Az influenza a természetben egyedülálló betegség. Az ezt okozó vírus számos élőlényben megtalálható, s igen változékony. Állatról állatra, állatról emberre, de emberről állatra is terjedhet, s világméretű járványokat okozhat. Az utóbbi időkben az állati influenzák táplálkozási szokásainkat is befolyásolták: a madár- illetve a sertésinfluenza hírének hallatán indokolatlanul visszaesett az ezen állatok húsa iránti kereslet.
Az állandóan változó vírus:
Az influenza vírus az RNS vírusok csoportjába sorolható. Változékonyságát a vírus felületén elhelyezkedő antigének kombinációja okozza, melyek alakulásával új és új influenzák jelennek meg. Az antigének részeinek átrendeződése, mutációja a genetikai labilitásra vezethető vissza.
Az influenza egyes típusai mindig egy adott élőlényben alakulnak ki, ám elképzelhető, hogy nem abban a fajban, hanem egy másikba bekerülve okoznak megbetegedést, és gyors, széles körben terjedő járványt. Így amíg a madárinfluenza vírusa a madarakban szaporodik, s a körükben okoz járványt, addig a sertésekben létrejött vírus-típus ránk, emberekre is veszélyes. A modern víruskutatás során kiderült, hogy a vakcinák készítése során is keletkezhet új vírus, ezért csak elölt kórokozót tartalmazó oltóanyagot használnak. Az immunválaszt kiváltó antigén felhasználásával készítik a szervezetet ellenanyag termelésére serkentő vakcinát. Mint arról szintén gyakran szó esik, az oltások az adott vírustörzs ellen védettséget biztosítanak, az időközben kialakuló kombinációk ellen azonban már nem biztosan.
Az influenza okozta járványok általában szezonális jelleggel jelentkeznek, ennek oka a vírus gyenge ellenálló-képességében keresendő. Maga a vírus a természetes környezetben nem életképes, csupán egy gazdatestben, ám nem feltétlenül okoz abban megbetegedést. Az influenza vírus számos élőlényben megtalálható. Kimutatták már bálnában, fókában és macskában is, ám az emberekben, madarakban, sertésekben és lovakban a leggyakoribb. Míg esetünkben a tünetek a légúti hurutos tünetek, láz, levertség, addig a madaraknál akár emésztőszervi, ritkább esetben idegrendszeri panaszokat is okozhat.
Az influenza okozta emberi megbetegedéseket akár a sertésekével is lehetne modellezni, annyira hasonlóak a tünetek és a reakciók: a légutak nyálkahártyája és a kötőhártya kipirul, az állat tüsszög, köhög, lázas, étvágytalan, s ritkán tüdőgyulladást is kaphat. A vírus a sertések és az emberek körében egyaránt sokakat megbetegít, de halált ritkán okoz. Ez utóbbinak akkor van esélye, ha az áldozat más súlyos betegségben is szenved, gyenge az immunrendszere, baktériumok vannak a szervezetében. A vírusnak mindössze pár órába telik tízezer sertés megbetegítése, így a járványügyi intézkedések betartásával, oltásokkal igyekeznek kizárni ennek lehetőségét.
A lovaknál terjedő influenzának általában Ázsia a kiindulópontja, s madarak fertőzik meg a patásokat. A távoli kontinensen a meleg, párás környezetnek, a sűrű népességnek és állatpopulációnak köszönhetően a vírus nemcsak az élőlények szervezetében, de a szabadban is megmarad. Itt alakul ki a legtöbb mutáció is.
A lovak influenzája csak nagyon ritkán terjed át emberekre is. Európában a neki kedvező hideg, őszi időben jelenik meg a vírus, s a lovakban légzőszervi megbetegedéseket, köhögést, orrfolyást, illetve lázat okoz. A betegeket ebben az időben óvni kell a környezeti hatásoktól. A megbetegedő állatok alig egy százalékánál lép fel később valamilyen szövődmény. Akárcsak a sertéseknél, a lovaknál is van kötelező oltás, amit évente egyszer kell beadni. A versenylovak esetében ajánlott az évi kétszeri (őszi és tavaszi) oltás, ám annak, aki gondos gazda szeretne lenni, ezt szintén célszerű meglépnie.
Mint az már a fentebbiekből is kiderült, az influenza bölcsője a madárvilág. Főleg a vadon élő és egzotikus madarak terjesztik a vírust, bár ők maguk gyakran nem betegszenek meg. A vízi baromfit sem igazán viseli meg az influenza, gyakran tünetmentes marad. Ennek éppen az ellenkezője igaz háziasított társaira: a pulykát és a tyúkot igencsak rosszul érinti a betegség, a mutációk függvényében súlyos járvány alakulhat ki.
A vírus átalakulásai a madarak bélcsatornáiban játszódnak le. Ha az állat nem is lesz beteg, szabadba kerülő ürüléke akár még hónapokig is terjesztheti a vírust. A szárnyasoknál nemi úton, a nemi váladékkal is terjed az influenza, s kontinenseket átszelő vándorútjaik révén messzire is eljuthat a kórokozó. |
Az elmúlt időszak híradásaiban rendre előkelő helyet foglaltak el az új influenzával kapcsolatos hírek.
