Fele részben tyúknak, fele részben kakasnak kinéző baromfik vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy teljesen másképp működhet a nem kialakulása a madarakban, mint az emlősökben. A kutatók 3 olyan baromfit tanulmányoztak, amelyek félig tyúknak és félig kakasnak néznek ki. Megállapították, hogy csaknem minden sejtjükben önállóan történik a nem meghatározása. A három félig hím-félig tojó madár teljesen felforgatta azt a nézetet, miszerint az embriókban a sejtek még nemileg specializálatlanok, és csak később, a nemet meghatározó gének hatására alakulnak ki a herék vagy a petefészkek, amik kialakítják a másodlagos nemi jellegeket.
|
Az állatok egyik oldala kívülről úgy néz ki, mintha kakas lenne, a másik oldala pedig mintha tojó. A női felük kisebb, és sarkantyújuk sincs. Egy baromfitenyésztésben dolgozó szakember hívta fel a furcsa madarakra a kutatók figyelmét, akik végül 3 állatot választottak ki, hogy alaposabb vizsgálatoknak vessék alá őket.
A jelenséget, amikor egy állat félig hímnek, félig nősténynek látszik, ginandromorfiának hívják, s már korábban is ismert volt az állatvilágban. A kutatók azt feltételezték, hogy az ilyen egyedek egyik fele genetikailag nőstény (vagy hím), a másik fele pedig valamiféle kromoszómális zavarban szenved. A baromfik vizsgálatánál azonban megállapították, hogy az állatok egyik felén majdnem teljes mértékben hím, a másikon pedig női sejtjek vannak. A kutatók rájöttek, hogy mivel minden sejtet ugyanolyan hormonális hatások értek a szervezetben, valószínűleg a sejtek kromoszómáiknak megfelelően egyedileg reagáltak a hormonokra.
Az emlősök esetében az embrionális sejteknél nincsenek nemi különbségek. A fejlődés során genetikus faktorok hatására indul meg az egyed kromoszómáinak (XX vagy XY) megfelelői női vagy hím ivarszervek kialakulása. Ezt követően az ivarmirigyek által termelt nemi hormonok határozzák aztán meg a nemi jellegeket. |