A szakvélemény szerint a fajok pusztulásának fő előidézői változatlanul a természetes élőhelyek tönkretétele, a klímaváltozás, a terjedő orvvadászat, valamint a természet erőforrásainak túlzott ütemű kiaknázása. A természetvédelmi szervezet szerint az Európai Unió kitűzött célja, a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő megállítása nyilvánvalóan nem teljesült.
A 2009. év nagy vesztesei között tarthatjuk számon a tigrist, a jegesmedvét és az orrszarvút, a nyertesek között pedig az elbai hódot, a hiúzt és a Kelet-Oroszország hegyvidéki tajgáin és erdeiben élő amur leopárdot, igaz, utóbbinál három utód világrajötte is jó hírnek számít.
Szintén kritikus a ma már csak Délkelet-Ázsia két pontján előforduló jávai orrszarvú helyzete. A vietnámi alfajt ma már mindössze nyolc egyed képviseli a Cat Tien Nemzeti Parkban, ám a egyes vélemények szerint a közeli útépítések miatt ezek helyzete is veszélyeztetett.
Az egyedül Németországban honos elbai hód helyzete érdemben javulhat a Szász-Anhalt német tartománnyal és a Szövetségi Természetvédelmi Hivatallal együttműködésben kivitelezett élőhelybővítő-program révén.
Viszonylag stabil a hiúz helyzete is Németországban. A bajor erdőségekben és a Harz hegységben előforduló állat több mint száz éves szünet után úgy tűnik, visszatérhet az Alpok németországi részébe, Allgäuba is.
A rendkívül veszélyeztetett amuri leopárd, amelyből becslések szerint mindössze 35 él szabadon Kelet-Oroszországban, a világ legritkább nagymacskái közé tartozik. Vékony reménysugarat jelenthet, hogy egy erdész beszámolója szerint egy nőstény állat nemrég három egészséges utódot hozott a világra. |
