Az élõvilág sokszínûségének eltûnése az emberiségre nézve is veszélyes, hiszen az biztosítja az élelemtermeléshez és az egészséges környezethez szükséges erõforrásokat. Az élõvilág sokfélesége naponta csökken.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Magyarországon az emberek csupán 23%-a ismeri a biodiverzitás szó jelentését. Az MTvSz ezért kiemelt feladatának tekinti, hogy 2010-ben, a biológiai sokféleség világévében minden eddiginél jobban ráirányítsa a figyelmet arra, hogy a földi élet sokszínûségének védelme az emberiség fennmaradása érdekében mindannyiunk felelõssége.
Térségünk különösen veszélyeztetett a biológiai sokféleség kihalása szempontjából, 12 különbözõ típusú gyepbõl 10 rossz körülmények között van, az élõhelyek jelentõs része, 67%-a rossz természeti állapotban van, a kiemelt jelentõségû fajok populációi 48%-ának állapota nem kielégítõ. Hazánkban egyedül a sziklás élõhelyek azok, melyek többnyire megfelelõ állapotban vannak.
A Természet számos olyan szolgáltatást nyújt, amelyek vagy csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem pótolhatók. Kultúrnövényeink és a mezõgazdasági termények megporzása legtöbb esetben az állati beporzóktól függ, így szerepük gazdasági szempontból is kiemelkedõ, kihalásuk esetén több milliárd forintot kellene pótlásukra költeni. „Biológiai sokféleség nélkül nem rendelkeznénk egészséges talajjal, nem mûködne mezõgazdaságunk, nem lélegezhetnénk tiszta levegõt. Fák nélkül nem tudnánk meggátolni a csapadékvíz talajra gyakorolt pusztító hatását, és terméseiket sem fogyaszthatnánk. A fajok kihalása egészségünkre nézve is veszélyt jelent, hiszen számos, az orvostudomány számára hasznos információ tûnhet el.” – mondta Déri Eszter, a Magyar Természetvédõk Szövetsége program munkatársa.
"Az élõvilág sokféleségének csökkenése minden embert érint így vagy úgy. A sokszínûség eltûnése miatt megélhetésüket veszítik el a természeti értékektõl függõ közösségek. Ennek fõ oka, hogy az iparosodott országok agro-üzemanyagokra, fára és húsra irányuló nyersanyag kereslete nagy terhet ró az ökológiai rendszerekre. Az Európai Uniónak is fel kell ismernie saját felelõsségét és a legfontosabb napirendi pontjai között kell szerepeltetnie a globális és európai biodiverzitás problémáját. Az Unió felelõsségét és a megfelelõ lépések tervét az idén júniusban elfogadásra kerülõ EU2020 stratégiának is tartalmaznia kell.” – hangsúlyozta Farkas István, a Magyar Természetvédõk Szövetsége ügyvezetõ elnöke.