Coluber climacophorus Boie 1826: 210
Coluber virgatus SCHLEGEL 1837: 146 (fide STEJNEGER 1907) Coluber virgatus Schlegel 1837: 146 (FIDE STEJNEGER 1907)
Coluber quadrivirgatus TEMMINCK & SCHLEGEL 1837 (in error fide STEJNEGER 1907) Coluber quadrivirgatus TEMMINCK & Schlegel 1837 (tévedésből fide STEJNEGER 1907)
Elaphis virgatus — DUMÉRIL, BIBRON & DUMÉRIL 1854: 261 Elaphis virgatus - Duméril, Bibron & Duméril 1854: 261
Coluber climacophorus — BOULENGER 1894: 54 Coluber climacophorus - BOULENGER 1894: 54
Elaphe climacophora — STEJNEGER 1907: 324 Elaphe climacophora - STEJNEGER 1907: 324
Elaphe climacophora — SCHULZ 1996 Elaphe climacophora - SCHULZ 1996
Elaphe climacophora — UTIGER et al. Elaphe climacophora - UTIGER et al. 2002 2002
A kifejlett kígyók: 100-170 cm testhosszúak.
Igaz, hogy a hímek nagyobbra nőnek, mint a nőstények -amit az évenkénti tojás rakások vissza fognak-, de ez csak idősebb korban érvényesül, mert a hímek rossz evők és sokkal karcsúbbak a nőstényeknél. Idő kell, hogy utolérje a nőstények méretét.
Színük: kékes-szürke, esetleg zöldes. A hasi pikkelyek világosabbak.
A szemüktől, a szájzugig egy fekete csík húzódik, ami nagyon feltűnő és szép.
Testükön 4 db sötétebb csík húzódik végig.
Kis korban, barnás-szürkés színűek, de nagyon hasonlítanak a felnőtt állatokra.
A németországból származó egyedek szürkésebbek, a Csehországból származóak, inkább zöldesebbek.
A természetben fiatal korban inkább békákat, gyíkokat fogyasztanak, felnőtt korban pedig rágcsálókat, madarakat, esetleg ezek tojásait.
Japánban van egy albínó populációja, a Nishiki folyó mentén, a Lwakuni nevű falu közelében de ezt a kormány 1924-ben oltalom alá vonta, a veszélyeztetettsége , illetve a vallásban betöltött szerepe miatt.
Az albínó egyedek fogyatkozásának visszafogása érdekében létrehoztak egy tenyészprogramot, hogy megmentsék a populációt.
Minden japán szigeten megtalálható (Yakushima, Tanegashima, Kyushu, Tsushima, Shikoku, Honshu, Hokkaido, Ryukyu-szigetek), és a Kunasir nevű orosz szigeten is honos.
A reggeli és esti órákban indul meg a zsákmányszerző útjára, napközben elrejtőzik, szívesen ver tanyát emberi települések közelében és a házakban.
A földön és a fákon is egyaránt jól mozog. Nagyon ügyesen mászik.
Megtalálhatóak, erdőkben, mezőkön, gyepes-füves réteken, cseréjeskben, bambusz erdőkben.
Az ősz beköszöntével, hibernációba vonulnak, 3-4 hónapra. Tavasszal párzanak, az ébredés után és a nőstény lerakja: 5-20 tojását.
Terráriumi tartásuk:
Az állataimat (1 pár) 2006. őszén szereztem be Dr. Gál Jánostól, ekkor kb 1 hónaposak voltak.
Egyik sem evett önálóan, ezért hetente tömtem őket kis méretű szopós egérrel, amit előre elpusztítottam.
A tömést csak tapsztaltaknak ajánlom, mert könnyen fel sérthetjük a szájukat belül, illetve a nyelőcsövüket.
A másik módszer, ha letört gyík farkával (nem védett hazai fajjal) beszagosítjuk.
Ezzel a módszerrel átverjük a kígyót, mert azt hiszi, hogy gyíkot eszik.
Néhány hét kényszertáplálás, vagy szagosítás után általában el kezdenek önálóan táplálkozni a kiskígyók.
Kezdetben egyesével helyeztem el őket, egy 30x30x30-as üvegterráriumban.
Aljzatnak fenyőkéreg-örleményt használtam, de lehet kerti földet is berakni.
Egy nagyobb méretű itató tálat is beraktam, amibe a kígyó teljes egészében befért fürdőzni, ez a vedlés előtt fontos különösen.
Egy búvóhellyel tettem komfortosabbá a helyüket, ami egy -kellő képpen kifertőtlenített- fakéreg darab volt.
A kígyókat hetente kínáltam meg egy-egy szopós egérrel, amit a előre elpusztítva adtam oda nekik.
A nőstény nagyon jó evő volt, a hím nevelése problémásabb volt. A hím gyakran csak 2-3 hetente volt hajlandó enni.
Néhány hónap elteltével, nagy volt a testméret közötti különbség.
Egy éves korukban, a nőstény már kb. 80 cm hosszú volt, a hím csupán 45-50 cm hosszú volt és sokkal karcsúbb is.
Ekkor helyeztem őket közös terráriumba, amiben azóta is élnek.
A terrárium 70x40 alapterületű és 40 cm magas.
Egy nagy itatótál szükséges, búvóhelyet már nem tettem be nekik.
Mivel szeretnek mászni, ezért beraktam -sütőben kisütött- mászóágakat, amiket jól rögzítettem.
Aljzatnak kókuszrostot és fenyőkéreg-örleményt használok, 1-1 arányban összekeverve.
A megvilágításról egy fénycső gondoskodik, napi 10-12 órában.
A nyári hónapokban, amikor 28-30 C-van a szobában, akkor leállnak a táplálkozással, mert a hűvösebb, nyirkosabb környezetet kezdvelik.
A megfelelő hőmérséklet számukra: 22-25 C.
A terráriumot bepermetezem forralt (és visszahűtött) vízzel, minden nap, amitől a kígyók megélénkülnek.
Etetésükre, választási korú, vagy kifejlett egereket adok.
Fejenként: 1-3 kifejlett, vagy 2-6 db választási korú egeret esznek, a nőstény heti egyszer, a hím 2-3 hetente.
Minden eteéskor a hímet kiveszem egy zárható dobozba, nehogy össze marjanak.
Szaporításuk:
A szakirodalmi adatok szerint szükséges a teleltetésük a szaporításhoz, ezért nem tartottam a korai párzástól.
A túl korán tenyésztésbe fogott nőstények kevesebb tojást raknak, amik gyakran viasztojások és a későbbiekben sem tojnak rendes fészekaljat.
A nőtényen láttam, hogy a hátsó 1/3-a megvastagodott és nagyon nagy étvágya lett. Ekkor kb másfél évesek voltak és kb 110 cm hosszú volt a nőstény, a hím mindössze 60-80 cm és sokkal karcsúbb.
A nőstényem 2008. május 14-én vedlett és 2008. május 26-án tojt le 5 db egészséges és nagyméretű tojást. A tojások mérete átlagosan: 6x2 cm volt.
A fészekaljat azonnal keltetőbe raktam, nedves kókuszrostba.
A keltető léghőmérséklete: 25-28 C volt, és 90 %-os páratartalom mellett fejlődtek a tojások.
A keltetés 52. napján (2008. július 30-án) az első kicsi felhasította a tojást és folyamatosan kikeltek, ami 2 napig tartott összesen.
A kicsiket egyesével helyeztem el, perforált oldalú salátás dobozban, aljzatnak erdei földet használtam, nagyobb méretű itatóval.
2 db hím és 3 db nőstény született.
Mivel továbbra is együtt tartottam a felnőtt párat, ezért 2009. február 10-én újabb fészekaljat tojt a nőstény, összesen 8 db egészséges tojást! A tojásrakás előtt 10 nappal (január 31-én) vedlett.
A keltetés megegyezett az előbbivel.
Az üsszes tojás szépen nőtt és 2009. április 5-én és 6-án 8 db egészséges pici kelt ki.
4 db nőstény és 4 db hím. Volt amelyik a vedlését követően (10 nap) azonnal evett önálóan, akik nem, azokat a fent említett módszerekkel tápláltam.
A legnagyobb meglepődésemre, 2009. március 30-án is letojt a nőstény 5 db egészséges tojást!
A már említett módon keltetve, 2009. május 14-én a kicsik kikeltek, 45 nap inkubációs idő alatt.
Az első vedlésük: 2009. május 22-én következett be.
Az összes bébi hím lett és nagyon problémásan ettek.
Tehát: a szaporításukhoz én nem teleltettem őket és összesen egy év alatt 3 fészekealjat tojt a nőstény, összesen: 18 kicsi kelt ki, 100 %-arányban.
A 18 kicsiből: 10 db hím és 8 db nőstény lett.
Újabb párzásokat figyeltem meg: 2009 július 2-án és 3-án!
Ezt a fajt mindenkinek ajánlom, mert egy fantasztikus és gyönyörű kígyó, ami fogságban 12-15 évig él.
Köszönöm: Dr. Gál Jánosnak, a sok hasznos és jó tanácsot, amivel elátott.
Demeter Attila 2009.08.12.
Képek: Demeter Attila, Tóth Attila (Puhito)
Forrás:
Gál, János. 2002. Egy érdekes szaporodás: Az Elaphe climacophora szaporítása. Terrárium. 4(2):12-13.
www.asian-colubrids.com
www.elaphe.it
www.ratsnakes.com/Eclimacophora.html
www.ratsnakefoundation.org
www.rare-reptiles.com/Mfrms/cs/.../EcUK.htm
www.asian-colubrids.com/.../climacophora.htm
 |
A Japán erdei sikló a legismertebb japán kígyók egyike, de ennek ellenére a külföldi börzéken is eléggé ritka.
