A kék bálna táplálkozása felér egy olimpiai számmal: a Föld legnagyobb állata 500 méter mélyre merül, majd egy éles fordulattal visszakanyarodik a felszín felé, hogy a tengervízből parányi rákocskákat - krillt - szűrjön ki. Kanadai kutatók most megfejtették, ez miért éri meg neki.

Robert Shadwick, a kanadai British Columbia Egyetem kutatója és kollégái a bálnák hátára rögzített apró digitális mérőeszközök által gyűjtött adatokat elemezték.

Miután az állat merülése közben megmérték annak sebességét, a merülés mélységét, elhelyezkedését és farokcsapásai számát, az eszközök leoldódnak, és felúsznak a felszínre. A kapott adatokat a biológusok múzeumi példányok állkapcsainak méretével vetették össze, és ez alapján képet alkottak a merülés során tapasztalható ellenállásról.

A bálna mintegy 63 000 kilojoule energiát használ fel minden egyes merüléskor. Eközben 1260 kilogramm krillt is elfogyasztanak - számolták ki az állatok által lenyelt nyolcvan tonna tengervíz átlagos krilltartalma alapján. Ez pedig százszor annyi energiával látja el a bálnákat, mint amennyi szükséges a rákocskák elkapásához.

A kék bálnának azért kell ennyi energia, mert élete igen csekély részét tölti csak evéssel - fűzte hozzá a cikkhez a független Ann Pabst, az Észak-Karolinai Egyetem morfológusa a Science magazin hírportálja szerint (www.news.sciencemag.org). Ugyanis hónapok telnek el a táplálkozóhelyek közötti vándorlással vagy szaporodással, ilyenkor pedig a zsírtartalékaikból kell megélniük.

A kutatók remélik, hogy munkájuk segíti majd a természetvédelmet. A kék bálna egyedszáma mindössze három százaléka az 1800-as évekének, részben a krill egyre növekvő emberi hasznosításának köszönhetően. Az adatok segítségével a természetvédők eggyel több érvet hozhatnak fel a krill-állományok megóvására.