 Egy 370 millió évvel ezelőtt élt, négy végtagú hal, a Ventastega curonica koponyája és vállcsontja újabb magyarázatként szolgál a halak és a magasabb rendű emlősök közötti evolúcióra - írta legutóbbi számában a Nature című brit tudományos folyóirat.
A járni tudó halnak a szárazföldi léthez inkább alkalmazkodó négylábúakhoz hasonló a feje, a testén pedig az evolúciós lánc előző fokán álló elődjéhez, a Panderichthyséhez hasonlatos uszonyok voltak a svédországi Uppsala egyetemének munkatársa, Per Ahlberg által vezette nemzetközi őslénykutató-csoport szerint.
|
A Ventastega curonicának hegyes fogakkal teli nagy állkapcsa volt, feje a krokodiléhoz hasonlított, a termete pedig egy sárkánygyíkéhoz. Primitív állkapcsai arra engednek következtetni, hogy a sekélyvizű mocsarakban szerezte a táplálékát.
Ez a kövület arra is rámutat, hogy a Devon-korszak első kétéltűi (410-360 millió évvel ezelőtt) nem feltétlenül lineáris módon fejlődtek, mint ahogyan korábban gondolták, hanem különböző evolúciós ágakon át váltak eltérőkké - vélik a kutatók.
"Hajlunk arra, hogy a Ventastegát az evolúciós lánc közbeeső szakaszának tekintsük" - tették hozzá, bár figyelmeztettek, hogy a teória óvatos megközelítést igényel.
A kövületet Lettország nyugati részében találták, ahol egykoron féltrópusi klíma uralkodott. Ennek a fajnak más kövületei is ismertek, de egyik sem olyan ép, mint a lettországi lelet.
A Ventastegát két évvel azután fedezték fel, hogy napvilágra került egy másik faj, a Tikaalik roseae, amelyet szintén a halak és a négylábúak közötti láncszemként írtak le.
Az új tanulmány szerzői szerint a Ventastega curonica a Tikaalik és az első négylábú, az Acanthostego közötti űrt tölti be. |
