rss
állatmenhely kutyamenhely adó 1 adó1százalék, kutya, cica mentés, örökbefogadás
  • 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl

  • Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió

    Az Országgyûlés

    - annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élõlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,

    - elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára,

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    - kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erõfeszítésekbõl,

    az állatok ésszerû védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:

    I. Fejezet

    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

    A törvény célja

    1. § E törvény célja, hogy elõsegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelõsségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvetõ szabályait.

    A törvény hatálya

    2. § E törvény hatálya kiterjed:

    (1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra;

    b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag-termelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt állatokra, a géntechnológiával módosított gerinces állatokra, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra;

    c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra;

    d) a pásztorebekre, az õrzõ-, védõ-, mentõ-, jelzõ-, vakvezetõ, rokkantsegítõ és terápiás kutyákra;

    e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik;

    f) a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra;

    g) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó õrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra;

    h) a kedvtelésbõl tartott állatokra;

    i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élõ (tenyészõ) állatokra, továbbá a vadon élõ fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.

    (2) E törvénynek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseit a vadon élõ állatokra is alkalmazni kell. A vadászható vadfajokra, valamint a halászható, horgászható halfajokra és a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetõleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra külön jogszabály eltérõ rendelkezéseket is megállapíthat.

    Alapfogalmak

    3. § E törvény alkalmazásában:

    1. állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli;

    2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;

    3. állatkert: a természet- és állatvédelmet szolgáló, megfelelõ engedéllyel rendelkezõ állandó létesítmény, ahol az állatokat évente folyamatosan hét napnál hosszabb idõn keresztül a nagyközönség részére való bemutatás céljából tartják, és amely az ismeretterjesztést, oktatást és nevelést az ott élõ állatok folyamatos és szakszerû bemutatásával, valamint tájékoztatással biztosítja; nem minõsül állatkertnek a cirkuszi menazséria és az állatkereskedés;

    4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményezõ beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékû korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklõdõ betegségben szenvedõ - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása;

    5. állatpanzió: olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott idõre szóló megõrzését, felelõsséget vállalva annak jó gazda gondosságával történõ tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben lévõ emberek biztonságáért;

    6. állatmenhely: az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok kivételével a gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó, ellenszolgáltatás nélkül történõ elhelyezésének céljából mûködtetett intézmény;

    7. beavatkozás az állaton: az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának megváltoztatása;

    8. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemzõ fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet);

    9. állatkísérlet: állat kísérleti vagy egyéb tudományos célból való felhasználása, amely esetleg az állatnak fájdalmat, szenvedést, tartós nélkülözést vagy maradandó károsodást okozhat - beleértve bármely olyan tevékenységet is a kísérlet során, amely állat születését eredményezi ilyen körülmények közé - és amely az állat kísérletre való elõkészítésével kezdõdik, és akkor fejezõdik be, amikor további megfigyelést már nem végeznek a kísérlet érdekében; az állat ilyen felhasználása akkor is kísérletnek minõsül, ha a fájdalom, szenvedés, tartós nélkülözés vagy maradandó károsodás kiküszöbölése céljából végzett altatást, fájdalomcsillapítást vagy egyéb módszert sikeresen alkalmaznak; nem minõsül állatkísérletnek a nem kísérleti jellegû, mezõgazdasági vagy állatorvosi tevékenység, illetve az állatok leölésének vagy megjelölésének a természettudományok által elfogadott korszerû, kevéssé fájdalmasnak tartott módszereinek alkalmazása;

    10. állat életének megengedett módon való kioltása: az állat életének a legkisebb szenvedés okozásával, valamint a faj adottságainak figyelembevételével történõ szakszerû és gyors kioltása;

    11. cirkuszi menazséria: olyan, állatok tartására szolgáló létesítmény, amelyet cirkuszi elõadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet tartására - hatósági engedély alapján - létesítettek, illetve tartanak fenn, és amely az állatok tartására a jogszabályi és a hatósági elõírásoknak megfelelõ létesítménnyel, berendezésekkel és eszközökkel, továbbá az állatok ellátására, betanítására, felügyeletére az ilyen elõírásoknak megfelelõ szakszemélyzettel rendelkezik.

    II. Fejezet

    AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

    Az állat tartásának általános szabályai

    4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelõ életfeltételekrõl gondoskodni.

    (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentõ, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

    (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelõ rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenõrzésérõl.

    5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelõ és biztonságos elhelyezésérõl, szakszerû gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

    (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetõségét.

    (3) A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve - biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az idõjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

    (4) Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelõ mozgásteret biztosítani.

    (5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során elõnyben kell részesíteni az állatkímélõ technológiákat.

    (6) A kedvtelésbõl tartott állat ürülékét az állattartó a közterületrõl köteles eltávolítani.

    Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma

    6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhetõ fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad:

    a) kínozni,

    b) emberre vagy állatra uszítani, illetõleg állatviadalra idomítani,

    c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerû táplálás esetét,

    d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,

    e) a teljesítõképességét felismerhetõen meghaladó teljesítményre kényszeríteni,

    f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

    (2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre.

    (3) A 2. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott állatok esetében az (1) bekezdés b) pontját a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni.

    7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közremûködés, részvétel, fogadáskötés.

    (2) Tilos állatviadal céljára

    a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;

    b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

    (3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történõ kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

    8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elûzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

    Beavatkozás az állaton

    9. § (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást - az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével - kizárólag szakirányú végzettséggel, illetve az állattartók körében szokásos beavatkozás esetében csak gyakorlattal rendelkezõ személy végezhet.

    (2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhetõ, ha az érzéstelenítés, illetõleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhetõ beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik.

    (3)

    10. § (1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy késõbbi egészségkárosodásának megelõzése céljából történõ sebészeti beavatkozás - az ivartalanítás, valamint kutya esetében a tenyésztési hatóság által elismert tenyésztõ szervezet tenyésztési programjában meghatározott küllemi elõírások kialakítását biztosító sebészeti beavatkozás (fül-, illetve farokkorrekció) kivételével - nem végezhetõ.

    (2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó megoldást kell alkalmazni.

    Az állat életének kioltása

    11. § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minõsül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertõzõ betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevõk irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minõsül elfogadható oknak, körülménynek.

    12. § (1) Az állat életének kioltása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag kábítás után történhet.

    (2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerû gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.

    (3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történõ kioltásáról, amelynél az elõzetes kábítás nem kötelezõ, ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz.

    III. Fejezet

    EGYES ÁLLATOK VÉDELMÉNEK KÜLÖN SZABÁLYAI

    A vágóállat tartása és kímélete

    13. § (1) A vágóállatok körét külön jogszabály állapítja meg.

    (2) E fejezet elõírásai nem vonatkoznak az engedélyezett tudományos kísérletekre, valamint a vadon élõ állatok elejtésére.

    14. § (1) A vágóhídnak - kivéve a nyúl-, a prémesállat-, valamint a baromfivágóhidakat - rendelkeznie kell etetõ- és itatóvályúval felszerelt, szükség esetén az állatok megkötéséhez szükséges eszközökkel is ellátott fedett területtel.

    (2) A fajából, nemébõl, életkorából adódóan, vagy egyéb okból egymással szemben ellenségesen viselkedõ állatokat egymástól el kell különíteni.

    (3) A vágóhidak kialakításának, berendezéseinek és felszerelésének, valamint azok mûködésének biztosítania kell az állatok kíméletét mindenfajta elkerülhetõ izgalomtól, fájdalomtól és szenvedéstõl.

    15. § Ha az állatot a vágóhídra érkezését követõen nem vágják le azonnal, úgy várakoztatása idejére biztosítani kell ellátását és nyugodt pihenését.

    16. § A vágóhídon a vágóállat állapotát és egészségét a megérkezéskor, a várakoztatott állatot pedig szükség szerint ellenõrizni kell. A beteg, elgyengült vagy sérült állatot haladéktalanul el kell különíteni, és gondoskodni kell elkülönített levágásáról.

    17. § A kábítás nélküli állatvágás esetén az állatot levágás elõtt úgy kell lefogni, amely alkalmas arra, hogy az megkímélje minden elkerülhetõ fájdalomtól.

    18. § A kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell elõidéznie, amely addig tart, amíg a levágást követõen az állat ki nem vérzik.

    19. § Az állat vágására külön jogszabály eltérõen rendelkezhet a következõ esetekben:

    a) szárnyas állat és nyúl vágása, azonnali halált okozó módszerrel;

    b) kényszervágás, ha a kábításra nincs lehetõség;

    c) prémes állatok, tenyésztett vad leölése;

    d) rituális vágás.

    A veszélyes állat tartása és szaporítása

    20. § (1)

    (2) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására az állatvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, illetve szaporítás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Az engedélyben - ha az állat azonosíthatósága megoldható - rendelkezni kell a veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról.

    (3) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat tartását, szaporítását a természetvédelmi hatóság engedélyezi.

    (4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen az állat fajának feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni.

    (5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.

    (6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterületére ne juthasson be. Ennek hiányában tartási engedély nem adható.

    (7) A veszélyes állat tartását, illetõleg szaporítását jogszabály vagy hatósági határozat megtilthatja, illetve feltételhez kötheti. A veszélyes állatok körét, valamint tartásuk, szaporításuk, illetve a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

    (8) Az állatvédelmi hatóság a (2) bekezdésben, a természetvédelmi hatóság a (3) bekezdésben leírt veszélyes állat vonatkozásában nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az állat tulajdonosának és tartójának nevét, címét, valamint az állat azonosítását szolgáló adatokat és az állat tartási helyének adatait.

    21. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állatnak az országba való behozatalához az állatvédelmi hatóság tartási engedélye szükséges. Az állatvédelmi hatóság a határozatát a rendõrségnek megküldi.

    (2) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat országba való behozatalához a természetvédelmi hatóság tartási engedélye szükséges.

    (3)

    22. § (1) Veszélyes állat elidegenítése, felügyeletének átengedése hatósági engedélyhez kötött. Az engedélyezésre a veszélyes állat tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.

    (2) A veszélyes állat tartója a veszélyes állat

    a) eltûnését az állatvédelmi hatóságnak és a rendõrhatóságnak, a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetõleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóságnak is,

    b) elhullását az állatvédelmi hatóságnak és az állatorvosnak

    haladéktalanul köteles bejelenteni.

    (3) Nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat eltûnését, elhullását a veszélyes állat tartója 15 napon belül a természetvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni.

    23. § (1) Ha a veszélyes állat tartója az engedélyben foglalt feltételeket nem, vagy nem megfelelõen teljesíti, illetve veszélyes állatot engedély nélkül tart, vagy behoz az országba, az állatvédelmi hatóság, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság - a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig - a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelõ helyre való szállítását rendelheti el, vagy egyéb megfelelõ intézkedést hozhat.

    (2) Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság, illetve - természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében - a természetvédelmi hatóság által elõírt idõpontig gondoskodik a jogszabályszerû állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkezõ esetben az állatvédelmi hatóság, illetve - természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében - a természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság, illetve - természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében - a természetvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, vagy ha ezt jogszabály kizárja vagy ez eredménytelen, az állat végleges elhelyezésérõl. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlõdésétõl függõen legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhetõ. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - hat hónap elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

    24. § A veszélyes állat tartójának felelõsségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

    Veszélyes ebek tartása és az állatviadalok tilalma

    24/A. § (1) Veszélyes ebnek minõsül a Kormány által rendeletben meghatározott, az életre és a testi épségre természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes eb.

    (2) Tilos a veszélyes eb bármely módon való szaporítása, tenyésztése - ideértve a vétlen szaporulatot is -, az országba való behozatala, kivitele, elidegenítése, bármely formában történõ versenyeztetése, õrzõ-védõ feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása.

    (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az állatvédelmi hatóság embernek vagy állatnak - ingerlése nélkül - okozott súlyos sérülés miatt egyedileg ebet veszélyesnek minõsíthet (a továbbiakban: veszélyesnek minõsített eb).

    (4) A veszélyes és a veszélyesnek minõsített eb kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén és módon, egyedi azonosítóval ellátva tartható.

    (5) A veszélyes és veszélyesnek minõsített ebet polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni.

    24/B. § (1) Tilos az állatok között olyan viadal, az állatok egymás elleni uszításával olyan küzdelem (a továbbiakban együtt: állatviadal) szervezése, tartása, amely az állatok sérülését vagy elpusztulását okozhatja. Tilos továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közremûködés, részvétel, fogadáskötés.

    (2) Tilos állatviadal céljára

    a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;

    b) épületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

    (3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a külön jogszabályok alapján az állatoknak vadászaton való alkalmazására.

    24/C. § Az állatvédelmi hatóság a 24/A. § (4) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásban jogosult kezelni

    a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét,

    b) az ebtartó nyilatkozatát, hogy nem áll cselekvõképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt,

    c) az eb tartási helyét (a település neve, kerület, házszám).

    24/D. § (1) Az állatvédelmi hatóság a veszélyes ebekrõl és a veszélyessé minõsített ebekrõl nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

    a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét;

    b) az eb tartási helyét,

    c) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, egyedi jelét (mikrochip számát) és marmagasságát.

    d) az eb egyéb egyedi jellemzõit;

    e) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás idõpontját.

    (2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat az eb elpusztulásától, elvesztésétõl, tulajdonosváltozásától számított három évig kell nyilvántartani.

    24/E. § (1) Ha a veszélyes ebre vonatkozó ebtartás szabályait megszegik és emiatt az eb embernek vagy állatnak sérülést okoz, az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását.

    (2) Ha a veszélyesnek minõsített ebre vonatkozó ebtartás szabályait megszegik és emiatt az eb

    a) embernek 8 napon belül gyógyuló sérülést vagy állatnak kisebb sérülést okoz, az eb ivartalanítását,

    b) embernek vagy állatnak ismételten az a) pont szerinti sérülést okoz, vagy embernek 8 napon túl gyógyuló sérülést, illetve állatnak súlyos sérülést okoz, az eb életének kioltását

    elrendeli az állatvédelmi hatóság.

    (3) A veszélyes vagy veszélyessé minõsített eb tulajdonosa ellen indított büntetõ- vagy szabálysértési eljárás során jogerõs határozattal elkobzott eb életének kioltását el kell rendelni.

    (4) A jogerõs határozattal elrendelt ivartalanítás, tartós egyedi azonosítás, továbbá a lefoglalás, az elkobzás és az eb élete kioltásának költségei az eb tulajdonosát terhelik.

    Az ország õshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatokkal kapcsolatos tilalmak

    24/F. § Az ország õshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes, külön jogszabályban meghatározott állatok kedvtelésbõl való tartása, szaporítása és forgalomba hozatala tilos. A tilalom megszegésével tartott állatot az állatvédelmi hatóság elkobozza, majd gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezésérõl. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlõdésétõl függõen legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhetõ. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

    IV. Fejezet

    AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETÕ FELTÉTELEI

    Az állatkísérlet általános szabályai

    25. § (1)

    (2) Állatkísérlet kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, eseti vagy általános engedély alapján végezhetõ.

    (3)

    (4) Állatkísérlet kizárólag akkor engedélyezhetõ, ha annak elvégzését

    a) az ember, a gerinctelen és gerinces állatok vagy növények betegségének, kóros egészségi állapotának, egyéb rendellenességének elkerülése, megelõzése, felismerése és gyógyítása, valamint azok élettani állapotának feltárása, felderítése, szabályozása vagy módosítása érdekében gyógyszerek, élelmiszerek, egyéb adalékanyagok vagy termékek fejlesztése, termelése, minõsítése, hatékonyságának és ártalmatlanságának vizsgálata,

    b) az emberek vagy állatok egészsége vagy jólléte érdekében a természetes környezet védelme,

    c) tudományos kutatás,

    d) oktatási és gyakorlati képzés, vagy

    e) igazságügyi orvostani vizsgálatok elvégzése

    teszi szükségessé.

    (5) Az engedélyezés során - a kérelmezõ által benyújtott dokumentáció, továbbá az élelmiszerlánc-felügyeletért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által létrehozott állatvédelmi tanácsadó szakértõi testület (a továbbiakban: szakértõi testület) véleménye alapján - különösen figyelembe kell venni:

    a) az állatkísérlet elvégzésének indokoltságát és tudományos megalapozottságát,

    b) az alkalmazott korszerû módszertan indokoltságát és tudományos megalapozottságát az állatlétszám, illetve a fájdalom, szenvedés, tartós nélkülözés és maradandó károsodás lehetõ legkisebb mértékûre csökkentésének követelménye szempontjából,

    c) a kísérlet személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását.

    (6) Szépítõszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lõszer elõállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható.

    26. § (1) Nem engedélyezhetõ és nem végezhetõ állatkísérlet abban az esetben, ha ismert olyan más tudományosan megfelelõ és a várt eredményt szolgáltató módszer, amely állat használata nélkül megvalósítható, illetve végrehajtható.

    (2) Az állatkísérletek szükségtelen megismétlésének elkerülése érdekében a kérelmezõnek és az engedélyezõnek törekednie kell a témához kapcsolódó, már elvégzett kísérletek eredményeinek megismerésére.

    (3) Ugyanazon cél elérése érdekében két vagy több kísérlet közül azt kell választani, amelyik kevesebb számú és kisebb érzékenységû állatot igényel, és amely kisebb mértékû fájdalmat, szenvedést, szorongást, tartós nélkülözést, illetve maradandó károsodást okoz, valamint amely nagyobb valószínûséggel szolgáltatja az elvárható eredményt.

    27. § (1) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a feltétlenül szükséges mértékre kell csökkenteni. Azt a vizsgálati módszert kell választani, amely elõreláthatóan a legkisebb fájdalom okozásával, illetõleg legkisebb élettani, idegi vagy viselkedésbeli károsodás mellett végezhetõ el.

    (2) Az állatkísérletrõl és az állatot ért beavatkozásról részletes jegyzõkönyvet kell felvenni.

    (3) Minden kísérletet úgy kell megtervezni, hogy elkerülhetõ legyen a szükségtelen fájdalom, szenvedés, tartós nélkülözés, illetve maradandó károsodás okozása.

    28. § (1) Minden állatkísérletet általános vagy helyi érzéstelenítés mellett kell végezni, kivéve, ha ez - arra tekintettel, hogy a kísérlet nem jár fájdalommal, illetõleg szenvedéssel - nem szükséges, illetve az érzéstelenítés a kísérleti állat számára nagyobb megterheléssel járna, mint maga a kísérlet, vagy a kísérlet eredményét értékelhetetlenné tenné.

    (2) Ha az érzéstelenítés nem lehetséges, akkor fájdalomcsillapítást, vagy egyéb megfelelõ módszert kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy az állatnak a lehetõ legkevesebb fájdalmat, szenvedést, tartós nélkülözést vagy károsodást okozzák, valamint egyetlen esetben se legyen az állat jelentõs fájdalomnak, szenvedésnek vagy tartós nélkülözésnek kitéve.

    (3) Ha a kábítás után az állat fájdalomérzete visszatér - és a kísérlet célja ezt nem zárja ki - újabb fájdalomcsillapítást kell alkalmazni, vagy ha ez nem lehetséges, az állat életét azonnal, megengedett módon ki kell oltani.

    (4) Az állaton végzett ismételt kísérletnek szintén meg kell felelnie az e törvényben foglaltaknak. Az (1)-(3) bekezdés szerinti módszerek alkalmazása nélkül végzett, tartós vagy súlyos szenvedéssel járó kísérlet ugyanazon az állaton ismételten nem végezhetõ.

    29. § (1) Az állatkísérlet alatt és után az állat megfelelõ tartását, ellátását, gondozását és folyamatos egészségügyi ellátását biztosítani kell.

    (2) A kísérlet befejezésekor szakképzett személynek lehetõleg állatorvosnak - kell eldöntenie, hogy az állat életben tartható-e, vagy életét megengedett módon ki kell oltani. Az állat nem tartható életben, ha valószínûleg tartós fájdalmat vagy nélkülözést szenvedne el, illetve véglegesen és súlyosan károsodott.

    (3) Az életben hagyott állat gondozásáról, ellátásáról, elhelyezésérõl a kísérletet végzõ intézmény köteles gondoskodni. Az életben hagyott állatot egészségi állapotának megfelelõen kell gondozni, valamint a külön jogszabályban elõírt módon, állatorvos vagy egyéb szakképzett személy felügyelete alatt kell tartani, kivéve, ha állatorvos véleménye alapján az ezektõl való eltérés nem eredményezi az állat szenvedését.

    (4) Az állatvédelmi hatóság a kísérlet céljára tekintettel engedélyezheti az állat származási helyére vagy természetes környezetébe helyezését, ha az állat jóllétének biztosítása érdekében a lehetõ legnagyobb gondossággal járnak el, az állat egészségi állapota ezt lehetõvé teszi, és nem veszélyezteti a környezetet, valamint nem jelent állatvédelmi vagy közegészségügyi kockázatot.

    30. § (1) Állatkísérlet kizárólag olyan felelõs személy vezetésével végezhetõ, aki külön jogszabályban meghatározott végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik, és ismeri az állatkísérletek etikai elveit, jogi szabályait.

    (2) Állatkísérletet az végezhet, a kísérleti állatot az gondozhatja, felügyelheti, aki erre képesítõ oktatásban részesült.

    (3) Állatkísérlet végzésére - ha csak az oktatás céljából más nem következik - oktatási intézményben senki sem kötelezhetõ.

    31. § (1) Kísérleti célra állatot tenyészteni (szaporítani), tartani az állatvédelmi hatóság engedélyével szabad. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait.

    (2) Kísérlet céljára - külön engedély hiányában - kizárólag e célra tenyésztett állatot szabad felhasználni. Háziasított állatfaj kóbor egyedét kísérlet céljára felhasználni nem szabad.

    (3) Az állatvédelmi hatóság annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

    (4) Az állatvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

    (5) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a kísérleti állatot tenyésztõt és a tenyésztõ létesítményt is nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásban meg kell jelölni azt a létesítménynél alkalmazott felelõs személyt, aki a telephelyen alkalmas a kísérleti állatállomány megfelelõ ellátására. A nyilvántartás a tenyésztõ, a forgalmazó és a létesítménynél alkalmazott felelõs személy személyes adatai közül a nevet és a levelezési címet tartalmazhatja.

    Az állatkísérletek engedélyezése

    32. § (1) Az állatkísérlet iránti kérelemben meg kell jelölni azokat a tudományosan megalapozott indokokat, amelyek az állatkísérletet szükségessé teszik.

    (2) Az engedélyt határozott idõre lehet kiadni.

    (3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv végzi:

    a) az állatkísérlet engedélyezését,

    b) az állatkísérlet végzésére jogosultak nyilvántartását.

    (4) Állatkísérlet engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakértõi testület munkájában nem vehet részt az,

    a) akinek a kérelmére indult az eljárás;

    b) akinek a kísérlet engedélyezéséhez érdeke fûzõdik;

    c) aki az a) és b) pontban szereplõ személlyel olyan viszonyban áll, amely a testületben való feladata ellátásához szükséges elfogulatlanságát veszélyezteti.

    33. § Az állatkísérlet végzésére feljogosított és nyilvántartott intézményben munkahelyi állatkísérleti bizottságot (a továbbiakban: MÁB) kell létrehozni, és mûködtetni. A MÁB tagjait az intézmény vezetõje nevezi ki. A MÁB ügyrendjét maga állapítja meg.

    34. § (1) A MÁB feladata az intézmény

    a) állatkísérleti szabályzatának (etikai kódexének) elkészítése;

    b) állatkísérleti szabályzata végrehajtásának ellenõrzése;

    c) állatkísérleteinek szakmai-etikai felügyelete.

    A MÁB feladata továbbá az intézményben az állatkísérlet végzésére jogosult személyek oktatásának, képzésének szervezése.

    (2) A MÁB az intézmény belsõ állatkísérleti szabályozásának megsértése esetén jogosult - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egyidejû értesítése mellett - a kísérlet azonnali leállítására.

    (3) A MÁB-nak - az (1) bekezdés b)-c) pontja alapján - az adott kísérlet ellenõrzését, illetve felügyeletét végzõ tagja a kísérlet végzésében nem vehet részt.

    35. § (1) Az e fejezetben foglalt elõírásokat kizárólag a gerinces állatokon végzett kísérletekre kell alkalmazni.

    (2) Az állatkísérletek gerinces állatokon történõ végzésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. Külön jogszabály a nem gerinces állatokon végzett kísérletekre is feltételeket állapíthat meg.

    V. Fejezet

    AZ ÁLLAT SZÁLLÍTÁSA

    36. § (1) Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést.

    (2) A célállomáson az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni.

    37. § (1) Az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételeket a szállítónak biztosítania kell, viselkedési szükségleteire pedig figyelemmel kell lennie.

    (2) Az állatot olyan szállítóeszközön kell szállítani, amely annak sérülést nem okozhat, és megvédi az idõjárás káros hatásaitól.

    (3) Ha az állat szállítása során gondozást igényel, olyan kellõ jártassággal rendelkezõ személynek kell kísérnie, aki alkalmas a gondozási teendõk ellátására.

    38. § (1) Az élõ állat közúton, vasúton, vízi úton, illetve légi úton történõ szállításának, továbbá postai úton való továbbításának részletes szabályait külön jogszabály, nemzetközi viszonylatban nemzetközi egyezmény állapítja meg.

    (2) A vágóállat szállítása térben és idõben korlátozható.

    VI. Fejezet

    AZ ÁLLATKERT, A CIRKUSZI MENAZSÉRIA ÉS A KEDVTELÉSBÕL TARTOTT ÁLLATOK KERESKEDÉSÉNEK LÉTESÍTÉSÉRE ÉS FENNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

    39. § (1) Állatkert létesítését a természetvédelmi hatóság engedélyezi. A természetvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

    (2) Az engedély kiadásának általános feltételei:

    a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesítése, a rendszeres állatorvosi felügyelet és az elkülönítés (karantén) lehetõségének biztosítása;

    b) az állatkert vezetõje rendelkezik felsõfokú képesítéssel;

    c) az állatgondozók rendelkeznek szakirányú képzettséggel;

    d) alapítói nyilatkozat a tartós mûködtetéshez szükséges vagyoni fedezet meglétérõl.

    (3) Az állatkert létesítése iránt benyújtott kérelemhez csatolni kell az állattartási szabályzatot.

    40. § (1) Cirkuszi menazséria létesítéséhez és fenntartásához a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

    (2) Az (1) bekezdést a cirkuszi menazséria létesítési és mûködtetési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkezõ szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ folytatására is alkalmazni kell.

    (3) Állandó telephellyel nem rendelkezõ vándorcirkusznak, cirkuszi menazsériának állat tartására, állat, valamint állatszám bemutatására engedély nem adható.

    (4) Delfin és cápa országba történõ behozatala, utaztatása és bemutatása - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - tilos.

    (5) A természetvédelmi hatóság engedélyezheti állatkert részére cápa behozatalát, utaztatását, illetve bemutatását, ha a megfelelõ tartás feltételei tartósan biztosítottak.

    (6) Kedvtelésbõl tartott állatok kereskedésének létesítéséhez és mûködtetéséhez a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

    (7) A cirkuszi menazséria, valamint a kedvtelésbõl tartott állatok kereskedése létesítésének, mûködtetésének engedélyezésére, mûködésére, továbbá a kedvtelésbõl tartott állatokra, a cirkuszi állatokra és a bemutatás céljára tartott állatokra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

    VII. Fejezet

    AZ ÁLLATPANZIÓ ÉS ÁLLATMENHELY LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS FENNTARTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

    41. § (1) Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését az állatvédelmi hatóság engedélyezi. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával egyidejûleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

    (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha

    a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak;

    b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított;

    c) az állatotthon mûködtetése nem sérti a köznyugalmat;

    d) az állatotthon vezetõje vagy a (3) bekezdés szerinti mûködési szabályzatban megjelölt felelõs személy szakirányú végzettséggel rendelkezik;

    e)

    (3) Az állatotthon létesítése iránti kérelemhez - a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenõen - mellékelni kell az állatotthon mûködési szabályzatát.

    (4) A (2) bekezdésben foglaltakon túl az állatmenhely akkor létesíthetõ és tartható fenn, ha biztosított annak tartós mûködtetéshez szükséges vagyoni fedezet.

    (5) Az állatotthonok létesítésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

    VIII. Fejezet

    AZ ÁLLATVÉDELMI FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE, AZ ÁLLATVÉDELMI BÍRSÁG

    42. § (1) Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásának, valamint az önkormányzati feladatok támogatásának állami pénzügyi forrásai:

    a) a központi költségvetésben állatvédelemre elõirányzott pénzösszegek,

    b) az állatvédelmi hozzájárulás,

    c) az állatvédelmi bírság.

    (2) Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg.

    43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat elõírását megsérti, magatartásának súlyához, ismétlõdéséhez igazodó mértékû állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Állatvédelmi bírság kiszabása helyett, illetve azzal egyidejûleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, illetve pótlására kell kötelezni.

    (2) Az állatvédelmi bírságot az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szabja ki.

    (3) Az állatvédelmi bírság kiszabására az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követõ egy éven túl nincs lehetõsége. Az elkövetéstõl számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás jogszerûtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdõdik meg, amíg a jogszerûtlen állapot fennáll.

    (4) A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.

    (5) Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

    IX. Fejezet

    AZ ÁLLATVÉDELMI OKTATÁS

    43/A. § (1) Az állatokkal szembeni megfelelõ magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.

    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek elõmozdítani.

    (3) Az állam az állatokkal szembeni megfelelõ magatartásra neveléssel összefüggõ feladata ellátásáért való felelõssége körében, a szükséges ismeretek széles körû terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá az állatok jóllétét figyelembe vevõ szemlélet kialakításához.

    43/B. § Az állatvédelmi hatóság

    a) szakmailag felügyeli az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi elõírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegû képzést és vizsgáztatást,

    b) részt vesz a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés szervezésében.

    X. Fejezet

    AZ ÜGYÉSZ SZEREPE AZ ÁLLATVÉDELEMBEN

    44. § (1)

    (2) Az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtõl való eltiltás, illetõleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.

    (3)

    XI. Fejezet

    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

    45. § (1) Az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tartója ismeretlen, továbbá vadon élõ állat esetében az egyed a szabadon élésre alkalmatlan. Az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségeket - védett állatfaj esetében is - az állattartó, illetve vadászható állatfaj esetében a vadászatra jogosult köteles megtéríteni.

    (2) Állat életének a kioltását az állat tulajdonosa, illetve a természetvédelmi hatóság kezdeményezheti.

    45/A. § Az e törvényben foglaltak végrehajtását - feladat- és hatáskörében eljárva - az állatvédelmi hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, illetve a természetvédelmi hatóság ellenõrzi.

    45/B. § (1) Ha az állattartó az e törvényben, illetve a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket nem vagy nem megfelelõen teljesíti és ez által az állat egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti - a feltételek biztosításáig - az állat megfelelõ helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelõlegezését.

    (2) Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által elõírt idõpontig gondoskodik a jogszabályszerû állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkezõ esetben az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezésérõl. Az állat a korábbi tulajdonosának, illetve korábbi tartási helyére nem adható ki. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlõdésétõl függõen legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhetõ. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - hat hónap elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

    45/C. § Az e törvény alapján elkobzott állat tulajdonjoga törvény eltérõ rendelkezése hiányában az államra száll.

    46. §

    47. § A miniszter az állatvédelmi hatósági feladatok ellátásának elõsegítésére, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében szakértõi testületet hoz létre. A testületben biztosítja az érintett szakmai szervezetek és a bejegyzett országos állatvédõ társadalmi szervezetek részvételét.

    48. § (1) Az e törvényben szabályozott, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt indult hatósági eljárásokban a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket, amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul, az ügyfél jogállása illeti meg.

    (2) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt - az ilyen magatartástól való eltiltás iránt - a bíróság elõtt az (1) bekezdésben megjelölt szervezet pert indíthat.

    (3)

    48/A. § (1) A települési, fõvárosban a kerületi önkormányzat önkormányzati állatvédelmi õrszolgálatot mûködtethet.

    (2) Az önkormányzati állatvédelmi õrszolgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

    (3) A települési - a fõváros belterületén a fõvárosi - önkormányzat kötelezõ feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott kóbor állat - amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté - az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezésérõl. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott idõtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

    (4) Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztetõ tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság - az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett - az állatot elkobozza, ezt követõen gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezésérõl. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlõdésétõl függõen legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhetõ. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott idõtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

    48/B. § A 24/F. §-ban foglalt tartási tilalom nem vonatkozik a külön jogszabályban foglaltak szerint - az állatvédelmi hatóságnak - bejelentett állatokra. A bejelentésben meg kell jelölni az állat tulajdonosának vagy az állat tartójának nevét, címét, valamint az állat azonosítását szolgáló adatokat és az állat tartási helyének adatait. A bejelentett adatokról az állatvédelmi hatóság nyilvántartást vezet.

    49. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.

    (2)

    (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

    a) az állatvédelmi bírság mértékét, kiszabásának és felhasználásának részletes szabályait,

    b) az állatvédelmi hatóság kijelölését, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos részletes feladat- és hatáskörét,

    c) az önkormányzati állatvédelmi õrszolgálat létrehozására, mûködtetésére, feladat- és hatáskörére, valamint tagjaira vonatkozó részletes szabályokat,

    d) az állatkísérletek végzésének részletes szabályait,

    e) a cirkuszi menazséria létesítése és mûködtetése engedélyezésének, fenntartásának, valamint a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, továbbá a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

    f) a kedvtelésbõl tartott állatok kereskedése létesítésének és mûködtetésének engedélyezésére, mûködésére vonatkozó szabályokat, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a kereskedelmi hatóság kijelölését, valamint a kedvtelésbõl tartott állatok kereskedése mûködésének ellenõrzésére, továbbá a kedvtelésbõl tartott állatok tartására, forgalmazására és tulajdonjogának nem kereskedelmi célú átruházására vonatkozó részletes szabályokat,

    g) a település belterületén a kóbor állatok befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait

    rendeletben állapítsa meg.

    (4) Felhatalmazást kap

    a) a miniszter, hogy a szakértõi testület létrehozására, mûködtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a mezõgazdasági haszonállatok sajátos tartási szabályait, a vágóállatok körét, az állatok levágásának és leölésének részletes szabályait,

    b) a természetvédelemért felelõs miniszter, hogy a miniszterrel, a rendészetért felelõs miniszterrel együttesen a veszélyes állatok körét, tartásuk és szaporításuk részletes feltételeit, a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit, valamint az állatkert és állatotthon létesítésének, mûködésének és fenntartásának részletes szabályait,

    c) a miniszter, hogy a rendészetért felelõs miniszterrel egyetértésben az állatok elkábítására szolgáló eszközök, lövedékek körét, az állatok elkábításának részletes szabályait,

    d)

    e) a miniszter, hogy a természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben a kísérleti célú állattenyésztés, -tartás tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

    f) a miniszter, hogy az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi elõírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegû képzések és vizsgáztatás részletes szabályait,

    g) a miniszter, hogy az Európai Gazdasági Térség más szerzõdõ államaiban megszerzett, az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi elõírásokra vonatkozó képesítést igazoló bizonyítványok elismerésének feltételeit és rendjét

    rendeletben állapítsa meg.

    50. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - az Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz:

    - a Tanács 78/923/EGK határozata: Európai Egyezmény az állatok védelmérõl a mezõgazdasági állattartás során,

    - a Tanács 88/306/EGK határozata: Európai Egyezmény a vágóállatok védelmérõl,

    - a Tanács 88/166/EGK irányelve a ketrecben tartott tojótyúkok védelmének minimális követelményeirõl,

    - a Tanács 91/628/EGK irányelve az állatok szállítás közbeni védelmérõl,

    - a Tanács 91/629/EGK irányelve a borjak védelmének minimális követelményeirõl,

    - a Tanács 91/630/EGK irányelve a sertések védelmének minimális követelményeirõl,

    - a Tanács 93/119/EGK irányelve az állatok védelmérõl levágásukkor,

    - a Tanács 86/609/EGK irányelve a kísérleti vagy más tudományos célra használt állatok védelmérõl szóló tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról,

    - a Tanács 98/58/EK irányelve az állatok védelmérõl a mezõgazdasági haszonállattartás során,

    - a Tanács 99/22/EK irányelve a vadon élõ állatok állatkertben való tartásáról.


    Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió
Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hogyan hat a hangrobbanás a krokodilokra?

    Nem várt hatással vannak a téli álmot alvó krokodilokra a vadászgépek keltette hangrobbanások, felkeltik a párzási érzetét az állatokban.

  • Karvalyok jelentek meg Pécs belvárosában

    Pécs külterületei után már a baranyai megyeszékhely belvárosában is fészkelnek karvalyok.

  • A sünöket figyelik a britek

    Sünseregszemlét tartanak Nagy-Britanniában, hátha sikerül kideríteni, miért fogyatkozik a tüskés disznócskák állománya.

  • Magyar Agár

    Leírása: Erõs csontozatú, de karcsú kutya. Feje ék alakú, szeme sötétbarna. Füle viszonylag kicsi, visszabicsakló. Törzse hosszú, izmos. Farka a csánkjáig ér. Végtagjai inasak, izmosak. Szõrzete sima, rövid. Színe fekete vagy zsemlyeszínû, de lehet cirmos, foltos, ill. ordas - egyszóval minden ismert agárszínben tenyésztik. Eredete: Õsi magyar fajta.

    A honfoglaló magyarok hozták magukkal a Kárpát-medencébõl. Késõbb többször keresztezték Angliából importált angol agarakkal.

  • Heti 3 családi vitát vált ki a kutya?

    Hetente átlagosan háromszor kapnak hajba családtagok kutyájuk miatt Nagy-Britanniában - legalábbis ezt mutatja egy brit ölebbiztosító felmérése.

  • A tilalom ellenére ezrével ölik le a teknõsöket Madagaszkáron

    A halászati tilalom ellenére is több ezer végveszélyben lévõ teknõst fognak ki és ölnek meg évente a madagaszkári halászfaluk lakói.

  • A kilencedik emeletrõl dobtak ki egy kutyát az Avason

    Miskolc - A Szentgyörgy utcai 10 emeletes ház kilencedik emeletérõl dobtak ki egy keverék kutyát csütörtökön délután Miskolcon. A kutya azonnal szörnyethalt. Az esetet egy olvasónk jelentette, aki szemtanúja volt a kutya "becsapódásának".

  • 25 éves a világ legöregebb kutyája

    Rálicitált egy német nõ arra, hogy kinek a kutyája a legöregebb a világon. Az asszony ugyanis azt állította szerdán, hogy az õ kedvence 25 éves, ráadásul még él, míg a héten Amerikában elpusztult másik kutya csak 21 évet élt.

  • Állatkínzó juhász

    Állatkínzás vétsége miatt indult eljárást egy birkanyáj tulajdonosa ellen; az állattartó elhanyagolta a juhok ellátását, emiatt több el is pusztult közülük - közölte a rendõrség.

  • Partra vetõdött, majd elpusztult a bálnaklinikán a hatalmas állat

    Elpusztult a nemrég megmentett, Maui szigeténél partra vetõdött barázdás bálna a tengeri emlõsök klinikáján.

  • Szarvas krokodilok fenyegették távoli õseinket Afrikában

    Félelmetes szarvas krokodilok fenyegették távoli õseinket Afrikában majd kétmillió évvel ezelõtt.

  • Nem rúgják ki a gyilkos delfint

    Tovább dolgoznak Tilikummal, az öt tonnás kardszárnyú delfinnel - jelentette be szerdán a SeaWorld. Az állat szerdán, a floridai elõadás közben, a nézõk szeme láttára víz alá húzta egyik idomárját, aki megfulladt. A 40 éves Dawn Brancheau az elõzetes hírek szerint beesett a medencébe az orkák közé, de késõbb kiderült, hogy az állat a medence szélén kapta el a szájával az óvatlan idomárt, majd a mélybe rántotta.

  • Hegyi állatmentés nagy erõkkel

    Moszkva - Mintegy 130 birkát és kecskét szedtek le sziklákról a rendkívüli helyzetek minisztériumának hegyi mentõi az Altaj Köztársaságban egy példátlan akció során.

    A minisztérium helyi részlegétõl egy gazdálkodó kért segítséget, mert állatai éhes farkasok elõl menekülve jó 200-250 méter magasra felmásztak a meredek sziklákon, de sem továbbjutni, sem lejönni nem tudtak.

  • Amikor a macska allergiás a gazdájára

    Ha a lakás piszkos, a kedvencünk belebetegedhet

    Brit állatorvosi megfigyelések igazolták, hogy nem csupán az ember lehet allergiás házikedvenceinek szõrére, hanem a macskák asztmás megbetegedését is súlyosbítja az ember által teremtett nem megfelelõ környezet.

  • Focilabda okozta egy kétméteres harcsa vesztét

    Berlin - Focilabda okozta egy kétméteres harcsa vesztét Németországban: a hal megpróbálta lenyelni, s megfulladt.

    A német rendõrség szerint az óriás harcsára hétfõn bukkantak: egy bajorországi csatornában a víz felszínén, kék-fehér labdával a szájában, hassal felfele lebegett a víz felszínén.

    Mint Karl-Heinz Kuberlein rendõrségi szóvivõ kedden kifejtette, a hal feltehetõleg megpróbálta megenni a labdát, ám az a torkán akadt.

  • Egyedülálló albínó jégmadarakat találtak Ausztráliában

    Két albínó, vagyis kék szárny nélküli kékszárnyú kokaburát találtak kirándulók Ausztráliában.

  • Megkerült a két ellopott teve és egy tigris Kanadában

    Napokig keresett több száz kanadai rendõr egy bengáli tigrist és két tevét. Szegény párák annak a teherautónak a pótkocsijában voltak, amelyet még pénteken loptak el egy motel parkolójából.

  • Betonhoz kötött kutyát akart a folyóba dobni

    2008.06.09-én hétfõn Nyíregyházától körülbelül 50 kilométerre fekvõ Vásárosnaményben (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) állatkínzás történt. A hídról akarta a Kraszna folyóba dobni kutyáját egy idõs férfi. A 70 éves bácsi betontömböt kötött az állat nyakába, és már éppen a vízbe dobta volna, amikor két szemtanú (egyikük szolgálaton kívüli rendõr) megakadályozta.

  • Focizó ló: inkább labdát rúgjon, mint embert

    Focizik egy ló Nagy-Britanniában - a labdajátékkal sikerült lenyugtatni a korábban krónikusan vad állatot. A 16 éves Kariba - ez a ló neve - annyira rakoncátlan volt, hogy senkit nem tûrt meg a hátán, és tulajdonosai végül jobbnak látták eladni.

  • A kékúszója tonhal után a cápák megmentéséért folyik a harc Dohában

    A kékúszójú tonhal nemzetközi adásvételének megtiltását célzó sikertelen erõfeszítések után vasárnaptól egyebek között négy cápafaj védelmérõl tárgyalnak a veszélyeztetett fajok kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) dohai találkozóján.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása