A bravúr a francia Cryozootech és az olasz LTR-CIZ genetikai laboratóriumok közös kutatásának eredménye. A világ első klónozott lova, Prometea szintén e laboratóriumok nevéhez fűződik.
Az új csikó 2005 február 26-án, 42 kilóval született, és a Pieraz-Cryozootech nevet kapta – adták hírül most a laboratóriumok.
Pieraz, a donor, akinek génjeit felhasználták, 1994-96 között volt lovas pályafutása csúcsán, távlovaglásban többszörös világbajnok. A távlovaglás lényege, hogy meghatározott távot (60-120 km), általában földes és erdei úton kijelölt köröket, a lehető legrövidebb idő alatt teljesítse ló és lovas úgy, hogy a ló egészsége ne károsodjon.
A nemzetközi szabályok jelenleg nem engedélyezik a mesterséges megtermékenyítést a versenylovak esetében. Ez önmagában egyébként nem olyan nagy hátrány, mivel a kiemelkedő teljesítményű versenylovakat csak ritkán kasztrálják. A legeredményesebb csődöröket és kancákat pályafutásuk végén rendszerint versenyistállókban helyezik el, hogy a kiemelkedő képességű lovak új generációját hozzák világra.
A klónozás támogatói szerint a másolási technika elsősorban olyan sportágak esetében hasznos, amelyekben az állatokat már fiatalkorukban kasztrálják.
A Cryozootech génbank több mint 30 kiemelkedő versenyló génjeivel rendelkezik.
(NGO)
Orpheus: Hogy hova tart a világ?!? Nem jófelé, az biztos...
Falus Vera kiegészítése:
Szeretnék néhány pontosítást fűzni a klóncsikóról szóló cikkhez!
 A lovakat méretük, fajtájuk és felhasználásuk szerint lehet különböző kategóriákba sorolni. Az említett cikkben félreértésre adhat okot, hogy a cikk írója arról számol be, miszerint a versenylovakat nem szabadna mesterséges megtermékenyítéssel szaporítani. Nos ez a kitétel csak azokra az angol telivér és ügetőló fajtájú ménekre és kancákra vonatkozik, amelyeknek az utódait galopp, gát, illetve ügető versenyeken kívánják majd versenyeztetni. Tévedés az is, hogy a legeredményesebb lovakat versenyistállókban szaporítanák tovább, hiszen aktív korukat töltik versenyistállókban és pályafutásuk végén a méneket úgynevezett fedeztető állomásokon "állítják" fel, ahol már nem kell versenyezniük és karámokban mozoghatnak szabadon, a kancákat pedig szerencsés esetben ménesekben, legelőkön tartják ivadékaikkal együtt.
Nem telivér, vagy nem ügető fajtájú ló is versenyezhet, de legyen bármilyen gyors (nem lesz!), nem szaporítható az angol telivér vagy ügető fajtában. (Az ügető lovak egyébként olyan különleges mozgásra képesek, amire semmilyen más fajtájú ló sem, ezért ügetőversenyen elindulni azokkal enyhén szólva is nevetséges lenne.) A tiltás nem vonatkozik azonban azokra az angol telivér/ügető ménekre és kancákra, amelyeket egyéb fajtatenyésztő egyesületek elfogadtak fajtanemesítés céljára. Bevett gyakorlat például, hogy fogatban az egyik ló ügető fajtájú, vagy ügető felmenője van. A szaporítás módja a többi fajta esetében a tenyésztőegyesület döntésétől, illetve az adott mén (azt a csődőrt nevezzük ménnek, amelyik fedezhet) engedélyétől függ. Így lehetőség van természetes, mesterséges, vagy mélyhűtött spermával való termékenyítésre is. Drága módszer a nagyon értékes, vagy aktívan sportoló kancáktól a zigóta átültetés, így a kanca nem esik ki a sportból, illetve több ivadékot nyerhetnek tőle.
Különbséget kell tenni még a versenyló és a sportló között is. Előbbi lóversenyen mérkőzik a többivel és a pénzüket megsokszorozni remélő emberek fogadhatnak rájuk. Ez a ló szempontjából ugyan sport, de a földről nézve szerencsejáték. Ha véletlenül útközben elvesztené lovasát/hajtóját és így is befut, az eredményét értékelni lehet. Ezt hívják lóversenynek. A sportlovak távlovas/távhajtó, fogat, lovastorna, lovastusa (military), díjugrató és díjlovas versenyeken mérik össze tudásukat lovasaikkal/hajtóikkal együttműködve. Néhány éve a western lovaglást is befogadta a sportlovasok nemzetközi szövetsége a FEI. Ezeket a versenyeket lovasversenynek nevezik és ebből is következik, hogy a lovát/fogatát elhagyó lovast kizárják a versenyből. A lovasversenyek közönsége csak nagyon ritka esetben sokszorozza meg a pénzét és akkor sem a versenyeken, ugyanis ezeken nem lehet fogadni. A lovak és lovasok szempontjából ez tehát igazi sport, a nézők szempontjából pedig izgalmakkal teli esztétikus élmény.
Ez a kiegészítés nem teljes, könyvtárnyi irodalma van a különböző lófajtáknak és használatuknak, de remélem sikerült felkeltenem az érdeklődést a téma iránt!
|
A második klóncsikót segítették a világra francia és olasz genetikusok Franciaországban. A csikó már másfélhónapos és teljesen egészségesnek tűnik. Pieraz-Cryozootech
