEK ÁPOLÁSA
Csodás szőre sok gondozást és ápolást igényel. Szőre semmivel nem hullik jobban, mint egy átlag hosszúszőrű kutyának, de mivel elég sok ápolást igényel, tehát legalább hetente egyszer alaposan át kell fésülni, és havonta egyszer illik megfürdetni, ezért a lakásban egyáltalán nem lehet szőrt találni, mert az elhalt szőröket hetente kikeféljük a bundájából.
Eszközök:
• Hosszú egyenes fogú kefe
• Fém fésű (egyik felén ritka, másik felén sűrűbb)
• Hidratáló permet vagy csomó bontó készítmény
Fésüléskor figyeljünk arra, hogy a szőr tővétől végezzük a bontást, és ne csak a felszínét fésülgessük. Legyünk kíméletesek a kutyával. Amikor éppen egy részt fésülünk, a másik kezünkkel kissé szorítsuk le a kibontandó rész felett a kutya bőrét, hogy minél kevésbé húzzuk a bőrét. A bontás megkezdése előtt permetezzük le a szőrt, de ne csöpögjön belőle a hidratáló folyadék, hiszen ha „vizes” szőrt fésülünk, roncsoljuk a szőrzetet és töredezett lesz.
Miután végig fésültük afgánunkat a fém fésűvel ellenőrizzük nem maradt e kósza csomó benne, különösen a testhajlatoknál, fülek mögött, ágyéknál.
Fürdetésnél hidratáló balzsamot használjunk.
Alaposan szárítsuk ki a szőrzetet.
Kanoknál a bajusz kötelező! Étkezésnél ügyelni kell rá, hogy a hosszú lelógó fülek ne lógjanak az ételbe, kössük fel.
Természetesen, ha nem kiállítási agarunk kérhetjük a kozmetikust, hogy rövidre vágja a kutya fazonját.
Verseny afgánoknak is rövidebb szőrzetük van, mint kiállítási társaiknak.
Bolha nyakörvet ne rakjunk rá, hiszen hosszú szőrzetét összegubancolja, helyette inkább pipettákban kapható készítményeket rakjunk rá.
Összeállította:
VIRÁNYI VERONIKA (Bp.) szakképzett kutyakozmetikus
06/70 621 76 18
|
