A madarak esetében úgy tűnik, hogy a szex az evolúció aszociális vívmánya, mint ahogy E.O. Wilson szociobiológus egykor kijelentette. Brit kutatók ugyanis kiderítették, hogy minél többször lépnek félre egy madárfaj tojói, annál kevésbé kooperálnak a szülők a fiókák felnevelése során, és fordítva. |
Az Oxfordi Egyetem evolúcióbiológusai Ashleigh Griffin vezetésével 267 különböző madárfaj szaporodási szokásait és utódgondozását vizsgáltak meg. Eredményeiket a Nature című folyóiratban publikálták. Amennyiben hűek a tojók, és csak egy hímmel párosodnak, az utódok valódi testvérek.
Ez pedig együttműködésre buzdít az utódnevelés során, hiszen a hímek ilyenkor biztosak lehetnek abban, hogy saját ivadékaikért, egyben génjeik fennmaradásáért gürcölnek. Amennyiben azonban az anyának számos nemi partnere akad, a gyerekeknek több apja lesz, és csupán féltestvérek.
A madarak birodalmában szinte minden változat megtalálható - a teljes promiszkuitástól az életre szóló hűségig, ennek megfelelően szoros, vagy gyenge együttműködéssel párosulva. Mi azonban a helyzet más állatfajoknál? Griffin szerint elképzelhető, hogy az emlős-, vagy akár főemlősközösségekben is megmagyarázhat egyet s mást a promiszkuitás mértéke. |