Adó 1%   -  INGYEN Falinaptár!   -  Gazdikereső   -  Animal Police CSATLAKOZÁS   -  Animal Save CSATLAKOZÁS   -  Legyél TAG!   -  Adó1.net   -  1%.infó

   
 Állatbarát Magazin, Állatvédők Közössége - Szia Idegen!· Regisztráció 2012. máj. 21., hétfő - Konstantin 

Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam

Összes tag: 14973
Legutóbbi tag: energiakérdés
Kedvencekhez ad!
Oldalajánló!

Szavazás

Fontos az Állatok védelme?

igen, nagyon, mindennél fontosabb!
Fontos, mint sok más dolog!
Annyira nem fontos, mint más dolgok!
Nem fontos!
Nem tudom, hogy fontos e!
 

Állatos Hírek

Radikális

Érdekes / fontos / rövid

Szines / bulvár

Film, zeneajánló

Bűnügyek, balesetek

Történetek / versek

Hasznos infók

Kérjük támogassa az Állatmentést!
Orpheus Állatvédő Egyesület
Adó egy százalék: 18464654-1-06
Együtt CSODÁKRA vagyunk képesek! Segítségét hálásan köszönjük!   

Szerzetesi életet folytató denevér foglalkoztatja a kutatókat

Természet

«Előző cikk |Véletlen cikk| Következő cikk»
Dátum: 2010. júli. 15., csütörtök - 07:08, Módosítva: 2010. júli. 15., csütörtök - 07:10
Szerkesztette: preston
Share/Bookmark

  nyomtat

A Madagaszkáron élő szívókorongos denevér ökológiájáról mind a mai napig keveset tudni, annak ellenére, hogy régóta felfedezték már. Új kutatások néhány érdekességre derítettek most fényt, amelyek közt a legszembetűnőbb, hogy egyetlen nőstényt sem láttak még. A szívókorongos denevér (Myzopoda aurita) nevét a végtagjai végén elhelyezkedő tapadókorongszerű képződményekről kapta. Elsősorban bogarakkal és éjjeli lepkékkel táplálkozik, a nappalt az utazók pálmájának (Ravenala madagascariensis) részben kibontatlan leveleiben tölti.

Paul Racey, az aberdeeni egyetem professzora madagaszkári kollégáival évek óta hálóz szívókorongos denevéreket Madagaszkár délkeleti részén, Kianjavato falu körül. Az általa újonnan felfedezett populáció révén a fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Könyvében a sérülékeny kategóriából át lehetett helyezni a legkevésbé veszélyeztetettbe.

Racey csapata évente négy alkalommal számos helyszínen hálózza az állatokat, és eddig egyetlen nőstényt sem sikerült fogniuk. A nőstények tehát minden bizonnyal máshol élnek. Egy másik populációra is bukkantak száz kilométerrel arrébb, de azok is mind hímek voltak.

Szerzetesi életformájuk ellenére a hím szívókorongos denevérek megtalálják a nőstényeket, hiszen évente kétszer fiatal hímek jelennek meg Kianjavato környékén. Mivel a fiatalok nem képesek nagy távolságok megtételére, valahol a közelben kell születniük.

A nőstények feltehetően azért élnek elkülönülve, mert jobb minőségű élőhelyekre tartanak igényt. Egy másik denevérfaj, a hazánkban is előforduló vízi denevér nőstényei szintén külön élnek a hímektől a folyók alsóbb, táplálékban bővebb szakaszain. Lehetséges, hogy a rejtélyes módon hiányzó nőstény szívókorongosok is hasonlóképp viselkednek.

Még egy érdekessége a fajnak, hogy eddig egyetlen egyed testén sem találtak élősködőt. Ez igencsak ritka, hiszen szinte az összes vadon élő állaton található úgynevezett ektoparazita, például bolha vagy kullancs. A jelenség magyarázata hálóhelyük, az utazók pálmájának levele lehet, annak sima felületén ugyanis nem képes megkapaszkodni semmilyen ízeltlábú.


A rovat további cikkei

» Felvettük videóra, hogy hogyan zajlik a madarak etetése - nézd meg!
» Növény vagy állat a különös mocsári lény
» A rókák a mágneses tér segítségével vadásznak
» Ritka fókák telepét találták a Földközi-tengeren
» Idegen tájszólásokat utánoznak a kardszárnyú delfinek
» Egyre kisebbek a stressz miatt a bengáli tigrisek
» Hogyan etessünk egy 180 tonnás bálnát?
» Éneke árulta el az újonnan felfedezett főemlőst
» A vietnami antilop és a tobzoska végveszélyben lévő állatok lettek
» Nem látják a távvezetékeket a nagytestű madarak
» A csimpánzok is főként jobbkezesek
» A zajos világ a halakat sem kíméli
» Nem találnak haza az öreg méhek
» A felmelegedés pusztítja az Adriai-tenger teknőseit
» A repülő halak éppoly jól siklanak, mint a madarak
» Megcsappant a gyurgyalagok száma Baranyában
» Miért nem gond a madaraknak, ha melegek?
» Több ezer kis tengeri teknőst eresztenek szabadon a Mexikói-öbölben
» A gorillák is szeretnek fogócskázni
» Szerzetesi életet folytató denevér foglalkoztatja a kutatókat

Hozzászólások:

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned. A bejelentkezéshez regisztrálnod kell magad, amit itt tehetsz meg.

Képajánlat

Kutyusaim :)
Kutyusaim :)
 
 
 
Kérjük csatlakozzon!